A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895 / 27. szám - Az egyházpolitikai törvények végrehajtása - Biztositási végrehajtás ingatlanra a követelésnek korábban történt bekebelezése esetén 2. [r.]
107 A JOG fogják és ezen elhatározásukat utólagos ténykedésük által meg is valósították. Cselekményük bűnösségének tudatával nem bírtak, tehát a szándék bűnös eredmény létrehozására, mely pedig a btk. 75. i;-a értelmében minden büntetésre méltó cselekmény elöfeltételct képezi, ellenük nem bizonyítható. Végül beismerte Hu., hogy az 55 frtos váltót utólag még is alá irta s ekként igazolva lett a vádlottak következtetésének alapos volta, vagyis azon reményük teljesedése, hogy ha Hu. meggondolja a dolgot és szeszélye elmúlik, a rokoni áldozatot, a mi különben sem idéz elő vagyonában semminemű változást, önként meghozza. A vádlottaknak korlátolt belátása és Hu.-hoz fűződő rokoni viszonyuk kellő méltatása s a váltók előzetes s utólagos aláírása mind a mellett szól, hogy a vádlottaknál a szándék bűnös cselekmény létre hozására és másnak megkárosítására fenn nem forgott s hogy cselekményük gondatlanság jellegével bir, mely pedig a vonatkozó fejezet szerint nem büntethető. Azonkívül a büntető eljárás folyamán a bűnjel, a váltó beszerezhető nem volt, mivel az megsemmisíttetett. Minthogy pedig a váltó nélkül kétségen kívül az sem állapitható meg, hogy minő volt a hamisítás s egyáltalán alkalmas volt-e mások megtévesztésére avagy olyan volt-e az azon levő aláírás, melyből a felismerhetetlenség vagy bármely okból Hu.-ra nézve kötelezettség sem háramolhatott, a kir. törvényszék mindezen körülményeknél fogva a vádlottakat az ellenük emelt vád és annak következményei terhe alól felmentendőknek találta. A kassai kir. ítélőtábla (1894. évi február 21. 28. sz. a.) a kir. törvényszék ítéletének megváltoztatásával bűnösnek mondja ki I. r. vádlottat a btk. 401. §-ában meghatározott és a 403. §. I. pontja szerint büntetendő magánokirathamisitás bűntettében, II. r. vádlottat pedig ezen okirathamisitásnak a btk. 69. §. 2. pontjába ütköző elősegítése vétségében és ezért I. r. vádlottat 6 havi börtönre, II. r. vádlottat pedig egy havi fogházra ítéli stb. Indokok: A vizsgálat és végtárgyalás adataival igazolva van, hogy I. r. vádlott H. Andrást egy 55 frtról szóló váltó aláírására felkérte, utóbbi azonban megtagadta, ennek dacára ezen vádlott feleségével II. r. vádlottal a kérdéses váltóra a Hu. András nevet elfogadóképen aláíratta és azt I. r. vádlott amaz előadása folytán, miszerint a váltón levő Hu. András aláírása valódi, K. István is forgatói minőségben aláírván; az ekként kiállított és II. r. vádlott saját kibocsájtói aláírásával is ellátott 55 frtos váltót II. r. vádlott 1892 nov. 3Ö-án az abaujszántói takarékpénztárnál benyújtotta, leszámitoltatta és az annak alapján nyert kölcsönöszszeget felvette és saját céljaira fordította. Ezen tényállás által meg van állapitva, hogy I. r. vádlott a kérdéses 55 frtos váltóra a Hu. András nevet ennek tudta, beleegyezése és megbízása nélkül, sőt aláírásának határozott megtagadása ellenére íratta alá elfogadóképen a feleségével, II. r. vádlottal s ekként azt szándékosan meghamisította, hogy eme hamis váltót az abaujszántói takarékpénztárnál való értékesítése által a Hu. András nem létező kötelezettségének bizonyítására használta, továbbá meg van állapitva, hogy II. r. vádlott férjének I. r. vádlottnak rábírása folytán annak tudatában irta a kérdéses váltóra a Hu. András nevét elfogadóképen, miszerint ez a váltó aláírását megtagadta és ezzel a váltót bűntudatosan hamisította meg. Minthogy pedig az a körülmény, miszerint a váltó meghamisítása és használata folytán Hu. Andrásra kár nem háramlott s hogy a kérdéses váltótartozás meghosszabbításához szükséges további váltókat már Hu. András maga is aláirta, a fentebbi tényálláson mit sem változtat s a vádlottak bűnösségét