A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 2. szám - Nyilt kérdések és feleletek. Kihallgatható-e mindkét fél eskü alatt?

s A JOG Ezekből az indokokból ki kellett mondani, hogy ha illetékköteles és illetékmentes felek közt létrejött kétoldalulag kötelező jogügylet után készpénzben fizetendő illeték viselését az illetékmentes fél szerződésileg magára vállalta : ez az illeték a bélyeg- és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállításának 95. §. 4. pontja alapján az illetékmentes féltől követelhető. Kelt Budapesten, a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1894. évi december hó 10-én tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten, 1894 évi december hó 20-án tartott teljes tanácsülésében. 58-ik szám. A javadalomadományozások után a bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok kiegészitö részét képező illetéki díjjegyzék 87. tétel a) pontja értelmében járó illeték megszabásánál, a javadalom összes jövedelmének megállapítása céljából, van-,- valamely cimen teherlevonásnak helye? Határozat. A javadalomadományozások után a bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok kiegészitö részét képező illetéki d'jjegyzék 87. tétel a) pontja értelmében járó illeték megszabásánál, a javadalom összes jövedelmének megállapítása céljából, teherlevonásnak helye nincsen. Indokok. A bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok kiegészítő részét képező illetéki díjjegyzék 87. tételének a) pontja, a javadalomadományozások után járó illeték megállapítása iránt akként intézkedik, hogy az illeték kiszabásának alapjául a javadalom összes jövedelmének megfelelő összeg vétetik, tekintettel az illetéki törvények és szabályok hivatalos összeállításának (51. §-ára; az így megállapított illetékalap után III. fokozatú illeték szabandó ki. Az idézett díjtétel 61. §, rendelkezései pedig, mennyiben azok a 87. díjtétel a) pontjában foglalt intézkedésekkel összefüggésben alkalmazandók, csakis az értékalap megállapításánál figyelembe veendő szolgáltatások ismétlődésének mikénti számbavételére vonatkoznak. Az idézett díjtétel rendelkezéseiből tehát kétségtelenül kiderül, hogy a III. fokozatú illeték a javadalom összes jövedelmétől jár a mondott 61. § alapján eszközlendő számítás mellett, mert ezekben a rendelkezésekben az illetéki törvények és szabályok egyéb intézkedéseire semmi utalás nem történt. Már pedig az illetéki díjjegyzék 87. tétele a) pontjának ily határozott szövegezése nem engedi, hogy annak értelmezésénél az illetéki törvények és szabályok oly természetű rendelkezései is vétessenek számba, melyek ennek a tételnek világos tartalma szerint annak alkalmazásánál egyenesen kizártaknak tekintendők. Mert midőn a mondott díjtétel a javadalom összes jövedelmét állítja oda. mint az illetékköteles érték megállapításának alaptényezőjét, ennek a rendelkezésnek célzatához semmi közelebbi magyarázatot nem füz. Ebből következik, hogy az «összes jövedelem» kitétel szószerinti értelemben veendő s nem lehet elfogadni azt a feltevést, mintha ez a jövedelem oly értelemben szolgálhat csak az illetékkiszabás alapjául, hogy ebből a jövedelemből az értékmegállapitásnál bizonyos terhek levonásának volna helye az illetéki törvények és szabályok 75 §-a alapján. Mert abban az esetben, ha a 87. díjtétel a) pontjának célzata csakugyan az lenne, hogy a javadalom összes jövedelme az illetéki törvények és szabályok 7ő. §-a alapján megengedett leszállításban részesüljön, ebben a