A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 39. szám - Özvegyi jog az összehasonlitó jogtudomány és codificatio alapján 2. [r.]

156 A JOG csak vádlott által annak idejében érvényesítendő polgári úton lesz megállapítható, mely ténykörülmény megállapithatása nélkül ekkép a rágalmazás vétsége megállapítható nem lévén, vádlottat az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmenteni kellett. Ellenben Cz. Máriának viszonvádként felhozott azon állítása, hogy ö't L. Ferenc többek jelenlétében pofon ütötte és hanyatt taszította, nevezett panaszlónak beismerése és tanúvallomások által valónak lenni bizonyulván, s miután L. Ferencnek ezen cse­lekménye meggyalázó jelentőségű, ekkép a btk. 261. ij-ában meg­határozott becsületsértés vétségének minden alkatelcmét magában foglalja, őt azon vétségben vétkesnek kimondani kellett. A budapesti kir. ítélőtábla (1895 april 17. 12,106. sz. a.) a kir. járásbíróság ítéletét részben megváltoztatja és Cz. Mária vádlottat L. Ferenc sérelmére elkövetett, a btk. 258. §-ába ütköző s ugyanezen §. szerint büntetendő rágalmazás vétségében mondja ki bűnösnek és ezért 14 napi fogházra és 5 frt pénzbüntetésre itéli stb. Egyebekben a kir. járásbíróság ítéletét helybenhagyja stb. Indokok: Az elsőfokú bírói ítéletnek a Cz. Mária vád­lottra vonatkozó felmentő része megváltoztatandó volt; mert habár kétségtelen az, hogy nevezett vádlottnak jogában áll a méh­magzat szülése után, gyermekének jogait természetes atyja elle­nében polgári úton érvényesíteni, mégis büntetendő cselekményt követett el akkor, midőn L. Ferencről, még mielőtt az állított tény jogérvényes ítéletben valódinak mondatott ki, sértő szán­dékkal azt állította, hogy őt teherbe ejtette. Ugyanis Cz. Mária vádlott a tárgyaláskor beismerte, hogy többek előtt L. Ferencről az emiitett tényt állította; tette ezt pedig azért, mert tőle esett teherbe. Négy kifogástalan tanú vallomásából pedig kitűnik az, hogy vádlott a panaszolt kifejezést sértő szándékkal használta. Az igazolt kifejezés használata által pedig a btk. 251. §-ába ütköző rágalmazás vétségének tényálladéka helyreállítva van, mert az állított tény valódisága esetében magánvádlót, mint tanítót és házasembert közmegvetésnek tenné ki; miért is Cz. Mária vád­lottat bűnösnek kimondani és tekintettel fiatal korára és büntet­len előéletére, a btk. 25. §-a alapján, az ítéletben meghatározott büntetés mértéke volt alkalmazandó. Az ítélet egyéb rendelkező része az 1890. évi XLII1. t.-c. 45. §-a és vádlottak kölcsönös elitéltetése által indokolt stb. A m. kir. Curia (1895 szept. 4. 7,169. sz. a.). Az 1883. évi VII. t.-c. 7. §-ának esetei nem forogván fenn, a felebbezés vissza­utasittatik. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 2,072. Az 1894. évi XXVI. t.-c. 22. §-ának az a ren­delkezése, mely szerint a felebbviteli beadványtól járó egész bélyegilleték az első példányon rovandó le, a sommás eljárás­ról szóló 1893. évi XVIH. t.-c. hatályba léptét megelőzőleg hozott határozatok elleni felebbviteli beadványokra — bár ezek már az utóbb idézett törvény hatálya alatt nyújtattak be — nem alkalmazható. (1895. évi 8,494. szám) 2,073. Városok által alkalmazott felesketett mezörendö­r'ók — fegyveradó alól mentesek. (1894. évi 6,479. szám.) 2.074. Közkereseti társaság feloszlása esetén arra a vagyonra nézve is történik illeték alá eső átháramlás, melyet a társaság valyamelyik tagja saját betéte fejében vesz át a társaság vagyonából. (5,078/95. sz.) 2.075. Családi leszármazás igazolása céljából magán­személyek által kiállított családi értesítők (törzsek), nem minő­síthetők anyakönyvi kivonatoknak. (1895. évi 3,977. sz.) 2,076. Ha nagykorú örökösök a hagyaték megnyíltától számított 90 napon belül, tehát a hagyaték-bejelentési határ­idő lejárta előtt, a hagyatéknak bírói tárgyalását kérik, ily esetben a hagyatékot illeték kiszabás végett külön bejelentem nem kötelesek. (1895. évi 3,570. szám.) 2,077. Erdöőr lakása — éppen ugy mint cseléd vagy gazdasági lakás — házadó alá nem esik. (5,159/95. sz.) 2,078. Mindazokban az esetekben, melyekben az illeték kiszabása elleti felebbezés birtokon belül lett beadva, és a másodfokú végzés ellen szintén birtokon belüli felebbezésnek van helye, ilyen azonban tényleg be ?iem adatik, — az ille­ték csakis az utóbbi felebbezés határidejének utolsó