A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 40. szám - Az igazságügyi költségvetés

A JOG 287 könyvbe beírások, hanem a kinek érdekében felvétetett az; ez pedig mindig annak érdekében vétetik fel, a ki azt kéri. így bár, a mint utána néztem, e tekintetben a pénzügyi közigazgatási bíróság már döntvényt is alkotott, bármily szerény legyek is ily tekintélyekkel szemben, nem tudom magamba fojtani annak nyilvánítását, hogy nekem az a meggyőződésem, miszerint a kérdéses jegyzőkönyv (tárgyalási jegyzőkönyv) bélyegének fel nem ragasztásával én nem követtem el a bélyegtörvények szerint sújtandó mulasztást s hogy nem én élek tévedésben. De azért, ha valaki az előadottak ellenében meggyőzne, oly elfogult nem vagyok, hogy meg ne hajoljak az igaz érvek előtt. Debreczeni Károly ügyvéd Tisza-Füred. Irodalom. A magyar kereskedelmi jog kézikönyve. Különös tekintettel a birói gyakorlatra. Irta dr. Nagy Ferenc egyet, tanár. Harmadik átdolgozott kiadás. 2 köt. Budapest, Athenaeum kiadása. Szerző könyve megérdemli, hogy minden újabb kiadása újabban és újabban méltassék, ámbátor a tartalom java részének az újabb kiadásokban is természetszerűleg a réginek kell maradni. Nagy érdeme ezen új kiadásnak, hogy ámbátor a rendszer, melyre a munka fektetve van, szigorúan tudományos, mégis a birói gyakorlatnak igen nagy mérvben való felhasználása által e kiváló könyv felette gyakorlati értékű is, és igy a gyakorlat és a tudomány embere által egyaránt eredménynyel használható, a mi a munka becsét csak emeli. Ajánlani ezen különben közkézen forgó kitűnő munkát csakugyan felesleges. Nemzeti jog és törvényhozás. Irta Ladányi Béla. Budapest, Athenaeum kiadása 1895. A cimben megnevezett munka szerzője eddigelé az államjogi monografikus irodalom terén ismeretlen volt; de el kell ismernünk, hogy ezen első lépése e téren igen figyelemre méltó kísérlet. Szerző a nemzeti jogot nem úgy akarja értetni, a mint ezt a régi történeti iskola értette. Azért könyve — mint mondja — nem a honi jog specialitásainak gyűjteménye, hanem a positiv jog- és állambölcselet s a törvényhozás tudományának előismereteit tartalmazza. A positiv jog- és állambölcseletnek pedig az a feladata, hogy kimutassa, hogy bizonyos időben és helyen milyennek kell lenni a helyes jognak. Ez a nemzeti jog. Szerző fejtegetéseiben mindenekelőtt a nemzeti nyelv, nemzeti egyéniség és nemzeti szellemre tér ki, és ezek érvényesüléséből azon következtetést vonja le igen érdekes érveléssel, hogy úgynevezett «általános jog», vagyis cosmopolitikus jog nem létezik. Majd a nemzeti jog fogalmának behatóbb ismertetését adja, és óva int az ezzel való túlzástól. Rátér azután a törvényhozási tudomány elveinek fejtegetésére, és itt különösen érdekesek a hazai törvényhozás alapelvei fölötti eszméi. A szeget fején találja, a midőn azokat — különösen az újabbiakat — mint nem a jog- és társadalmi élet szükségleteiből felmerülteket, hanem igen gyakran azok által általában nem indokoltakat stigmatizálja. A magyar jog forrásainak ismertetésénél valódi büszkeséggel méltatja Werbőczy nagy érdemeit. A könyvről általában elmondhatjuk, hogy a nagy problémákat, melyeket felölel, igen érdekesen és meggyőző érvekkel kisérti megoldani. A munkát csak legjobban ajánlhatjuk. Komoly, gondolkodó főnek a munkája. Reményleni akarjuk, hogy szerző ezen első kísérlettel nem fog megelégedni. Vegyesek. Az örökösödési eljárást életbeléptető rendelet. Mint annak idején jelentettük, az igazságügyministeriumban az örökösödési eljárás eletbeléptetési rendelet tervezete elkészült. Ezen tervezet több értekezleten tárgyaltatván immár végleg megállapittatott. Értesülésünk szerint az életbeléptetési rendelet rövid idő múlva ki fog bocsáttatni. A törvény életbeléptetése pedig 1896. jun. l ére van tervezve. Dr. Plósz Sándor első államtitkár az igazságügyminis teriumban a bajai kerületben egyhangúlag képviselő jelöltnek kiáltatott ki. A parlamentnek is ezen kiváló erő bizonyára díszére fog válni. Kimutatása a kir. Curia büntető tanácsainak 1895 szept. 