díjtételben erre a §-ra való hivatkozást mellőzni nem lehetett. Nem lehetett pedig mellőzni azért sem, mert az illetéki díjjegyzék egész rendszerében, minden oly tételnél, a hol az illetéki törvények és szabályok bizonyos rendelkezéseinek alkalmazása nem önérthető dolog, az alkalmazandó rendelkezésre mindig külön utalás történik. De nem lehet a mondott 75. §. rendelkezéseit különben sem az illetéki díjjegyzék 87. tétele a) pontjával összefüggésbe hozni, mert valamely javadalom adományozásának értékét a most idézett 87. díjtétel o) pontjának világos és határozott szövegezése szerint csakis azon összes jövedelem, illetve azoknak az élvezményeknek összessége teszi, melyek a javadalmast megilletik, nem pedig az az összeg, mely a terhek levonása után mint tiszta haszon előáll. Terhek levonásának tehát az eldöntendő kérdés esetében helye nem lehet és ily levonások már csak abból az okból is ki vannak zárva minden hasonló esetben, mert az illetéki díjjegyzéknek a fokozatos illetéket megállapító egyetlen egy tétele sem intézkedik terhek levonása iránt. Ennek az álláspontnak helyességét az illetéki törvények és szabályok 76. §-ának rendelkezései nem gyöngítik, mert az illetéki törvények és szabályok III. fejezetében foglalt §S-oknak egyszerű áttekintése mutatja, hocry az azokban foglalt rendelkezések a jogügylet természetéhez alkalmazkodnak Tehát a 76. §-nak oly értelmezése, mely szerint a mondott III. fejezetben foglalt 7ó. § intézkedései a jelen döntvény alapjául szolgált esetekre, illetve a 87. díjtétel a) pontjára is alkalmazást kell nyerniük, jogos alappal nem bir. Az előre bocsátottak alapján és mert az eldöntendő kérdés önérfetől°'T Itíz^íföan a magyar korona országainak területén jelenleg érvényben levő illetéki törvények és szabályok rendelkezései értelmében oldandó meg. az osztrák cs. kir. pénzügyministeriumnak 1863. évben 19.865/1496. sz. a. kelt és abban az időben a magyar korona országainak területén is alkalmazásban volt rendelete, mely szerint javadalmak adományozása esetében bizonyos terhek levonásának volt helye, a fenforgó kérdés eldöntésére befolyással nem lehet; mert az ezen rendeletben foglalt intézkedés, az illetéki törvények és szabályoknak a m. kir. pénzügyminister által 1868-iki évben, valamint utóbb kiadott hivatalos összeállításaiban felvéve nem lévén, azt ez a bíróság érvényesen fennállónak el nem fogadhatja. Ezekből az indokokból ki kellett mondani, hogy a javadalomadományozások után a bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok kiegészítő részét képező illetéki díjjegyzék 87. tétele a) pontja értelmében járó illeték megszabásánál, a javadalom összes jövedelmének megállapítása céljából, teherlevonásnak helye nincsen. Kelt Budapesten, a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1894. évi december hó 17-én tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közig, bíróságnak 1894. év december hó 20-án tartott teljes tanácsülésében. A m. kir. pénzügyi közigagatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. 2018. sz. Nyilvános számadásra kötelezett pénzintézetek napi biztosai által vezetett naplók csakis az intézet tisztviselőivel szemben való ellenőrzés czéljából vezettetvén, nem sorolhatók az ill. dijj. 58. tétel b) pontjában emiitett bélyegköteles üzleti könyvek közé. (6(581/1894. szám.) 2019. sz. Élőszóval tett mise alapítvány akkor is illetékmentes, ha az illető egyház, melynek javára az alapítvány fórtént. arról később alapító oklevelet állit ki, azt azonban a hagyományozó {alapító) alá nem irta. (19826/1894. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Schwartz és Roger e., bpesti keresk. és váltótszék, bej. febr. 4., félsz. márc. 5. csb. dr. Istvánffy Lajos, tmg. dr. Bausznern Guidu. — Füchsl Adolf e., bpesti keresk. és váltótszék, bej. febr. 12., félsz, márc. 14., csb. dr. Roth Ferencz, tmg. dr. Singer Gyula. — Szumszki Aurél e., beszterczebányai tszék. bej. márc. 30.. félsz. ápr. 11., csb. Traeger Zsigmond, tmg. Chován János. — Gaál Soma e.. gyulai tszék, bej. febr. 28., félsz. márc. 26., csb. Pallay Jenő. tmg. dr. Lengyel Sándor. — Kunody és Krausz utóda e., bpesti keresk. és váltótszék. bej. febr. 12., félsz. márc. 14., csb. Kazacsay Gerő, tmg. dr. Rudnyánszky Béla. — Köves Károly e., bpesti keresk. és váltótszék, bej. febr. 12., félsz, márc. 14., csb. dr. Reichárd Zsigmond, tmg. dr. Kasszelik Gyula. Halpert Márkusz e., beregszászi tszék, bej. jan. 28.. félsz. fbr. 13.. csb. Tolvay Gyula. tmg. Szeles Károly. — Bornstein F. Lipót e.. bpesti keresk. váltótszék, bej. fbr. 16., félsz. márc. 16., csb. dr. Lukáts Jenő, tmg. dr. Glücklich Emil. — Bolgári András e., s.-a.-újhelyi tszék, bej. fbr. 28., félsz. márc. 13.. csb. Lehrmann Viktor, tmg. dr. Pátray Dezső. — Steiner Klein Lenke e., debreczeni tszék, bej. fbr. 15.. félsz. márc. 2., csb. dr. Vass Antal, tmg. dr. Reichárd Manó. — Singhofer Géza e.. bpesti keresk. és váltótszék, bej. fbr. 25.. félsz. márc. 26.. csb. Kazacsay Gerő, tmg. dr. Roth Miksa. — Spitzer Mór e.. bpesti keresk. és váltótszék, bej. fbr. Ki., félsz. márc. 16., csb. Kazacsay Gerő. tmg. dr. Weinberger Jenő. — Pap János e . szabadkai tszék. bej. fbr. 4.. félsz, fbr. 27., csb. Oláh Ferencz, tmg. Mikosevits József. — Weisz József e , egri tszék, bej. fbr. 4., félsz. márc. 3., csb. Péter Ferenc, tmg. Dobóczkv Dezső. — Miskolczi István e.. debreceni tszék. bej. 12., félsz. fbr. 20., csb. dr. Vass Antal, tmg. Sajó György — Harsányi Ottó e., gyulai tszék, bej. márc. 5., félsz. márc. 29., csb. Pallay Jenő, tmg. dr. Singer Béla. — Schwartz Antal és társa e., egri tszék, bej., félsz. jan. 18., csb. Singer Lajos, tmg. Cseh Bertalan. Kratz Izsák e., m.-szigeti tszék, bej. jan. 31., félsz. fbr. 14.. csb Szép Géza. tmg. dr. Káhán Samu. — Grün Józsei e , m.-szigeti tszék, bej. jan. 31., félsz. fbr. 15., csb. Szép Géza, tmg. dr. Káhán Samu. Pályázatcík : A nagyszőllősi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. jan. 17 — A zilahi ügyészségnél kir. alügyészi áll. jan. 19. — A lugosi jbiróságnál albirói áll jan. 17. — Az ipolysági tszéknél jegyzői áll. jan. 21. — Az egri tszéknél aljegyzői áll. jan. 21. — A topolyai közjegyzői áll. jan. 25. — A verseczi jbiróságnál albirói áll. jan. 21. — A felső-vissói jbiróságnál albirói áll. jan. 22. — A gyulafehérvári jbiróságnál j á r á s b i r ó i áll. jan. 22. — A győri Ítélőtábla kerületében több joggyakornoki áll. — A fehérgyarmati jbiróságnál aljegyzői áll. jan. 22. - A tasnádi jbiróságnál albirói áll. jan. 22. — A veszprémi tszéknél aljegyzői áll. jan. 23. — A b-gyarmathi tszéknél b i r ó i áll. jan. 23. — A karánsebesi tszéknél aljegyzői áll. jan. 22. — A veszprémi tszéknél aljegyzői áll. jan. 24. — A nagyváradi városi jbiróságnál aljegyzői áll. jan. 24. — Az orsovai jbiróságnál aljegyzői áll. jan. 24. — A nagyváradi tszéknél jegyzői áll. jan. 24. — A lugosi tszéknél albirói áll. jan. 24. — A kassai tszéknél jegyzői áll. jan. 94. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.