A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 37. szám - Igazságszolgáltatási baklövések. A szászkabányai kir. járásbíróság judikáturájából

262 A JOG azt, hogy ha nem egyező — pláne jogkérdésben — s erről az itélő bíróság a kiigazítási folyamodvány alapján kénytelen volt meggyőződni, tekinthető-e «merőben alaptalannálo a kiigazítási kérvény, mely a fent hivatkozott törvény alapján nyújtatott be? Az a körülmény, hogy az alperes, midőn a keresetlevél Il-od példányát megkapta, nem egyeztette össze a bíróságnál levő kereseti példánynyal, s e nélkül a per során nem jöhetett rá a keresetlevél példányai közti eltérésnek, jogvesztéssel járhat-e reá nézve ? van-e az ellen jogorvoslat és melyik út vezethetne a sérelem orvoslásához? A véletlennek sajátságos találkozása, hogy már két esetem volt ilyen, a melyben két fő- és székvárosi kollegám nem egyező példányban nyújtották be keresetüket, s dacára hogy ezt kimutattam, a Curia, ügyfeleim legnagyobb jogsérelmére, abból indult ki, hogy határozó az első példány tartalma lehet. Nehogy az ilyen úton elért siker, melyet — úgy látszik a Curia is támogat, buzditólag hasson, igen leköteleznének t. kartársaim, ha ezen 35 éves praxisom, végén felmerült modern eljárás ellenében szives tanácsaikkal ellátnának. Sziithuiáry üde, ügyvéd Szentesen. V Sérelem. ?\ Igazságszolgáltatási baklövések. (A szászkabányai kir. járásbíróság judikáturájából. Nem mindig igaz azon közmondás, hogy «a kinek az Isten hivatalt ad, annak eszet is ad ahhoz», valamint nem igaz mindig azon állítás sem, hogy minden ujitás előhaladás. Az új sommás eljárás életbeléptetése óta 11 hónap járt le s ezen idő alatt igen sok szomorú tapasztalatot szereztünk az iránt, hogy a máskülönben üdvös törvény a legtöbb esetben tévesen és hiányosan és a különböző kir. bíróságok által különféleképen alkalmaztatik. Az állásomból és foglalkozásomból kifolyólag több kir. bíróság területén szerzett tapasztalataimat összegyűjtöttem s azokat e lapok hasábjain később fogom közölni; ez alkalommal csak a szászkabányai kir. járásbíróságnál felmerült különös esetek egynémelyikét kívánom a jogászközönség és az igazságügyi kormány tudomására hozni. Dr. M.-nek H. ellen egy 30 frtos követelése ítéltetett meg a lugosi kir. járásbíróság által s a végrehajtás foganatosítása végett a szászkabányai kir. járásbíróság kerestetett meg, s a végrehajtás foganatosíttatott is, mely alkalommal végrehajtást szenvedettnek egy harmadik személynél levő 30 frtnyi követelése is letoglaltatott a nélkül, hogy erről a végrehajtást szenvedő adósa az 1881. évi (JO. t.-cikk 79-ik §-a értelmében erről értesittetett volna; az eljáró bíró ennek dacára a végrehajtói jelentést tudomásul vette s azt jóváhagyta. Dr. M . . . végrehajtató külön kérvénynyel volt kénytelen a hiányos eljárás pótlását kérelmezni; de midőn az utólagos letiltás foganatosítása a végrehajtónak meghagyatott, a végrehajtást szenvedett adósa tartozását már lefizette volt. A foglalás február havában, s a letiltás csak június havában történt. Jaj neked gyors igazságszolgáltatás! — Ugyan e végrehajtás alkalmával végrehajtást szenvedőnél ingóságok is foglaltattak le, melyek iránt végrehajtást szenvedő neje igénykeresetet adott be, melyhez jóllehet az 1881. évi tiO-ik t.-cikk 92. §-a ellenére a végrehajtási jegyzőkönyv hiteles másolatban mellékelve nem volt, az nem adatott ki igénylőnek pótlás végett, hanem arra a végrehajtási eljárás felfüggesztése mellett tárgyalás tüzetett ki. Végrehajtató ügyvéde a tárgyaláson szóval kijelentette, hogy a hiányos igénykereset hivatalból visszaadandó lett volna igénylőnek oly utasítással, hogy azt az 1881. évi 60-ik t.