A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 32. szám - Bolgár igazságügy s azzal kapcsolatban levő dolgok. Folytatás

A JOÖ gyöngeség rejlik. Végre megszüntette a novella ama túlságos rövid határidőket (3—7 nap), melyeket a sajtótörvény az ügynek minden forumbani befejeztetésére szabott. E rövid határidők, egyetemben a halomszámra felszaporodó sajtóperekkel, azután azt az anomáliát szülték, hogy a büntetőbíróságok — a többi büntetőügyek egyenes hátrányára — az év legnagyobb részén át csak sajtóügyekkel voltak elfoglalva. Mindazon által az új törvény (7. §.) is azt rendeli, hogy a sajtóügyek sürgősen elintézendők, anélkül azonban, hogy e sürgősséget határidőhöz kötné. Felette érdekes a második bűnügyi-törvény is, melylyel a nálunk még mindig érvényben lévő török büntető törvénykönyvnek a megvesztegetésről szóló 67—70 és 73, 75—77. szakaszai, melyek a francia Code pénal 174-ik szakaszának megfelelnek, módosíttatnak, illetve kiegészíttetnek, mert ekét szakaszból álló törvényben csak az van kimondva: 1. hogy a megveszteget ők azon esetben, ha a bűnfenyitő eljárás megkezdése előtt avagy a bíróság előtti első megidéztetésük alkalmával nyiltszivüen beismerik cselekedetüket és részletesen elmondják a megvesztegetés körülményeit, s ez által a vétség felfedezését megkönyitik, minden felelősség és büntetés alól megszabadulnak, azonban az általuk adott megvesztegetési öszszeget semmi esetre sem kapják vissza, az az államkincstár javára elkoboztatván és 2. hogy azok, kik valakit a bíróság előtt igazságtalanul és roszhiszemüleg megvesztegetéssel vádolnak, három hónaptól három évig terjedő fogházzal büntettetnek. Ezen speciális büntető-törvény indoka épp oly nyilvánvaló, mint jellemző. Az első szakasz ugyanis azt célozza, hogy a Sziambulov korszakban oly sűrűn s a legarcátlanabb módon történt megvesztegetési esetek nyilvánvalósságra hozassanak s a vétkes hivatalnokok és tisztek büntetésüket el ne kerüljék; a második szakasz pedig az igazságtalanúl vádoltakat hathatósabban akarja védeni ilyféle ocsmány vádak ellen, mert ha valahol, úgy itt a keleten s talán primo loco minálunk — Bulgáriában — nagyban dívik az ismeretes latin mondás: «Calumniare audacter, semper aliquid haeret». (Folyt, köv.) Dr. Schischmanov Milán, legfőbb semmitöszéki biró. Szófia. Nyílt kérdések és feleletek. A sommás törvény 64. §-hoz. (Kérdés.) E lapok nagyrabecsült olvasóinak szives támogatását bátorkodom a következő törvénymagyarázat dolgában kikérni. A sommás törvény 64. §-ának első kikezdése a német perrendtartás '<r59. §-a nyomán a bizonyítékok szabad mérlegelését decretálja. A második kikezdés (szerény nézetem szerint ugyan fölösleges) «önálló alkotás* és kimondja, hogy az említett első bekezdés nem érinti: d) a bizonyítási teher szabályait, b) azon jogszabályokat n elyek szerint valamely ténykörülmény egyálalán vagy az ellenkező bebizonyításáig valónak tartandó. c) a törvényes vélelmeket. Most kérdem, mi a különbség a íj és a c) alatti rendelkezés között ? Dr. Hexner Gyula ügyvéd, L.-Szt-Miklóson. Vegyesek. Törvényszéki aljegyző felvétele az ügyvédjelölti lajstromba. Az egri ügyvédi kamara választmánya: Dr. B. J. kir. törvényszéki aljegyzőnek az ügyvédjelöltek lajstromábi ' endő felvétele iránti kérelmét teljesíthetőnek nem talán. 'ndokok: Az 1871. évi VIII. t.