A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 36. szám - A milleniumi országos ügyvédgyülés

144 A JOG elleni büntető ügyben következőleg itélt: L A. vádlott vétkes a J. J. ellen elkövetett s a Btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségében s ezért az itélet foganatba vételétől számított három heti fogházra és 15 nap alatt végrehajtás terhével fizetendő 20 frt pénzbüntetésre ítéltetik stb. Indokok: Folyó év tavaszán több mohácsi szőlősgazda megbízta J. J. ügyvédet, hogy saját termésű boraik fogyasztása adótételeinek elengedéséért a nagymélt. pénzügyminisztériumhoz kérvényt intézzen. J. J. panaszos a kérvény szerkesztéséért és eljárásért díjazást nem kívánt, azt ingyen teljesité, kijelentvén nekik, í hogy gyűjtsenek minél több aláírót, hogy a kérvényt az ő nevükben is intézhesse. T. A. szőlősgazda panaszos J. J. ezen kijelentése folytán pünkösd napján elment a püspök-templom elé s a templomból kijövő népnek elmondta J. J. panaszosnak fentebb elmondott nyilatkozatát, odahiván vádlottat is, hogy őt hallja; — vádlott oda is ment s azon kezdte: «J. hazudik, mondjátok meg neki, én mondtam, hogy hazudik, ugy jártok, mint azok, kik valamikor B. K. ügyvédnél is irtak alá, az is megcsalta embereit, 600 frtért teszi ezt, én is segítettem volna, de ő nem fog segítenie Vádlott ezen nyilatkozata által nyilvánvalólag a Btk. 258. §-ában meghatározott rágalmazást követte el, mert ha igaz volna az, mit vádlott panaszosról állított, panaszos az ügyvédi rdts. 65. §-a szerinti hivatali büntettet követett volna el, melyért a büntetőbíróság által kiszabandó büntetésen felül még az ügyvédkedéstől is elmozdítandó lenne, de őt a közmegvetésnek is kitenné, hogy mint ügyvéd a feleket rábeszéli, hogy a kérvényt ingyen szerkeszti s jár el a dologban, hogy csak minél több aláírást gyűjtsön, s midőn a kérvény meg- s aláírva van, az aláírókat csak ámítja s vakítja, s azután tőlük fiOO frtot kicsikar, vagyis mint szédelgőt akarta panaszost a jelenlevők előtt feltüntetni. Vádlott tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, tagadása azonban a hit alatt kihallgatott tanuk vallomásaival szemben figyelembe vehető nem volt stb. A pécsi kir. ítélőtábla (1893. évi október hó 30-án 2441/B. szám alatt) következően itélt: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság ítéletének részbeni megváltoztatásával vádlottat a Btk. 258. §-ba ütköző rágalmazás vétsége helyett a Btk. 161. §-ba ütköző becsületsértés vétségében mondja ki bűnösnek és ezért az itélet jogerőre emelkedésétől számítva 15 nap alatt végrehajtás terhével fizetendő és behajthatlanság esetén hat napi fogházra átváltoztatandó 30 frt pénzbüntetésre itéli, egyebekben pedig az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A tanuk vallomásai szerint a vádlott által J. J. ügyvédre vonatkozóan használt s az elsőbirósági Ítéletben idézett kifejezések nem foglalják magukban oly ténynek állítását, mely a bűnvádi eljárásnak a nevezett magánvádló ellen megindítására alapul szolgálhatna, vagy azt közmegvetésnek tenné ki, hanem pusztán gyanúsítják a magánvádlót azzal, hogy ígéretének megszegésével díjazást fog követelni azért a munkáért, a melyet díj nélkül teljesíteni magát késznek nyilvánította, s hogy meg fogja csalni embereit ügy, mint B. ügyvéd egykor megcsalta a maga embereit. Tekintettel arra, hogy a Btk. 258. §-ában körülirt rágalmazás vétségének lényeges ismérvét valamely ténynek mint már megtörténtnek állítása képezi, ez pedig az előadottak szerint a vádbeli esetben fenn nem forog; tekintve továbbá, hogy a vád tárgyát képező kifejezések, ha a rágalmazás tényálladékát nem is képezik, a bennük foglalt ama gyanúsítás, hogy a magánvádló az ügyük képviseletét reá bizókat megcsalni akarja, kétségkívül meggyalázó: mindezeknél fogva a vádlottat a Btk. 258. §-ában körülirt rágalmazás helyett a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében kellett bűnösnek kimondani és az elsőbirósági ítéletben felsorolt beszámítási körülmények figyelembe vételével megfelelően büntetni. A m. kir Curia 1894. évi március hó 20-án 2164/B. sz. a. következő végzést hozott: Tekintve, hogy az 1883: VI. t.