A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 36. szám - A milleniumi országos ügyvédgyülés

254 A JOG Nyilt kérdések és feleletek. (Kérdés.) Joga van-e a félnek a leletezett okiratot az illető hatóságnál megtekinteni ? Ellenem Pestvármegye főpénztárához benyújtott nyugta állítólag szabálytalanul lerótt bélyege miatt, ügyszám nélkül felvett lelet alapján fizetési meghagyás bocsátattván ki terhemre, mielőtt ezen szerintem alaptalan lelet ellen felebbezéssel éltem volna, meg akartam tekinteni a megleletezett iratot. Pestvármegye pénztáránál azonban e kívánságomat megtagadták azzal, hogy ez ^hivatalos titok* (!?). Eltekintve attól, hogy ez az eljárás legkevésbé sem méltányos és már csak azért sem helyeselhető', mert azt a gyanút kelti a félben, hogy a leletjutalékot féltő tisztviselő ez által a netalán sikerre vezető felebbezésnek akarja útját állni, kérdem, hogy van-e joga a félnek a hatóságnál elfekvő megleletezett iratát, — mely úgyis tőle eredvén, reá nézve semmi titkosat nem tartalmazhat, — a lelet alapossága felőli meggyőződés czéljából megtekinteni. Dr. Dévai Budapest. Sérelem. Az érzékenykedő aradi kir. járásbiróság. A fent tisztelt járásbiróság egyik albirája 16922/95. p. sz. végzéssel egy felfolyamodásomat felterjesztvén, a felterjesztésben, mely velem is közölve volt, «nem igaz»-nak nyilvánítja azon állításomat, hogy ezen igazolási ügyben féléves határnapokat tűzött volna ki. Eltekintve attól, hogy a s. ü. szab. értelmében ilyen, a bírósági decorumot különben is sértő feleselgetéseknek a felfolyamodás felterjesztő végzésben helye nincs, a miért azt hiszem, az illető felettes hatóság részéről, a talán jótékony hatású lecke elmaradni nem fog: indíttatva érzem magam a nemigazmondás vádjával szemben előadni, hogy: a szóban forgó igazolási kérést, tehát soronkivüli elintézést igénylő beadványt 1895. január 12-én adtam postára; f. é. ápril 13-ára, tehát három hónapra lett ugyan az első tárgyalás kitűzve, de ezt hivatalból augusztus 5-re, tehát nem is félévre, hanem januártól számítva a nyolezadik hónapra halasztották el, valószínűleg azért, mert a három hónapi terminus igen rövidnek (!?) látszott. Ilyen elhurcolást az ügyvéd szó nélkül annyival kevésbé hagyhat, mert a jogkereső fél nem tréfából szokott jogsegélyhez folyamodni. Most már a t. jogászközönség elbírálhatja, hogy az aradi kir. járásbíróságnak volt-e oka vagy joga érzékenykedni és mi «nem igaz*: az ő hivatalos iratellenes tagadása, vagy az én állitásom ? Megjegyzem egyébiránt, hogy a 3 hónapos terminus is elhurcolási actus és hogy a hivatalból történt elnapolás nem megy tárgyalásszámba. Nem az ideges érzékenykedés, hanem a higgadt tárgyilagosság, meg aztán némileg a rövid terminus is «disziti a birót». Dr. Muntean Aurél, ügyvéd Szászvároson. Irnok-miseriák. Bíróságainknál mindenki arról van meggyőződve és tudja' hogy az esetleges kiküldetésnél azon napidíj illeti meg, a mely rangosztályának megfelel. Én is ebben a véleményben voltam, de még a törvényszéki biró úr is, a ki az uti-naplót kiállította. Egy boncolási esetnél történt meg velem, hogy kimentünk egy távoli faluba s ott a már két hét óta eltemetve volt hullát felvettük sírjából, s a temetőben felboncoltatott. Estefelé levén az idő, mikor