-c. 2. §. c) pontja szerint bírósági hivatalnokok alatt értetnek a bírósági segédszemélyzet, tehát a kir. bíróságoknál alkalmazott aljegyzők ; miből k<Hségtci^.:, Iiogy kir. bíróság aljegyzője, köztisztviselő, mint ilyen rendes fizetést húz és nyugdíjigénynyel bir. A köztisztviselői állás, miután az ügyvédi gyakorlatnak, melynek lényege a felek képviseletében nyilvánul, kizárólagosnak kell lenni, az ügyvédi állással összeférhetlen s ennélfogva a köztisztviselői jelleggel biró állások az ügyvédjelöltséggel is összeférhetlenek. Ezen álláspontot támogatja a m. kir. Curiának az 1874: XXXIV. t.-c. életbelépte óta határozataiban nyilvánított gyakorlata, mely szerint köztisztviselői állásban rendes fizetéssel és nyugdíjigénynyel biró egyének felvételét az ügyvédjelöltek lajstromába megtagadta, de támogatja még az 1891. évi aug. 11-én 4-192. sz. a. kiadott igazságügyministeri körrendelet is, mely szerint és különösen annak 27. §-a értelmében a bíróságoknál alkalmazott aljegyzők Önálló hatósági jogkörrel felruházhatok, tehát személyileg is hatósági jelleggel birnak; ezen rendelet 30. §-a szerint, továbbá a bírósági és ügyvédi kiképzés között különbség tétetvén, a bírósághoz tartozó aljegyzők kizárólag birói képesitás elnyerésére vannak utalva. De hogy a birói és ügyvédi joggyakorlat között jelenleg még különbség létezik, kitűnik abból, hogy az ügyvédi rendtartásról szóló legújabb törvényjavaslat az egységes joggyakorlatot látja jónak behozni, a minek értelme másként nem is volna, ha a birói és ügyvédi joggyakorlat, tehát e két állás elnyerésére szükséges gyakorlati kiképzés között különbség nem állana fenn. Mindezeknél fogva, ámbár folyamodó elméleti képzettségét eredeti okmányokkal s azt, hogy ezen ügyvédi kamara területén létező kir. törvényszéknél van alkalmazásban, kellőképen igazolta, kérelmét teljesíteni nem lehetetett. (189o márc 28. 85. sz. a.) A m. kir. Curia: Az ügyvédi kamara választmányának határozata megváltoztattad és dr. B. József az ügyvédjelöltek lajstromába kérvényének beérkezése időpontjától kezdve bevezettetni rendeltetik; mert folyamodó az 187*: XXXIV. t.-c. 11. 8-ában előirt kellékeknek megfelelt; és mert az a korulmeny hogy e kir. törvényszéki aljegyzői hivatalt visel, ot a felvételtől, minthogy a most idézett törvénycikk 5. §. 2. pontja szerint az ügyvédjelölti gyakorlat részben a bíróságoknál kitölthető, ki nem zárja, és az ily jelölt is köteles magát bejegyeztetni, mivel az idézett törvény 1*. §-a szerint a gyakorlatról csak az ügyvédi kamara adhat ki bizonyítványt. (1895 jun. 5. 4809. sz. a.) Az uzsora ellen. A m. kir. igazságügyminiszter 1895. évi június hó 12-én 22028/1. M. 95. II. B. sz. alatt a m. kir. Curia elnökéhez a következő átíratott intézte: Torontálmcgye közigazgatási bizottságának f. évi március 11-én 676 kbgy. 1336—95. sz. a. kelt indokolt felterjesztése folytán s a szegedi kir. főügyész meghallgatása után a polgárosított határőrvidéknek Torontálmegyéhez csatolt és a pancsovai kir. törvényszék területét képező részében nagy mértékben elharapódzott uzsora-vétségek ellen ezen vidékre nézve a büntető eljárásnak havatalból szorgalmazását az 1883. évi XXV. t.-c. 10. §-a alapján további intézkedésemig elrendeltem. Miről van szerencsém Nagyméltóságod útján szives tudomás végett a bölcs vezetése alatt álló kir. Curiát tiszteletteljesen értesíteni. Még egy kir. járásbíróság, melynek hátraléka nincs. Akaránsebesi kir. járásbíróságnak az 1894. évről ügyforgalmi és tevékenységi kimutatása a következő: I. Kovács Béla kir. járásbiróhoz beérkezett 357 drb elnöki beadvány, ki által elintéztetett ugyanannyi; beérkezett 5010 drb polgári, ki által elintéztetett ugyanannyi; beérkezett 327 drb sommás per, ki által elintéztetett 302 drb, hátralékban maradt 25 drb; hagyatéki ügy beérkezett 278 drb, ki által