-c. 7. £-ának egyik esete sem forog fenn, I. A. vádlott felebbezése visszautasittatik. Az új sommás eljárás a gyakorlatban. A pestvidéki kir. törvényszék Ö Felsége a király nevében következő ítéletet hozott : Az elsőbiróságnak a peres eljárás félbeszakítása, a per tárgyalásának fel nem függesztése és a hatáskör megállapítása tárgyában hozott végzései helybenhagyatnak; a per értelmében hozott Ítélete azonban megváltoztatik és felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: Az elsőbiróságnak a peres eljárás félbeszakítása, a per tárgyalásának fel nem függesztése és a hatáskör megállapítása tárgyában hozott végzései helybenhagyandók voltak, mert az elmebetegek és gyönge elméjű egyének az 1877. évi XX. t.-cikk 28. §-a értelmében gondnokság alá helyezendők lévén, az ily egyének a cselekvőképesség hiányából önképviseletre jogosítva nincsenek és azért az elsőbiróság perrendszerűleg járt el akkor, a midőn felperes nejének meghallgatása után felperesi képviselő kérelmére az eljárást az 1893. évi XVIII. t.-cikk 8. §-a alapján félbeszakította és a gyámügyi törvény 258. §-a értelmében a gyámhatóságot ideiglenes gondnok kirendelése végett megkeresvén, ennek megtörténtével a pert a felperes részére kirendelt ideiglenes gondnok közbenjárása mellett tárgyalta le; mert a kereset jogalapját képező azon körülmény, vájjon felperes a kitörlési keresettel megtámadott tkvi bejegyzés alapjául szolgáló jogügylet megkötése alkalmával birt-e szabad akarat, elhatározás illetve cselekvési képességgel, a polgári per keretében elbírálható s így a pernek eldöntése nem függvén oly körülményektől, a melyek büntető eljárásnak képeznék a tárgyát, az eljárt kir. járásbíróság nem követett el alaki sérelmet az által, hogy az 1893. évi XVIII. t.-cikk 44. §-ának rendelkezése alapján a per tárgyalását fel nem függesztette és mert a kereset a bekebelezett adásvevési szerződés és a bekebelezés hatályon kívül helyezése levén irányozva, annak tárgyát az ingatlan vagyonra vonatkozó dologi jog érvénytelenítése képezi s igy az tkvi kitörlési keresetet képez. Minthogy pedig az ily természetű perek elbírálása, a menynyiben a per tárgyának értéke a 200 frtot meg nem haladja, az 1893. évi XVIII. t.-cikk 1. §. 2. pontja szerint — tekintet nélkül arra, hogy az ily pereknél a bekebelezés napját képező szerződés érvényessége vagy érvénytelensége is elbírálás tárgyát képezi — a kir. járásbíróságok hatáskörébe vannak utalva, ennélfogva az elsőbiróság hatásköre helyesen lett megállapítva. Felperes azon az alapon, mert ő gyenge elméjű, az 1893. évi október hó 3-án kiállított adásvevési szerződés érvényességét megtámadta és keresetében a tápió-szecsői 482. számű tjkvben felvett ingatlanra vonatkozó B. 6. alatti bejegyzést eredeti érvénytelenség okából töröltetni kérte. Az elsőbiróság az ítéletében kifejtett indokok alapján a kereseti kérelemnek helyt adva alpereseket elmarasztalta, mely itélet ellen alperesek felebbezéssel éltek és az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével elutasítani és a perköltségekben marasztalni kérték. Az