haza értünk, igyaz útinaplóban azért, mivel bűnügyben történt a kiküldetés, csak félnapi dijat számítottunk fel s részemre a XI. rangosztálynak megfelelően 1 frt 50 kr. íratott be, mely összeget a kir ügyészségnél fel is vettem. Reá következő néhány napra kapok egy értesítést, hogy a felvett 1 frt 50 krból fizessek vissza 50 krt, mert nekem csak 2 frt napidíj jár, ennek fele 1 forint. Ezen értesítés ellen én a következő indokokkal felebbezést adtam be: az 1874. évi 3341. számú igazságügyiminiszteri rendelet a Xl-ik rangosztály napidiját 3 frtba jelöli meg, mivel pedig az 1893. évi IV. t.-c. az írnokokat; a XII. rangosztály megszüntetésével a XI. rangosztályba sorozta, ennélfogva, még ha reám eló'nyösb lett volna is a XII. rangosztály után járó napidíj, nem számíthattam volna azt fel, mivel az, a mi megszűnt, a mi hatályon kivül helyeztetett, nem létezik, s mint nem létezőnek alapján semmit többé cselekedni, arra hivatkozni már nem lehet, annál inkább nem, mert arra nézve, hogy az írnok napidija az érvényét vesztett XII. rangosztály után járt napidíj érvénybe maradt volna külön intézkedés nem történt; én tehát a törvényes jogalapon állva azon napidijat számítottam fel, a mely rangosztályom szerint megillet. Felebbezésemre azon választ nyertem, hogy mivel arról, miszerint az Írnok ezentúl a XI. rangosztály után járó napidíjat felszámíthatná, intézkedés nem történt; igy a múltban érvényben volt napidíj megmaradt. így tehát az Írnoknál nem a rangosztály, hanem az írnoki cim az irányadó, mert hisz a velünk egy rangosztályban levő aljegyzők napidija 3 frt, csak az Írnoknál van kivétel, a mi napidijunk egyenlő a rangosztályon kivül álló joggyakornok és dijnokéval. Az írnoknak tehát a törvényes alapon felszámított csekély napidija egy odavetett «mivel» szócskával is megröviditve lehuzatik s a kimúlt XII. rangosztályt a mi sérelmünkre a XI. rangosztálylyal kegyeletesen azonosítja, azóta a kiküldetésnél bár egész napra a rodhadt hulla boncolásoknál távol falvakban is, csak «egy» forint a napidíj. írnok. Vegyesek. y A milleniumi országos ügyvédgyülés. A Szegedi Jogászlapokban olvassuk a következő felszólalást: A szegedi országos ügyvédgyülés elhatározta, hogy a legközelebbi országos ügyvédgyülés Budapesten fog megtartatni. Két év mult el ezen határozat hozatala óta és még semmi nyoma annak, hogy a budapesti ügyvédi kamara, a melyre az ügyvédgyűlés előkészítése rábízatott, ezen kérdéssel foglalkozni kívánna. Jövő évben fogják ünnnepelni a magyar birodalom 1000 éves fennállásának nagy ünnepét és a kultúrintézmények jelentékeny számának fültüntetése és a nemzeti ünnep emelése végett egyletek, intézetek, tudományos társulatok, szóval Magyarország közéletében szerepet vivő intézetek Budapesten országos kongresszust fognak tartani. Az eddig bejelentett országos kongresszusok száma meghaladja az ötvenet. Azonban az országos ügyvédgyűlés mindekkoráig hiányzik a programmból; ennek okát adni nem tudjuk. A szegedi országos ügyvédgyűlésen jelenvolt budapesti ügyvédi kamarának nagyérdemű elnöke, helyettes elnöke és titkára elvállalták a mandátumot a legközelebbi országos ügyvédgyűlés rendezésére, összehívására és előkészítésére és egyáltalában nincsen okunk annak feltevésére, hogy a budapesti