elintéztetett 210 drb, hátralékban maradt 68 drb; polgári folyóügy beérkezett 896 drb, ki által elintéztetett ugyanannyi; végrehajtási ügy beérkezett 1085 drb, ki által ugyanannyi elintéztetett; fizetési meghagyási ügy beérkezett 567 drb, ki által elintéztetett ugyanannyi; kisebb polgári per beérkezett 505 drb, ki által elintéztetett 498 drb, hátralékban maradt 7 drb; kisebb polgári ügy beérkezett 16 drb, ki által elintéztetett ugyanannyi; folyó bűnvádi ügy beérkezettt 154 drb, ki által elintéztetett ugyanannyi; a kir. járásbiró úr e tevékenysége mellett még az elnöki administratiót és az összes számadásokat is végezte. II. Balogh Béla: kir. albiróhoz beérkezett 5345 drb bűnügyi beadvány, ki által elintéztetett ugyanannyi; beérkezett 1308 drb vétség és kihágás, ki által elintéztetett 1052 drb, hátralékban maradt 256 drb; beérkezett pölgári sommás per 5 drb, elintéztetett általa 3 drb, hátralékban maradt 3 drb; beérkezett polgári ügy 89 drb, általa elintéztetett ugyanannyi; beérkezett 11 drb kisebb polgári per, ki által elintéztetett ugyanannyi. Megjegyzendő, hogy a karánsebesi kir. járásbíróság is azon szerencsés bíróságok közé tartozik, a melyeknél az aljegyzői állás a rendszeresítés óta be nem tölthető és hogy is a jelzett tevékenységen kivül a járásbiró az összes polgári, az albiró pedig az összes bűnvádi panaszokat és kérelmeket meghallgatta és felvette. Dr. Mayer Salamon kitüntetése. A franciaországi hivatalos közlöny július 28-iki számában a francia köztársasági elnök által újonnan kinevezett Légion d'honneur lovagjai közt olvastuk dr. Mayer Salamon József illustris munkatársunk nevét is. dr. Mayer, ki korábban a bécsi egyetemen volt a büntető jog tanára, ezen állásáról lemondva, Párisban nyitott internationalis ügyvédi irodát. Értékes könyveket irt a francia, osztrák és magyar büntető törvénykönyvekről, és jelen kitüntetését az összehasonlító törvénytudomány társasága (Societé de législation comparée) körül szerzett érdemeinek elismerésekép nyerte. A kir. Curiára f. é. július hó végéig 17,583 ügy érkezett. A mult évről maradt hátralékkal együtt elintézendő volt 31,455. Elintéztetett 16,085, hátralékban maradt 15,370 ügy. A budapesti kir. táblához az elmúlt félévben érkezett 15,145 elintézendő volt összesen 23,568 ügy. Elintéztetett 18,224, háralékban maradt 5,344 ügydarab. A szegedi jogászegylet üdvös működéséről számol be. Az uj sommás eljárást az egyleti tagok állandóan tartott értekezleteken beszeltek meg, több szegedi ügyvéd külföldi tanulmányútján tett tapasztalatán közölte ezen értekezleteken. Van az egyletnek 52 rendes, 21 kültagja. Könyvtára 529 műből (818. kötet) áll Igazságügyi kinevezések. A m. kir. igazságügyminister előterjesztése folytan ő Felsége által kineveztetett: Balogh József debreceni ítélőtáblai tanácsjegyző albiró, Pap Endre szatmárnémeti es Szabó József halmii járásbirósági albiró a szatmárnémeti! törvényszékhez bírákká, Sztráska György, Fekete Gedeon es Bolvary Imre telekkönyvi betétszerkcsztő albirák telekkönyvi bete szerkesztő bírákká, Duzs Lajos gyönki járásbirósági albiró a tapolcai es Czánya Gusztáv gyulafehérvári ügyészségi alügyész a zernesti járásbírósághoz járásbirákká, végül dr. Réczei Sándor nyíregyházai törvényszéki jegyző a mármaros-szigeti járásbíróságai L Sze.nt-Gy°rgy1 Imre kincstári jogügyi fogalmazó a budaSmUi^ a i6 > '• ÓS ^'^^ényszékhez és dr. Murinyi Endre sumeg gyakorló ugyved a námesztói járásbírósághoz albirákká. feletti b?'-aá temesvári Ítélőtáblai biró a curiához számPAUAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.