-cikk 93. g-a 2-dik bekezdése értelmében a 15 napi határidőn belül kiegészítve adja be. Dacára ennek a tárgyaló biró a tárgyalást elnapolta, s utasította igénylőt, hogy a következő tárgyalásra a végrehajtási jegyzőkönyv hiteles másolatát hozza magával; azonban a következő tárgyalásra igénylő elkésetten jelenvén meg, az 1893. évi XVIII-ik t.-cik 50-ikk §-a értelmében az igénykereset a tárgyaló biró által visszavettnek nyilváníttatott. Ily körülmények után végre kitüzetett az árverés a lefoglalt ingókra nézve, midőn azonban a végrehajtató ügyvéde a végrehajtóval a helyszínén megjelent, a lefoglalt ingóknak csak hült helyét találták. Ekkor folytatólag a függő termést mint az ingatlanok jövedelmét foglalták le; azonban az eljáró biró 2—3 havi tárgyalási határidőt tűzött ki a jövedelem miként leendő értékesítése tárgyában, mely idő alatt végrehajtást szenvedő a lefoglalt termést leszedte és a maga céljaira fordította. Dr. M ... tehát 30 frtnyi követelése behajtására ez ideig 30—40 Irt költséget fordított, de nem kapott még egy fillért sem, sőt még két meghatalmazással igazolt ügyvéde dijai sem lettek megállapítva. Ez a valóságnak megfelelő puszta tényállás, ítéljen felette a közvélemény !! Egy más 3,000 frtos ügyben a január 14-én foganatosított végrehajtás ellen február hó tí-án — tehát nyilván elkésetten — igénykereset adatott be, melyet a tárgyaló biró elfogadott s arra tárgyalást tűzött ki. A tárgyalásra igénylők nem jelentek meg, s végrehajtató ügyvéde az 1893. évi XVIII. t.-cikk 50. §-a alapján a mivel sem igazolt igénykeresetet elutasítani s igénylőket költségeiben elmarasztalni kérte; dacára ennek a tárgyaló biró ujabb érdemleges tárgyalási határnapot tűzött ki s anélkül, hogy végrehajtató ügyvédének az első tárgyalási költségeit igénylőkkel szemben megállapította volna, az újabb érdemleges tárgyalást megtartotta s az igénykeresetnek helyet adott. Egy harmadik peres ügyben a lugosi kir. járásbíróság 131 frt és járulékai erejéig végrehajtást rendelt el s annak foganatosítása végett a szászkabányai kir. járásbíróságot kereste meg. A végrehajtás foganatosítása és az igényper lejártatása után az árverés kitüzetvén, annak foganatosítása céljából végrehajtató ügyvéde és a végrehajtó a helyszínén megjelentek s ott jegyzőkönyvet vettek fel arról, hogy a végrehajtást szenvedő a végrehajtásnak és illetve árverésnek ellene mondott s igy az árverés megtartható nem volt. Eme jegyzőkönyv a végrehajtói jelentéssel együtt másnap beterjesztetett a szászkabányai kir. járásbírósághoz, mely alkalommal a végrehajtó részére egy oly tartalmú végzés kézbesittetett, hogy a végrehajtást szenvedő kérelme folytán az árverés felfüggesztetik, s a kérvény érdemleges elintézés végett az arra egyedül illetékes megkereső lugosi kir. járásbírósághoz áttétetik. — Az összes rendelkezésemre álló törvényekből nem tudtam kibetűzni, hogy minő tartalmú hatalmas kérvényt adhatott be végrehajtást szenvedő, mely az árverés felfüggesztését eredményezte ?! De kérdem: miért nem adatott ki e végzés az árverés megkísérlése előtt? Kit terhel ez esetben a mulasztás s ki fogja fizetni a kiszállási költséget ? És ha eme végzés szerint a végrehajtás szenvedő kérvényét érdemben egyedül a lugosi kir. járásbíróság illetékes elintézni, jogosítva volt-e a szászkabányai kir. járásbíróság az árverés felfüggesztését kimondani ? Jogi véleményem szerint mindhárom itt általam előadott esetben jogsérelem van, miért is felkérem t. kartársaimat, miszerint becses véleményüket és jogi nézeteiket ezekre nézve elmondani szíveskedjenek. Ocsvay Árpád ügyvéd Szászkabányán. Irodalom. A házassági jog és az anyakönyvi törvény kézikönyve. Összes rendeletek és utasítások. Ellátta dr. Márkus Dezsőtszék biró. Grill Károly kiadása. 