A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 28. szám - Bolgár igazságügy s azzal kapcsolatban levő dolgok

110 A JOG Abban az esetben azonban, ha az alzálogjoggal terhelt követelés biztosításául bekebelezett zálogjog a tkvi rendt. 79. ij-ában foglalt fentartással töröltetett, közvetlenül a jelzálog tulajdonosa ellen fordulhat keresettel. Indokok: Az alzálogos hitelező az alzálogjog bejegyzésével csakis saját adósának jelzálogilag biztosított követelésére és nem magára az ingatlanra szerez zálogjogot és a jelzálogilag bekebelezett követelés elzálogosításának tényében sem a követelés engedménye, sem az annak biztosításául szolgáló zálogjog átruházása nem foglaltatik. Ebből következik, hogy az alzálogos hitelező közvetlenül a terhelt ingatlannak vele jogviszonyban nem álló tulajdonosa ellen rendszerint nem indíthat keresetet és hogy magából az ingatlanból — birói árverés folytán eszközölt vétclárfelosztás esetét kivéve — - csak akkor nyerhet kielégítést, ha a saját zálogjogának tárgyát képező követelést az annak biztosításául szolgáló zálogjoggal együtt magára ruháztatja vagy annak a követelésnek a behajtására feljogosittatik. (Végreh. törv. 123. és 124. §§.) Kivételt kell hogy képezzen az az eset, midőn az elzálogitott követelés biztosítására bekebelezett zálogjog a tkvi rendt. 79. §-ában foglalt fentartással töröltetett, mert ebben az esetben nem volna helyes értelme, sem gyakorlati célja annak, hogy a már nem létező követelés az alzálogos hitelezőre ruháztassék, illetve hogy ez annak behajtására feljogosittassék. A törvénykezés oeconomiájából folyó tekinteteknél fogva ebben az esetben meg kell engedni azt, hogy az alzálogos hitelező követelésének kielégítését — a törölt tehertétel rangsorozatában — magából az ingatlanból követelhesse és e végből közvetlenül az ingatlan tulajdonosa ellen indíthasson keresetet és pedig annyival inkább, mert a tulajdonosnak az a ténye, hogy az alzáloggal terhelt követelést az alzálogos jogainak figyelmen kívül hagyásával saját hitelezőjének kifizette, a helyett, hogy azt birói letétbe helyezte volna, önálló keresetet szül az alzálogos hitelező részére az ingatlan tulajdonosával szemben és az ebből származó kereseti jog az ált. polg. törvénykönyvnek az ideigl. törv. szab. 1. R. 156. §-a szerint e kérdésben mérvadó 455. ij-ának, valamint a végreh. törv. 82. §-a végbekezdésének rendelkezéseiben is találja alapját. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1895. évi április hó 19-én tartott teljesüléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június hó 7-én tartott teljes ülésben. 62. szám. Az 1S8S: XXV. t.-cz. 19. §-ának a kamatoknak elévülésére vonatkozó intézkedése alkahnazható-e a bíróilag már megítélt kamatokra is? (27Ő/V. 1895. számhoz.) Határozat: Az 1883: XXV. t.-c. 19. i;-ának a kamatok elévülésére vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható a bíróilag megitélt kamatkövetelésre. Indokok: Az 1883: XXV. t.-c. 19. §. első bekezdése értelmében a kamatok elévülésének ideje azon esztendő végével kezdődik, melyben a kamatok jogilag követelhetők lettek. A törvény e rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy az abban megállapított rövidebb elévülési idő csakis a kereset alapját képező kötelmi viszonyból származott kamatköveteléssel szemben érvényesíthető. A perben hozott marasztaló ítélet nem szünteti meg ugyan a keresetileg érvényesített igényt, de azt mégis e birói megállapítás kötelező jellegével ruházván fel, ez által az eredeti kötelem mellé egy új az utóbbitól alakilag független kötelmet létesít, mely mint ilyen egyéb jogi sajátságai mellett önálló elévülés tárgyát képezi; s tekintve, hogy az 1881: LX. t.