A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 29. szám - Kiadatási eljárás

r A JOG 115 A budapesti kir. ítélőtábla (1894 ápril 3. 19,301. sz a) I kir. törvényszék ítéletet megváltoztatja ós vádlottat a vád és következményeinek terhe alól fölmenti. Indokok: A bizonyítási eljárás eredményeivel és jelesül G. István tanúvallomásával bizonyítva van az, hogy vádlottnak égy a tanintézet, mint a maga számára tett megrendeléseket az intézet számlájára szokta Írni. a melyet mintegy közös számlának tekintett, jól tudván, hogy az ekként kiállított számlában oly tételek is vannak, melyek nem az intézetet terhelik s melyeket az intézet nem is fog elismerni, de tudván azt is, hogy az el nem fogadott tételeket vádlott ki fogja fizetni, a mint ez évenkint és rendesen meg is történt. Nem lehet tehát vádlott cselekményében sem az intézet, sem G. István számára elkövetett csalásról szó, a melynek ellenkezőleg minden tényálladéki elemei hiányzanak; mert vádlott szándéka nem irányult arra, hogy másnak károsításával magának jogtalan vagyoni "hasznot szerezzen, mert kár senkinek sem okoztatott és senki ellen tévedésbe ejtés nem történt. Ha bizonyítható volna, hogy G. István csak abban a feltevésben hitelezett vádlottnak, hogy a megrendeléseket tényleg a tanintézet teszi s hogy vádlottnak nem hitelezett volna, — mely feltevést G. Istvánnak saját előadása teljesen kizárja ebben az esetben is nem a btk. 379. §-ába, hanem csakis annak 38 í. §-ába ütközhető csalás vétségéről lehetne szó, elkövetve azáltal, hogy vádlott a tanintézet nevében történt megrendelés által, tehát ravasz fondorlattal magának hitelezést eszközölt ki; mert miután vádlott a terhére maradó tételeket minden évben és erre a bünperre alkalmat szolgáltatott esetben is mindig rendcsen kifizette, kárositási szándék vádlott terhére meg nem állapitható. A btk. 384. §-a alapján azonban vádlott a hitelező indítványának hiányában, a btk. 110. és 390. £§. értelmében, bűnvádi felelősség alá nem vonható. A m. kir. Curia il$95. évi június 11. i?,98í. sz. a.): a kir. ítélőtábla ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. A hatályban levő törvények és rendeletek nem követelik és az általános biroi gyakorlat sem fogadta el szükségesnek, hogy életkoruk 16. évét meg nem haladott ellen megtartott végtárgyaláson a vádlottak érdekében, ha a védelem más körülményeknél fogva nem kötelező, védőnek közreműködni kellene. A debreceni kir. ítélőtábla [1895. évi március 15.1,065. sz. a.) súlyos testi sértés miatt vádolt itj. Máté János elleni bűnügyben a debreceni kir. törvényszék ítélete feloldatik és a kir. törvényszék arra utasittatik, hogy a vádlott részére hivatalból kirendelendő védő közbenjötte mellett tartson új végtárgyalást s a kifejlendőkhöz képest hozzon új határozatot. Indokolás. Minthogy a cselekmény elkövetése idejében vádlott élte 12. évét még csak 10 hónappal haladta meg, a megtartott végtárgyaláskor pedig csak 13 évet és 6 hónapot töltött be: minthogy a bűnvádi eljárási gyakorlat szerint az ily zsenge korú vádlott részére a vádbeli cselekmény minőségére és súlyára való tekintet nélkül a végtárgyalásra hivatalból védő rendelendő, ennélfogva a védő közbenjötte nélkül megtartott végtárgyalás alapján hozott ítéletet feloldani s a kir. törvényszéket megfelelő szabályszerű eljárásra, s új határozathozatalra utasítani kellett. A m. kir. Curia i'1895 június 12. 