1895. Ára 6 frt. Az új házassági jog és anyakönyvi intézmény életbelépte alkalmából Márkus a fenti gyűjteményt bocsátotta közre, melyet bizonyára mindenki csak ürömmel fog üdvözölni. Együtt találja itt az olvasó az egész törvényanyagot rendszeresen és minden vonatkozással egymásra összeállítva, úgy hogy a fáradságos összekeresés munkájától meg van kímélve. Tekintve, hogy az új intézmények teljes és rendszeres megismerése ezen gyűjtemény által rendkívüli módon meg van könnyítve, a munkát legjobban ajánlhatjuk, annyival inkább, mert a törvény szakaszai mellett szerző az indokolást is felvette ott, hol a törvény intézkedései megértésére ez szükségesnek mutatkozik. Az állami anyakönyvekről szóló 1894: XXXIII. törvcikk magyarázata cimü munkára, szerzője: dr. Lukács György belügyministeri titkár, a belügyministerium anyakönyvi ügyosztályának vezetője, hirdet előfizetést a Pesti Könyvnyomda-RészvényTársaság, mely mű f. hó második felében fog megjelenni. Közismeretü, hogy ministeri megbízásból szerző dolgozta ki úgy az anyakönyvi törvényt, mint a törvényhez kiadott belügyministeri utasításokat. Szerző tehát a törvény igazán hivatott magyarázója. Röviden csak azt említjük meg, hogy a munka felölel mindent, a mit az anyakönyvvezetőnek vagy az anyakönyvvezető működését felügyelő hatóságnak tudnia kell, avagy ismernie előnyös, valamint kiemeljük, hogy szerző különös figyelemmel volt az anyagnak oly csoportosítására, hogy az eligazodás könnyű legyen s a keresés fáradsággal ne járjon. Egyszóval meggyőződésünk, hogy a munkában az összes anyakönyvvezetőknek és felügyelettel megbízott összes hatóságoknak nélkülözhetlen segédkönyvet nyújtunk. A munka terjedelme mintegy 30 iv, ára azonban a nagy terjedelem dacára csak 3 frt. Mindazok, kik szeptember 15-ig, tehát a mű megjelenése előtt küldik be a megrende[ést, 2 frt 50 kr. kedvezményes áron kaphatják meg a könyvet, ezen összegnek a megrendeléssel egyidejüleges beküldése mellett. A megrendelések — legcélszerűbben postautalvány útján — a Pesti könyvnyomdarészvénytársasághoz (Budapest, V., hold-u. 7.) intézendők. Vegyesek, Baja városában élénk mozgalom indult meg a kir. törvényszék visszaállítása tárgyában. Már 1891. évben memorandumot nyújtottak be az igazságügyministeriumhoz, melyben kimutatták a városnak és különösen a bíróságnak folyton emelkedő forgalmát. Ezen lépésük mindekkoráig sikerre nem vezetvén, a mozgalom ujabban megindult. Mint értesülünk nagyszámú küldöttség megy föl az igazságügyministeriumhoz, hogy ott ezen kiváló fejlődésnek induló város óhajtásait előadják. Csemegi Károly legújabb műve. A jogászvilág számára, mint nekünk Balaton-Füredről irják, nagy meglepetés készül. Jogtudósaink nesztora, Csemegi Károly valóságos belső titkos tanácsos, a magyar büntető törvénykönyv érdemdús alkotója, a ki Füreden nyaral, arra használta lel üdülési idejét, hogy újabb alkotással ajándékozza meg a hazai jogtudományt. Csemegi nagyszabású müvet ír a bűnhalmazatról. A külföldi irodalom rendkívül gazdag e téren, hazai jogirodalmunk terén azonban csak szórványos tanul* mányok léteznek a mondott tárgyról. Most végre egyöntetű és irányt adó müvet fogunk kapni, mely tekintettel a szerző profund