ügyvédi kamara az elnökei és titkára által elvállalt megbízást visszautasította volna. Azon tény azonban kétségtelenül áll, hogy a millenium alkalmával megtartandó országos ügyvédgyűlés előkészítése tekintetében mind ez ideig semmi sem történt, holott figyelemmel a nemzeti ünnepre, a mely fokozottabb mértékben teszi kötelességünkké, hogy a magyarországi ügyvédség méltóan repraesentáltassék és figyelemmel az ország minden részéből majdan megjelenendő ügyvédek nagy számára, nélkülözhetetlenül szükséges, hogy a legközelebbi országos ügyvédgyülés kellő időben és minden irányban alaposan előkészíttessék. Hogy 1896-ban a milleniumi ünnepélyek alkalmából Budapesten országos ügyvédgyűlés tartassák, az nézetünk szerint kérdés tárgyát sem képezheti. Mert az 1893. évi szegedi országos ügyvédgyűlés ezt már elhatározta és semmi ok sem merült fel, a mely ezen egyhangúlag hozott határozat mellőzését indokolttá tenné. A millenium alkalmával megtartandó országos ügyvédgyűlés által napirendre kitűzendő kérdésekre nézve ezúttal nem kívánunk nyilatkozni, csak annak felemlitésére szorítkozunk, hogy a szegedi országos ügyvédgyűlés az idő rövidsége miatt kellőleg le nem tárgyalt tárgysorozatából két kérdést utasított a legközelebbi országos ügyvédgyűlés elé, az egyik: « miként szerveztessék az ügyvédi nyugdíj- és segélyalap?* a másik pedig «miként nyerjenek a csekélyebb jogsérelmek olcsó és gyors orvoslást?* Kívánatosnak tartjuk, kamaránk választmánya vegye kezébe ismét ezen ügyet, lépjen érintkezésbe a budapesti ügyvédi kamarával és a mennyiben ez a kezdeményezést megtagadná, hivja fel a többi összes kamarákat az actióra. Nézetünk szerint ez a kamaránknak kötelességében áll, mert Szegeden tartották legutóbb az országos ügyvédgyűlést és ennek határozatait első sorban kamaránknak kell végrehajtani. A pozsonyi kir. jogakadémián a jövő tanév első felében következő speciál kollégiumok tartatnak: A harcjogról. Dr. Ekmayer Ágost. — A hagyományok római jog szerint. Dr. Rentmeister Antal. — A kereskedelmi társaságokról. Dr. Révffy László. — Conversatorium a közigazgatási reformokról. Dr. Kmety Károly. - Törvényszéki orvostan. Dr. Lendvay Benő. — Törvényszéki elmekórtan. Dr. Fischer Jakab. — A telekkönyvről. Dr. Révffy László. — A kereskedelmi, közlekedési és bankügy nemzetgazdasági elmélete. Dr. Virozsil Tivadar. Kir. közjegyző lehet a közigazgatási bizottság tagja. Ama kérdésben, vájjon kir. közjegyző lehet-e a törvényhatósági bizottság tagja, a kir. igazságügyminister következőképen nyilatkozott: Az 1874. _ évi XXXV. t.-c. 3. §-a szerint, melyet az 1886. évi VII. t.-c. érintetlenül hagyott, a kir. közjegyző jogosítva van oly törvényhatósági hivatalt viselni, a melylyel nincs fizetés egybekötve. Minthogy pedig a törvényhatósági közigazgatási bizottság választott tagjainak, mint ilyeneknek, fizetés nem jár: ennélfogva nem forog fenn törvényes akadály a tekintetben, hogy valamely kir. közjegyző a törvényhatósági közigazgatási bizottság tagjává az 1876: VI. t.-c. 3. §-a értelmében megválasztassék. (30608/94. I. M. sz.) A m. kir. Curia tanácsbeosztása 1895. szeptember 1-től szept. 29-ig. Polgári tanácsok: I. tanács. Elnök: Süteő Rudolf curiai biró, tanácsvezető. Bírák: Németh Lajos, Kiszely Tiborc;