elsőbiróság előtt lefolyt tárgyalás és a bizonyítási eljárás adataiból, a melyek a felebbviteli eljárásban nem szenvedtek változást, megállapítható, hogy felperes ez ideig gondnokság alá helyezve nem lett, hogy felperes elmebeli állapotára vonatkozólag ellentétes bizonyítékok szolgáltattak és végül hogy azon döntő körülmény, vájjon felperes 1893. évi október 3-án vagyis a kitörlési keresettel megtámadott nyilvánkönyvi bejegyzés alapjául szolgáló adásvevési szerződés megkötése alkalmával és idejében elmeháborodott vagy nagyobb fokban gyenge elméjű és ebből kifolyólag szabadakarat, elhatározási képesség hiányában cselekvőképtelen lett volna, egyáltalában bizonyítva nem lett, mivel a tanuk által csak általánosságban tett vallomások, nemkülönben a perrendszerű szakértői szemle mellőzésével tanuként kihallgatott orvosnak a véleménye, a ki maga sem állítja, hogy a jogügylet megkötése idejében felperest gyógykezelte volna, annak igazolására, hogy felperes elmebetegsége folytán az adásvételi jogügylet megkötésekor a szabadakarat elhatározását gátló szerződési akadály fennforgott volna, nem alkalmas és pedig annál kevésbé akkor, a midőn a kihallgatott tanuk egyrésze felperes épelmüsége mellett bizonyit. Minthogy pedig a magánjogi elvek szerint a gondnokság alatt nem álló elmebetegek csak annyiban tekinthetők cselekvőképteleneknek és az általuk megkötött jogügyletek csakis azon esetben mondhatók ki érvényteleneknek, a mennyiben minden kétséget kizáró módon beigazoltatik, hogy a kérdéses jogügylet megkötésekor elmebeteg állapotban voltak és miután ez bizonyítva nem lett, sőt felperes részéről az adásvevési szerződés megkötése alkalmával tanuként szereplő, tehát a fenforgó körülményekről közvetlen tudomással bíró dr. Kosaczky Arnold kihallgatása nem is kéretett. Ugyanazért az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatása mellett felperes keresetével elutasítandó volt, mivel a gondnokság alatt nem álló elmebeteg egyén világos pillanataiban jogügyleteket köthet és az elmebetegség egymagában az egyént cselekvési képességétől meg nem fosztja stb. (1895. D. 61.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Hercz Ábrahám e., győri tszék. bej. szept. 30., félsz, okt. 29, csb. Proszt János, tmg. Hoffner Elek. — Bodnár Albert e., balassa-gyarmati tvszék, bej. szept. 28., félsz. okt. 11., csb. Köröm László, tmg. Luby Mátyás. — Sulczer Mór e., kapowári tszék. bej. okt. 26., félsz. nov. 26., csb. Holics Gyula, tmg. dr. Rimanóczy Ferenc. Figdor Dezső e., balassa-gyarmati tszék, bej. okt. 5., félsz. okt. 22., csb. Korom László, tmg. Farkas Ferenc. — Deutsch Ven -becskereki tvszék. bej. nov. 28.. félsz. nov. 30., csb. Benedek jénő tmg dr. Petrovits Szvetozár. — Jfjabb Kasztory Antal e., nagy-kikindai tvszék. bej. nov. 2.. félsz. nov. 16., csb. dr. Schulek Kálmán, tmg. Dus Sándor. Csapláros Ferencné e.. szabadkai tvszék, bej. szept. 21 félsz okt. o., csb. Oláh Ferenc, tmg. Drescher Rezső. Pályázatok: A török-becsei jbiróságnál aljegyzői állás szept. 16. — A nagyváradi Ítélőtábla kerületében 8 (nyolc) j o g g y akornoki all. szept. 14. - A székely-udvarhelyi kir. járásbiróságnál aljegyzői all szept. 16. - A temesvári Ítélőtábla kerületében 3 ] o g g y a k o r n o k . áll. szept. 14. - A temesvári tvszéknél jegyzői A fSS!P i ~ tap°'cai Íbiróságnál albirói áll. szept 17. A fehértemplomi törvényszéknél aljegyzői állás szept. 17. A s.-a.-ujhelyi tszéknél albirói áll. szept. 18. - A miskolci tszéknél jegyző! all szent. 18. - A győri Ítélőtábla kerületében több j o ggyakornoki áll. ' 6 P ÁLLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.