5,769. sz. a.) a kir. Ítélőtábla végzése megsemmisíttetik és nevezett másodfokú biróság a kir. törvényszék Ítéletének érdemleges felülvizsgálatára utasittatik. Indokok: A hatályban levő törvények és rendeletek nem követelik és általános bírói gyakorlat sem fogadta el szükségesnek, hogy életkoruk 16. évét meg nem haladott vádlottak ellen megtartott végtárgyaláson, e vádlottak érdekében, ha a védelem más körülménynél fogva nem kötelező, védőnek közreműködni kellene. A kir. Ítélőtábla tehát szabályellenesen határozott, midőn jelen ügyben, melynek tárgya védőnek közreműködését mellőzhetlenné nem teszi, csupán azért, mert a zsenge korú vádlottat a végtárgyaion védő nem képviselte, - az elsőfokú biróság Ítéletét feloldotta és új végtárgyalás megtartását rendelte el. Ennélfogva a kir. Ítélőtáblát végzésének megsemmisitése mellett, a törvényszék ítéletének érdemleges felülvizsgálására kellett utasítani. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 6i. számú döntvény. «Ha ugyanabban a kérdésben hozott I., II. és III. bírósági határozatok eredeti kiadványai, mint mellékletek, bélyegkoteles beadványhoz csatoltatnak : a mellékleti bélyegmentesség mind a három bírósági határozat eredeti kiadványára kiterjed-e (1895. évi áll. számhoz.I Határozat: Ha ugyanabban a kérdésben hozott I., II. és III. bírósági határozatok eredeti kiadványai, mint mellékletek, bélyegköteles beadványhoz csatoltatnak: eme bírósági határozatok eredeti kiadványai mint mellékletek közül, csak az a határozati eredeti kiadvány nem esik mellékleti bélyeg alá, mely után az illeték, az illetéki díjjegyzék 48. tételének A), B) és C) pontjai értelmében bélyegjegyekben vagy ugyanazon díjtétel D) pontja értelmében közvetlen fizetés által lerovatott. Indokok: A bélyegköteles beadványokhoz csatolt mellékletek bélyegkötelezettsége tárgyában a bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállításának kiegészítő részét képező illetéki díjjegyzék 73. tétele intézkedik, s ez a tétel aj pontjában következőleg rendelkezik: a mellékletekre szabott bélyegilleték alá esnek különösen «azon okiratok, irományok és hivatalos kiadványok, melyek a szabályok szerint illetékmentesek, de mellékletekül használtatnak*. Már itt meg kell jegyezni, hogy a birói határozatok oly eredeti kiadványai, melyek a feleknek adatnak ki, a hivatalos kiadványuk közé tartoznak. A bélyegköteles beadványokhoz csatolt mellékletek esetleges bélyegmentességét pedig az illetéki díjjegyzék 74. tétele határozza meg, melyeknek c) pontja azt mondja: hogy «azon okiratok, valamint bélyeg- és illetékköteles birói határozatok eredeti kiadványai és irományok, melyektől az illeték bélyegben vagy készpénzben lefizettetett», mellékletbélyegmentesek. • A bírósági Ítéletek és határozatok után járó illetékeket pedig az illetéki díjjegyzék 48. tétele szabályozza; ennek a 48. tételnek A) B) és C) pontjaiban határozottan és világosan ki van mondva, hogy az eme pontok értelmében fizetendő állandó ítéleti illetékek az első folyamodásé ítélete k» vagy közbeneső peres kérdésekben hozott «első folyamodásé b i rjó s ág i h a t á r o z a t o k» után járnak; amely állandó ítéleti illetékek, az ugyanezen 48. tételhez tartozó «Jegyzetek» 1. pontja értelmében s annak rendelkezései szerint, bélyegjegyekben rovandók le; ennek a 48. tételnek D) pontja már azonban ama bírósági illetékek és határozatok után járó illetékeket szabályozza, amelyeknél a kincstár joga az illetékre, csak a birói ítéletek és határozatok jogerejüvé