A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 3. szám - A francia törvényjavaslat az ártatlanul elitéltek kártalanításáról

A JOG 23 Szilágyi Dezső minisztersége alatt kercsztülvitt börtönügyi reformok stb, melyek térin László Zsigmond működésének maradandó emlékeit lehet constatálni. Az egész büntetőjogi administrátió terére kiterjedő működéséből különös előszeretettel viseltetett László Zsigmond a börtönügyi kérdések iránt, a magyar kormányt a nemzetközi börtönügyi congressusokon hivatalos kiküldött gyanánt képviselte és hazai viszonyainkat igen beható munkálatokban kimerítően ismertette a tudománynak e nemzetközi gyülekezeteiben. Az igazságügyministerium II. ügyosztálya január U-én testületileg búcsúzott el nagyrabecsült főnökétől, ki előtt F a b i n y i osztálytanácsos, szép szavakban tolmácsolta a hivatalnoki kar érzelmeit. Majd az igazságügyi orvosi tanács is tisztelgett László Zsigmondnál, ki az ovációkat meghatottan köszönte meg. Ausztria és külföld A francia törvényjavaslat az ártatlanul elitéltek kártalanításáról. A javaslat szövege, mely a revizió kérdésének újra szabályozásával kapcsolatban, mint a Code d'instruction criminelle II. könyv III. cim 3. fejezetének módosításaként az ártatlanul elitéltek kártalanítása tárgyában rendelkezik és jelen alakjában a francia senatus által m. 1894. év folyamán a képviselőház elé terjesztetett*, a következő: títí. §. Az újra felvétel tárgyában hozott birói határozatban, a melyből egy elitélt egyénnek ártatlansága következik, annak kérelmére részére kártalanítás állapitható meg, azon kár mértéke szerint, melyet neki az elitéltetés okozott. Ha a bírói tévedés áldozata meghalt, a kártalanításra vonatkozó kereseti jog ugyanazon feltételek mellett hitvestársát, leszármazóit és felmenőit illeti meg, A távolabbi fokú rokonokat ezen jog csak akkor illeti meg, ha oly anyagi kárt igazolnak, mely reájuk az elitéltetés foly-. tán előállott. A kereset az újrafelvételi eljárás egész során érvényesíthető. A megállapított kártalanítás az állam terhét képezi, épségben maradván annak visszkeresete a magánvádló, a feljelentő vagy a hamis tanú ellenében, kiknek hibájából az elitéltetés kimondatott. A kártalanítás, mint a büntető igazságszolgáltatás költsége fizettetik. Az újra 'elvételi eljárás költségeit az újra felvételnek helyt adó határozatig a kérelmező tartozik előlegezni; az azután előálló költségeket az államkincstár Mölegezi. Ha az ujrafelvétel tárgyában hozott végleges határozat elitéltetésre szól. az elitéit az állam és a mennyiben az indokoltnak mutatkozik, az ujrafelvételt kérők ellenében a költségek megtérítésére köteleztetik. Az ujrafelvételt kérő, ha kérelmével elutasittatik, az összes költségek viselésére köteleztetik. Az ujrafelvétel tárgyában hozott határozat, melyből egy elitéltnek ártatlansága következik, kifüggesztendő azon helységben, hol az elitéltetés megtörtént, abban, hol az újrafelvételi bíróság székel, azon hely községházán, melyben a bűntett vagv a vétség el lett követve, az ujrafelvételt kérők lakhelyének és ha a birói tévedés áldozata meghalt, utolsó tartózkodási helyének községházán. Ugyanaz hivatalból közzéteendő a hivatalos lapban is, és ha az ujrafelvételt kérő kívánja, a közzétélel annak választásához képest öt hírlapban foganatosittatik. Ezen közzététel költségei az államkincstárt terhelik. Dr. DokschaH Alfréd, Budapest. Nyilt kérdések és feleletek. Adalék a zsarolás fogalmának meghatározásához. (Kérdés) Nagy Béla ceglédi lakos levélben felszólítja Farkas Gáspár szabadkai birtokost, hogy 1,275 frt követelését biztosítsa, vagy az ügyet fizetés által rendezze, mert különben birói úton fogja jogát érvényesiteni. Nagy Béla azonban csak fenyegette utóbbit a & birói úttala, de valójában nem lépett fel perrel. Feltéve, hogy a N a g y Bélánál levő kötelezvény hamis, feltéve hogy azt maga Nagy Béla — kit rövidság okáért nevezzünk A-nak — hamisította és ő maga irta, illetve hamisította alá Farkas Gáspárnak — B-nek — a névírását, kérdem : követett e el A. az által, hogy B-nek a birói útra való hivatkozással felszólító levelet irt, valamely büntetendő cselekményt, nevezetesen a btkv. 401. §-a szerint minősülő okirathamisitást és 350. §-a szerinti zsarolást? Az én nézetem szerint: tekintettel hogy a 401. §. szerinti okirathamisitásnak egyik előirt, de elmaradhatlan ismérve az, hogy : az okmány bizonyításra használtassák ; tekintettel, hogy a bizonyítás rendszerint csak bíróság előtt, tehát a per folyamán történhetik, mig egy magánlevélben bizonyításra való használat nem képzelhető, A. pedig az állítólag hamis okmány alapján a bíróság * Megbeszélve a -Jog. 1894 évi december 23. és 80-iki számiiban. előtt fel sem lépett, okirathamisitást nem követett el; sőt ennek kísérletét sem, a mi különben is bünt. törvényünk szerint