-c. 23. §-a az itéletileg megállapított igény elévülésére nézve különleges szabályokat állit fel s kimondja, hogy a végrehajtási jog, a kereseti követelés ^minőségére és jogcímére* való tekintet nélkül, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított és semmi körülmények által félbe nem szakitható rendes magánjogi elévülési határidő alatt évül el; tekintve végül, hogy a végrehajtási törvénynek ezt az intézkedését az 1883: XXV. t.-c. nem változtatta meg: mindezeknél fogva nem szenved kétséget, hogy az 1883: XXV. t.-c. 19. §-ában megállapított rövidebb elévülési idő a bíróilag megitélt kamatokra nem alkalmazható. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1895. évi április hó 19-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június hó 7-én tartott teljes ülésben. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A ker. tv. 546. §.-a értelmében az alkuszdij csak akkor követelhető, ha az ügylet az alkusz közbenjárása mellett köttetett meg. A közvetítő részére csak közvetítési dij igértetvén a tényleg létrejött ügyletek után, annak az ügylet létrejötte körüli esetleges költségei külön felszámítás tárgyát nem képezhetik és azok retja nézve az ügylet meghiúsulta esetében kockázati költség jellegével birnak. . . A siklósi kir. járásbíróság (1893 dec. 12. 6,339. sz. a.) dr. Troli Ferenc ügyvéd által képviselt K. Lajos felperesnek Sz.ver István ügyvéd által képviselt C. Schranz és G. Röd.ger ceg alperes ellen 371 frt 72 kr. tőke és jár. iránti perében a következőleg itélt: , , .. . . Felperes keresetének részben hely adatik es köteles a peres cé" felperes részére 273 frt 72 kr. tőkét stb. megfizetni, felperes a megitélt összeget túlhaladó 98 frt tőke és jár. iránt támasztott keresetével clutasittatik, stb. Indokok: Felperes keresetében azt adja elo, hogy 1891 aug. 19-én alperes cégtől azon ajánlatot nyerte, hogy azon esetre, ha neki oly vevőket szerez, a kikkel még üzleti összeköttetésben nem állott, az üzlet megkötése esetén, a vásárolt érték után — költségen felül — 5° 0 járulékot fizet, mely ajánlatot felperes elfogadta. Miután M. Jakab beremendi lakós az újonnan épült gőzmalmában szükséges gőzkazánt és gépet az ő közvetítésével alperes cégnél vásárolta, keresetbe veszi ezen gőzkazán és gép után neki járó 5°/0 provisiót. Keresetbe veszi még felperes az ezen ügyletből folyólag M. Jakab személyes bemutatása céljából tett bécsi utazását 50 írtban, ugyancsak ezen ügyben, tízszer Beremendre utazását 3 frttal számítva és C. Schranz alperes cégtaggal B.-Sz.Isvánon töltött két napért 10 frttal számítva, — mindezen összegeknek a kereset beadásától számított 6°/,) kamatait. Ezen keresettel szemben alperes cég nem vette tagadásba azt, hogy M. Jakab a gőzmalmába felállított kazánt és gépet tőle vásárolta, egyedül csak azt tagadja, hogy ezen M.-rel bár közvetve kötött ügylet felperes közbenjárása mellett jött volna létre, hogy annak létrejöttében felperesnek része volna. A felperes által, az első tárgyalás alkalmával alperes 1891 szept. 