válta után nyílik meg, s a melyek után az illeték nem bélyegjegyekben, hanem az illetéktörvény és szabályok 95. §-ának 6. pontjában foglalt rendelkezésekhez képest, készpénzben közvetlen fizetés által rovatik le. A/, illetéki díjjegyzék 48. tételének fentebb elmondott határozott rendelkezése szerint tehát, az állandó s bélyegjegyekben lerovandó ítéleti, esetleg határozati illeték csupán az első folyamodásé bírósági ítélet vagy határozat után jár; mig ellenben akészpénzben közvetlenül fizetendő illeték csakamárjogerőssévált birói végitélet vagy határozat után követelhető, s egyedül a már jogerőssé vált birói végitélet vagy határozatnak képezi illetékét. Az itt elmondottak szerint a bélyeg- és jogilletékek iránti törvények és szabályok értelmében, ugyanazon peres ügyben, ha ugyanazon elbírált kérdésben az I., II. és III. biróság is hozott bár Ítéletet vagy határozatot, ítéleti avagy határozati illetékkötelezettség alá csak egy Ítélet, vagy határozat esik. Ezt megerősíti az illetéki díjjegyzék 49. tételének sj pontja, mely kimondja, hogy az illetéki díjjegyzék 48. tételében meg nem jelölt első, vagy felsőbb folyamodásé bírósági határozatok* illeték alá nem esnek; ennek a szórólszóra idézett rendelkezésnek ama kitétele, hogy «az illetéki díjjegyzék 48. tételében meg nem jelölt első .... folyamodásu bírósági határozatok* illetékmentesek, másképpen nem értelmezhető, mint; úgy, hogy midőn a többször idézett 48. tétel D) pontja értelmében az Ítéleti és határozati illeték csak a már jogérvényes határozatok után közvetlen fizetendő be, akkor, ha ugyanazon kérdésben esetleg felsőbb biróság is határozott s a felsőbirósági itélet vagy határozat válik jogerőssé, az alsóbirósági nem jogerős határozatok illetékmentesek, épen úgy nem adható más értelmezés az idézett rendelkezés ama kitételének, hogy «az illetéki díjjegyzék 48. tételében meg nem jelölt. . . f e 1 s ő f o 1 y amodású bírósági határozat ok* nem esnek illeték alá, mint a midőn a többször hivatkozott 48. tétel A) Bj és C) pontjaiban megállapított ítéleti vagy határozati illeték, az első folyamodásé bírósági Ítéleteken vagy határozatokon bélyegjegyekben rovatik le: ebben az esetben az esetleg hozott felsőbb bírósági ítéletek és határozatok bélyegmentesek. Ezzel a birói felfogással teljesen összhangban áll az illetéki díjjegyzék fennebb idézett 73. tételének d) pontja, mely ama hivatalos kiadványokat (melyek közé, mint már fennebb mondva van, azok a bírósági ítéletek és határozatok eredeti kiadványai is, melyek a feleknek kiadatnak, sorolandók) mondja ki mellékleti bélyegköteleseknek, melyek a szabályok szerint illetékmentesek, de bélyegköteles beadványnál mellékletül használtatnak; továbbá az illetéki díjjegyzék 74. tételének ej pontja, mely azokat a «bélyegés illetékköteles birói határozatok eredeti kiadványai »-t mondja ki mellékleti bélyegmenteseknek, «melyekből az illeték bélyegben vagy készpénzben lefizettetett.* Nem változtat ezen a törvénykezési bélyegekre és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok módosításáról és kiegészitéséről szóló 1894: XXVI. törvénycikknek rendelkezése: sőt határozottan megerősíti a fennebb elmondottakat annak a törvénynek 8. és 9. §§-aiban foglalt ama rendelkezés, hogy amennyiben ezekben a szakaszokban az illetéki díjjegyzék 48. tételének A) B) és C) pontjaiban megállapított s bélyegjegyekben lerovandó ítéleti és határozati illetékösszegeknek csakis mérve szenvedett