nem létezik. Tekintettel továbbá arra, hogy a birói úttal, vagyis perrel való fenyegetés nem tekinthető jogtalan fenyegetésnek, és a zsaroiás megállapításánál nem a vagyoni haszon jogtalansága, tehát nem az okmány hamissága vagy valódisága, hanem a fenyegetés módja az irányadó, B. zsarolást sem követett el. Ez az én nézetem. Igen kérem azonban, méltóztassanak a jogászvilág tagjai közül minél többen e kérdéshez hozzászólani, mely fölött egy körben még eldöntetlen vita foly. Dr n /, ügyvéd, Szászváros. Irodalom. A büntető törvénykönyv magyai ázata. Irta Edvi Illés Károly dr., nyug. kir. ügyész, budapesti ügyvéd. Második teljesen átdolgozott kiadás. III. kötet, Budapest 1895. Révai Testvérek kiadása. A büntetőjog irodalmában Illés kommentárjának elkészülte esemény számba megy. A nélkül, hogy sokat mondanánk vele, constatálhatjuk, hogy ez az egyedüli jó és teljes munka a commentárok ama özönében, a melylyel hivatottak s hívatlanok a litteraturát elárasztották. Az egyedüli mű, mely az alaposságot tényleg komolyan veszi s a szakirodalomtól nem sajnálja azt a fáradságot, hogy minden momentumát megfigyelve a kellő helyen reá mutasson. Az egyes fejezetek elején közölt »bevezetések« az egyes kérdéseket nagyjából ugyan, de igen megérthetően taglalják, mig az egyes törvényszakaszok mögé ékelt jegyzetek kimerítik mindazt, a mi a kérdéses dolgokról elmondható és elmondatott. A ministeri indokolásból pedig közölve van annyi, a mennyi épen szükséges. Most, hogy Fayer kiváló kézikönyve megjelent, mint tankönyv ugyan elvesztette jelentőségét, nem tartalmazván oly kimerítően az elméleti részeket, mint ezt a mai jogászi nevelés zászlajára irta. Azonban a szakférfiaknak s a gyakorlat terén működöknek ezen munka a képzelhető legjobb forrás, mely, ha az egész jogi irodalom commentárjai közt is jelentékeny számot tesz, büntetőjogi litteraturánk valóságos gyöngye. Ybó. Vegyesek. Az ügyvédi naplójegyzők szerkesztőihez. Mint kitűnő lapjuknak rendes előfizetője, bátor vagyok jelen soraimmal, habár elkésetten is, alkalmatlankodni, hogy egy kis panaszt adjak elő a végből, hogy jövőre netán fog valamit használni. A statisztikának, habár nem is egészen, de némi részben hiven kell feltüntetni a tényállást, különben tévútra vezetheti a laikust, mert csakis abból szerezhet magának némi ismeretet, de ha az is a tényektől elütően van feltüntetve, akkor abból nem tanulhat, sőt ellenkezőleg hibás ismeretet szerezhet, de meg nem győződhetik a valóságról, Abból indulok ki, midőn Tekintetes Szerkesztő ur becses figyelmét s türelmét veszem igénybe, hogy az illetőt serkentse, miszerint hivebb statisztikát adjon elő nekünk vidéki ügyvédeknek. Én Szántó József kollegánk Ügyvédi-, helyesebben Jogásznaptárát évek óta meg szoktam venni, hogy belőle a bírósági szervezetről némi tájékozással lehessek, de fájdalom, az évről-évre rosszabbul tünteti ki azt, mit kellene. Ugyanis, eltekintve, hogy a miniszteri beosztások sem név, sem személy tekintetében nem felelnek meg a valóságnak, a bíróságiak épen valótlanok, mert kezdve a CuriátóL hol oly birák is szerepelnek, kik tényleg nincsenek ott, s az ott levők megnevezve nincsenek, valamint a kir. táblák stb. is ebben a hibában szenvednek, azonfelül a kir. közjegyzőségek nincsenek úgy összeállítva, a mint valóban vannak, helytelenek a jbirósági beosztások. Sok olyan jbiróság is említve van, a mi nem létezik (Bolkács, Atád, Szék) s igy hemzseg a sok hiba ; de leginkább szembeötlő a sajtóbirósági beosztás, mert az teljesen valótlan, ugyanis olyan törvényszékek vannak szerinte sajtóbiráskodással felruházva, mik nem léteznek (Arad, Szombathely, rég meg lett szüntetve), ellenben Győr, Szeged. N.-Várad, Temesvár nincs megnevezve, pedig az lenne célja ezen naptárnak, hogy az ügyvéd tiszta képét lássa maga előtt az igazságszolgáltatás s jogszolgáltatás közegeinek, mert épen ezért adunk a könyvért 1 frt 20 krt; de ha még ezeknek sem láthatjuk hü képét, akkor honnan vegyünk ilyet, mindenik ügyvédnek nincs annyi pénze, hogy mindjárt 5—6 frtot adjon statisztikáért, hanem szakmájába vágó könyvet vesz. Szántó kollegánk ezt pedig könnyen megteheti, csak menjen be a minisztériumba, ott a legutolsó napig való változást kiírhatja. Azon reményben, hogy a t. szerkesztőség röviden közli ezen czikkemet, maradok kész szolgája F. A. ügyvéd. A debreceni királyi Ítélőtábla tanácsainak összeállítása az 18g5 ik évre. I-ső tanács. (Közpolgári, telekkönyvi és úrbéri ügyek.) Elnök: Puky Gyu'a, a kir. Ítélőtábla elnöke. Birák: Daniiovi cs Elek. Tar Gyula, G i c z e y Gyula, M é r e y Ottó. B a y Gábor. Tanácsjegyzők : Budaházy Zoltán albiró, Szabó László albiró, 01 c hv á r y Zoltán albiró. Il-ik tanács. (Közpolgári, váltó-, kereskedelmi, csődés bányaügyek.) Elnök : S z e g h ő István kir. táblai tanácselnök. Birák :