24. intézett levélben a többek közt a következő kitétel foglaltatik: «Beschtetigen Ihre Schreiben von gestern. und theilen Ihren mit, daa Wir Herrn M. geschrieben habén.» Majd egy 1891 döc. 6-fó! keltezett, eredetben csatolt levelező lapon következőleg irt alperes felpereshez: HeiYii M. habén sejne Wünsche entsprochen, sind jedoch ohne Nachricht, bitten nachzusehen, wie die Sache steht. - Ehhez járul még azon körülmény, hogy maga alperes sem tagadta felperes azon állítását, hogy M. Jakabbal, alperes céggel kötendő ügylet realisálása céljából Bécsben járt. Mindezekből világos, hogy habár igaz, hogy R. testvérek bécsi cég által, de mégis alperesektől lőn megrendelve és általuk szállítva, és pedig felperes közreműködése mellett. M. Jakab gőzmalmába, a gőzkazán és gép, melynek ára R. Nándor vallomása szerint 5,474 frt volt. Megítélendő volt ennélfogva felperes javára 5,474 frt után járó 5% vagyis 273 frt 72 kr. Ái ézen megitélt tőkét túlhaládó keresetével felperes elutasítandó volt, mért á ker. törv. 546. és 547. §§-ai szerint az alkuszdij mennyisége a felek között szabad egyezkedés tárgyát képezi és rendszerint csak akkor követelhető, ha az ügylet megköttetett. Alperes cég 1891 aug. 19-én kelt levelében azt irja: «Theilen Innen mit, das Wir 5% provision bezahlen, wen Síé uns Kundén zuführen, mit welchen wir nicht schori irt Ünterhandlung sind, und ein Gescháft in Standé kommt.» Ezen ajánlatban felperes kiadásainak külön megtérítéséről említés nem tétetik, stb. A pécsi kir. itélő tábla (1894. évi mára 20. 872. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét abban a részében, melylyel felperes követeléből 98 frt tőkére és jár. elutasítva lett, helybenhagyja, ellenben ugyanazon ítéletet abban a részben, melylyel alperes 273 frt 72 kr. tőkének stb. megfizetésében marasztaltatott, megváltoztatja és felperest kereseti követelésének ezzel a részével is elutasítja stb. Indokok: Felperes keresetében 5,425 frt vételár alapul vétele mellett kér 5% közvetítési dij fejében magának 271 frt 35 krt megítélni; az eljáróbiróság tehát már ebből az okból helytelenül itélt meg felperesnek követelési dij fejében 5,474 frt alapul vétele mellett 273 frt 72 krt, felperes azonban 271 frt 25 krban felszámított közvetítési dij iránti kereseti követelésével is el volt egészen utasítandó, mert abbeli kereseti állítása, hogy alperes M. Jakabbal felperes közvetítése folytán oly ügyletet kötött volná, melynél fogva a beremendi gőzmalom berendezését R. testvérek cég útján alperes cég fogja szállítani, alperes tagadása ellenében a per során bizonyittatlan maradt. M. Jabab alperesi tanú szerint ugyanis közte és alperes között semmiféle vételi ügylet létre nem jött, mert bár az megkísérelve lett, egymással megalkudni nem tudtak ; R. Nándor tanú vallomása szerint pedig a R. testvérek cég közvetlenül és kizárólag M. Jakabbal, alperesnek mint szerződő félnek belevonása nélkül szerződött. S ha mint M. Jakab tanú vallja, az általa R. testvérek céggel kötött szerződésbe bele is lett foglalva, hogy nevezett cég alperestől eredő gőzkazánt és gépet lesz köteles szállítani s ha a R. testvérek cég a szerződés folytán M. Jakabnak tényleg alperestől eredő gőzkazánt és gépet szállított is, ez felperesnek alperes ellen követelési jogot még nem ad, s alperestől a kérdéses ügyletből kifolyván 5% közvetítési dijat felperes annál kevésbé igényelheti, mert az 1891 aug. 19-én létrejött B, a szerződés értelmében felperesnek a kikötött közvetítési dij csak abban az esetben jár, ha valamely ügylet az ő közbenjárása folytán tényleg létre is jő; a mi azonban a fentiek szerint be nem következett. Mert továbbá ugyancsak a B. a. szerződésben felperes részére csak közvetítési dij igértetett, az is csak tényleg létrejött