29-től október 27-ig. I. (sajtó) Elnök: Czorda Bódog, a kir. Curia másodelnöke. Birák: Barthodeisky Gyula, Sebestyén Mihály, Schedius Lajos, Székely Ferenc, Mikó Miklós, Nedeczky Ödön, Hieronymi Béla. T a n á c s j e g y z ő k: Gebhardt Ferenc t. j. (okt. 12-tőlj, Mariska István j. gy. — II. Elnök: Sent-Györgyi Imre tanácselnök. Birák: Andrásovics Béla, Keömley Pál, Vita Sándor, Székács Ferenc, Berlogia Ábrahám. Tanácsjegyző: Saárosy Károly t. j. — Hl. Elnök: Sélley Sándor tanácselnök. Bírák: Kelemen Mór, Szeyffert Ede, Frenreisz István, Bibó István, Németh Péter. Tanácsj egyző: Schindler Jenő t. j. — IV. EJ n ö k: Veszprémi János, tanácsvezető curiai biró. Birák: Tutschner .rt-goston, Ballegh József, Csider László, Nagy Sándor, Zsigmondovics Mihály. Tanácsjegyző: Tőkés Ferenc t. j. — V. E 1nök: Osztrovszky József tanácselnök. Birák: Bömches Gyula, Losonczy Ödön, Szeremley Lajos (okt. 20-tól), Neuberger Ignác, Steer Ferenc, Válkai Bertalan. Tanácsjegyzők: Dessewffy Marcel tsz. biró, Nagy Iván j. gy. Kimutatása a kir. Curia polgári tanácsainak Í895. évi szeptember 29-től október 27-ig. I. Birák: Németh Lajos, Adám András (okt. 20-tól), Hammersberg Jenő (okt. 6-tól), Béres János, Egry Kálmán, Avarfy Károly. T a n á c s j e gy zők: Vajdafy Emil f. t. j. Malatinszky Kálmán t. j. — II. Elnök: Oberschall Adolf tanácselnök. Birák: Csathó Ferenc, Popu József, Mezey Albert, TatityMilutin,HavassKároly,Hollerung Alfréd. Tanácsjegyzők: Saárosy Károly f. t. j., Lehoczky Vilmos j. gy. — III. (urb. és bánya.) Elnök: Balásy Antal tanácselnök. Birák: Keresztszeghy Lajos, Stephanides Henrik, Asztalos Aba, Vaszilievics Vazul, Pecháta Endre (okt. 6-tól), Tergovcsics István. Tanácsj egyző: Borszéky Károly t. j. — IV. (keresk. váltó- és csődügyek.) Birák: Décsey Zsigmond, Janicsek József, Emmer Kornél, Hegedűs László, Beck Hugó, Kormos Adolf, Fabiny Ferenc. Tanácsjegyzők: Saárosy Károly t. j., Maksziányi Dezső j gy. — V. Birák: Ruby Antal, Pásztély János, Gottl Ágoston, Bene Kálmán, Hűvös Károly, Zachár Emil. Tanácsjegyző: Szent-Ivány Gyula t. j. — VI. Elnök: Szabó Ágoston tanácselnök. Birák: Oeffner Ferenc, Bosits Gábor, Frink Endre, Trux Hugó, Ilyasevits Jenő, Frits Róbert. Tanácsjegyző: Szíjártó Zsigmond. — VII. Elnök: Süteő Rudolf tanácsvezető curiai biró. Birák: Illyés Károly, Kiszely Tiborc, Vavrik Antal, Klimkó István, Farkas Géza, Zsembery Kálmán. Tanácsjegyzők: Oppl Alajos t. j., Gyengő Kornél j. gy. A szegedi jogász-egylet 1895. évi szeptember hó 29-én felolvasó ülést tartott. A felolvasás tárgya volt a házassági jogról szóló törvény ismertetése. Dr. Reiner Mór szegedi ügyvéd, kiváló szakértelemmel ismertette a tárgyat. A folyamatban levő válóperek és a kir. Curia. Jogi körökben és szaklapokban élénk diskussio indult meg azon kérdés fölött, hogy a H. J. törvény 148. szakaszában kötelezőnek kimondott jogelvek azon perekbe is vonatkoztatandók-e, melyekben már 1-ső (sőt 2-odbirósági) ítélet is van, vagy csak az ujon indítandó 1895. oct. elseje utáni) válóperekre ? Most e kérdésben állást látszik foglalni a kir. Curia is, mert e hétre 70 azaz hetven válóper van ott kiírva előadásra, a jövő héten pedig hétfőn kezdi a Ill-ik polgári tanács