napjától számított 15 nap lefolyta után hajtható be végrehajtás útján. (4,886 95. sz.) 2,079. Váltó-meghosszabitás cimén csak akkor követelhető illeték, ha a törvényben alakszerű meghosszabbítási záradék a váltóra rá lett vezetve, míg hallgatólagos meghosszabbítás cimén ily illeték nem hövetelhető. (1895. évi 5,261. szám.) 2,080. Segédlelkészek adóköteles jövedelmének megállapí­tásánál, az őket megillető eltartás évi egyenértéke az adó­alaphoz hozzászámítandó. (1895. évi 6;384. sz.) 2,081. Az illctéki díjjegyzék 89. tétel B. 2. a) pontjában foglalt ^közkereseti társaság* elnevezés alatt nem a kereske­delmi törvény 64. §-ában emiitett közkereseti társaságok, ka­nem egyáltalán minden nyilvános számadásra kötelezett oly vállalatok értendők, melyek részvényekből álló alaptökével ala­kulnak. (1895. évi 5.553. sz.) 2,082. A kisajátításról szóló 1881. évi XLI. t.-c. 63. §-ában megállapított bélyeg- és illetékmentesség az egész kisajátítási eljárásra vonatkozván, az ebből kifolyó kártalanítási eljárásra is kiterjed. (1895. évi 5,635. sz.) 2,083. Kielégítési végrehajtás foganatosítását elrendelő végzés elleni felfolyamodás, az illetéki díjjegyzék IS. tétel IV. 14. pontjában 'megállapított bélyegilleték alá esik. (1895. évi 5,498. sz.) 2.084. Ha perköltség viselésének kérdése a megítélt eskü letételétől van függővé téve, az eskü letételére jelentkezett fél azonban az esküt — az ellenféllel való kiegyezés reményé­ben — tényleg le nem teszi s letételét elhalasztja: ily esetben illetékszabályok szempontjából perköltségben elmarasztalt s ítéleti illeték viselésére kötelezett félnek tekintetik. (1895. évi 5,563. sz.) 2.085. Ha valamely szeszfőzde-vállalat üzemét a három évi adókivetési időszakon belül nagyobb főzőkészülék és gőz­kazánok felállítása által kiterjeszti, s ennek megfelelően a helyiségeket is nagyobbítja, a már jogerősen kivetett III. oszt. keresetadó nem emelhető. (1895. évi 5,884. sz.) 2,086. Ha a váltóügylet létre nem jön. a váltóra lerótt bélyegilleték, az illetéki szabályok 101. §-ának analógiája szerint, visszakövetelhető. (1895. évi 6,268. sz.) 2,087. Zálogjognak megszüntetése céljára kiállított törlési nyugtán lerótt II. fokozat szerinti bélyegilleték vissza nem téríthető azon a címen, hogy később szabályszerű bélyeggel ellátott külön nyugta is ki lett állítva. (1895. évi 5,105. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Langermann Zsigmond e.. szegedi tvszék, bej. novbr. 23., félsz. decz. 23., csb. Hubacsek Pál, tmg. dr. Szarka Mihály. — Kiss Lörincz e.. temesvári tvszék. bej. oct. 31., félsz. nov. 9., csb. Kirvay Döme, tmg. dr. Sugár Tivadar. — Fleischer Josefa e.. aradi trvszék, bej nov. 5.. félsz. dec. 5., csb. Nyirö Géza, tmg. dr. Tenner Pál. — Schidlauer Hermanné e., Miskolczi tvszék. bej. oct. 31.. félsz. nov. 23., csb. dr. Görgey Sándor, tmg. Fodor Ferenc. Pályázatok: A budapesti tvszéknél birói áll. szept. 30. ­A szászsebesi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. oct. 5. — A újvidéki tvszéknél birói áll. oct. 5. — A teregovai jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. oct. 5. — A székesfehérvári jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. oct. 5. — A szinyérváraljai jbiróságnál al birói áll. oct. 6. — A nyíregyházi kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. oct. 4. — A nagyajtai jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. oct. 6. — A gyulai tszéknél a 1 b i r ó i áll. oct. G. A szatmár-németii tszéknél jegyzői oct. 6. — A dunaföldvári jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. oct. 6. — A budapesti ítélőtábla kei jletében több dijas joggyakornoki áll. okt. 7. — A brassói tvszéknél birói áll. oct. 7 — A debreczeni tvszéknél jegyzői áll. oct. 7 — A kis-jenői jbiróságnál albirói áll oct. 7. — A szolnoki ügyészségnél k i r. a 1 ü g y é s z i áll oct 5 — A budapesti kir. ügyészségnél al ügyészi áll. oct. 5. — A nagyszebeni tvszéknél jegyzői áll. oCt. 7. - A bgyarmati jbiróságnál albirói áll. oct. 7. — A temesvári kir. Ítélőtábla kerületében több joggV '.u.­nokiáll. oct 5. - A huszti jbiróságnál albirói áll. oct 7. - A temesvári tvszéknél aljegyzői áll. oct. 7 - A nagyváradi tvszéknél jegyzői all. oct. 8. - Az ungvári jbiróságnál albirói áll oct. 8. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Thumbnails
Contents