az üléseket, csakhogy még okt. 1-je előtt elreferáljon, a mit elreferálni lehet, a minek célzata csak egyedül azon méltányossági szempont lehet, hogy ezen már befejezésig eljutott ügyeket meg akarják menteni az uj törvény fent idézett szakaszának azon drákói következményétől, hogy azok az uj törvény szelleméhez átalakíttassanak illetve felülvizsgáltassanak és az uj törvény szerint is érvényben tartott válóokok létezése esetén bontassanak fül! Védői minőségben használt kitételek. A budapesti kir. Ítélőtábla : A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság ítéletének Z. F. panaszára vonatkozó nem felebbezett részét érintetlenül, felebbezett egyéb részét helybenhagyja. Indokok : Az eljárás adatai szerint vádlott a vadászati kihágás tárgyalása alkalmával az ügyfele ellen vádba helyezett tényre nézve kihallgatott terhelő tanuk hitelének gyengítése végett, védői minőségében használta a vádbeli kitételeket. Minthogy a bizonyítékok (a bizonyítási anyag) az ügynek kiegészítő részét képezi s igy azon megjegyzések, melyeket a felek vagy képviselőik a bizonyítékok elfogadhatóságára nézve tesznek, az ügyre vonatkozólag tétetnek ; minthogy továbbá a tanúvallomások fölötti észrevételezés perrendszerü jog, melylyel az ügyvéd az 1874. évi XXXIV. t.-c. 52. §-a értelmében teljes szabadsággal élhet: az elsőbiróság az esetet helyesen vonta a btkv 266. §-a alá, ítélete tehát az itt és az abban felhozott indokokból helybenhagyandó volt. (1895. szept. 5. 4,249.) A védő felebbezési joga. A budapesti kir. Ítélőtábla: A kir. tábla S. József védőjének felebbezését hivatalból visszautasítja. Indokok: A m. kir. Curia 27. számú döntvényében megállapított ama szabály, hogy a védő, védence megnyugvása esetében is használhat perorvoslatot, csak az Ítéletnek a bűnösségre és a büntetésre vonatkozó részére áll: de nem vonatkozik a bűnügyi költségekre és a magánjogi természetű egyéb intézkedésekre. Kitűnik ez a felhívott döntvény indokolásából, mely a nevezett szabályt a védelem közjogi természetéből származtatja és a büntetés közérdekű minőségével indokolja; kitűnik továbbá abból, hogy az indokolás a védő közjogi hivatását világosan megkülönbözteti a magánjogi képviselőnek ügyköréből. Minthogy pedig a bűnügyi költségek megtérítésében való marasztalás a büntető ítéletnek magánjogi következménye, melyben a vádlott a közérdek sérelme nélkül megnyugodhatik: e kérdésben a megnyugvó fél védője felebbezéssel nem élhet. S. József védőjének felebbezését tehát visszautasítani kellett. (1895. évi szeptember hó 17. 8766.) A 20 frton aluli ügyvédi munkadíj iránti keresetek. A budapesti kir. törvényszék: Az elsőbiróság végzése megváltoztatik, a kereset elfogadtatik és az elsőbiróság az 1893. évi XVIII. t.-c. 18. §-ában előirt további eljárásra utasittatik. Indokok: A kereset tartalmából kivehetőleg a követelt ügyvédi költségek perben felmerült, de meg nem állapított költségeket és dijakat képeznek Minthogy pedig az ügyvédi munkadijak és költségek tekintetében az 1874. évi XXXIV. t.-c. 58. §-a szerint a birói illetőség különlegesen van szabályozva s az itt szabályozott birói illetőséget az 1877. évi XXII. t.-c. nem érintette és minthogy a kir. Curiának 60. sz. döntvénye, mely nem ily természetű igényekre vonatkozik, itt egyáltalán nem alkalmazható. S ekként az előrebocsátottak értelmében a kereset jelzett tartalmára való tekintettel, a kereset hivatalból való visszautasításának nyilván nincs helye: az elsőbiróság neheztelt végzésének megváltoztatásával, a keresetet elfogadni és az elsőbiróságot szabályszerű eljárásra utasítani kellett. (1895 szept. 14. E. 371.)