nem szünteti meg, a menynyiben a kár bekövetkezése nem képezi a magánokirat hamisításának szükségszerű ismérvét, hanem a károsítás fenn nem forgása csak is a beszámítás enyhítésére szolgál, minthogy továbbá II. r. vádlott a hamis váltó használatában részt nem vett és annak a férje reábirása folytán eszközölt meghamisítása által csupán a magánokirathamisitás elkövetését mozdította elő szándékosan és minthogy ebben az esetben a magánokirathamisitás váltó meghamisítása és használata által követtetett el, a kir. ítélőtábla I. r. vádlottat a btk. 401. §-ában meghatározott és a btk. 403. §.-ának 1.pontja szerint büntetendő magánokirathamisitás bűntettében, mint tettest, II. r. vádlottat pedig eme bűntettnek a btk. 69. §.-ának 2. pontja szerinti részességében, mint bűnsegédet bűnösöknek ismerte fel stb. A m. kir. Curia. (1895. évi május 10. 3,876. sz. a.) A kir. ítélőtábla ítélete megváltoztattatik és az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: Mert Hu. András ama tényével, hogy utólag vádlottaknak a prolongationalis váltóit aláirta, vádlottak abbeli mentsége nyer támogatást, hogy sértettnek utólagos jóváhagyása reményében a váltóra annak nevét és igy a szándékosság meg nem állapithatása okából vádlottak bűnösségét sem lehetett megállapítani. Az uj sommás eljárás a gyakorlatban. A pestvidéki kir. törvényszék felebbviteli tanácsának elvi jelentőségű határozatai. A kir. törvényszék az elsőbiróság ítéletét helyben hagyja, mert a fennálló törvények és állandó törvénykezési gyakorlatunk szerint a házasság tartama alatt nemzett és született gyermek mindaddig törvényesnek vélelmezendő, mig az ellenkező jogerős curiai ítélettel ki nem mondatik és mert a gyermektartási kötelezettség megállapításával a gyermekek törvénytelensége is kimondatnék, ez pedig törvényes házasság fenforgása esetében a gyermekeknek törvényes képviselőjük személyében lett perbe vonása, illetve a törvényes férj perben állása nélkül az anya beismerése mellett sem képezheti elbírálás tárgyát. (1895 D. 9. sz.) Felperes a felebbezési eljárásban a kereseti követelés jogcíme és a kötelezettség jogalapjára vonatkozó tényállást másként adta elő és ez által beismerte, hogy a kötelezvény tartalma a valóságnak meg nem felel, iiy körülmények között pedig, habár alperesnek a kötelezvényen látható aláírása valódinak bizonyult is, a becsatolt adóslevél még ha az 1868. évi 54. t.-c. 167. §-ában megszabott kellékeknek meg is felel, alperes kötelezettségét megállapító, de a kötelezvény tartalmától eltérő tényállítások igazolására bizonyítékul nem szolgálhat, ugyanazért alperes tagadásával szemben felperest terheli annak bizonyítása, hogy alperes a kereseti összeggel tartozik. (1895. D. 12.) Annak a kérdésnek elbírálása, vájjon a fenforgó esetben van-e sommás visszahelyezésnek helye, s hogy felperes az 1893: XVIII. t.-c. 1. §. 5. d) és m) pontjai szerint egyáltalában bir-e kereshetőségi joggal, az ügy érdeméhez tartozik. (Pestvidéki kir. tvszék. E. 1. 1894. sz. a.) Az a körülmény, hogy az adásvétel tárgyát képező ingatlan a meghatározott térfogattal nem bir, külön kikötés nélkül a szerződés felbontására indokul nem szolgálhat. Amennyiben alperes mint szerződő fél szerződésbeli kötelességének teljesítését megtagadja, felperes nem az előre fizetett vételári részlet visszafizetését, hanem első sorban a szerződés teljesítését van jogosítva alperestől követelni. (Pestvidéki törvényszék. D. 9./1894. sz. a.) Az okból, mert felperes megbízottja azon beismerése mellett, hogy alperes részletfizetési kedvezményt nyert, nem volt képes felvilágosítást adni arra nézve, hogy alperes minő részletfizetésekre kötelezte magát, a kereset elutasítására okul nem szolgálhat, módjában állván az eljáró bíróságnak, a felekhez intézendő kérdésekkel, feleknek a bizonyítékok mikénti alkalmazásának kitanitásával, s a szükséghez képest felek személyes megidéztetésével a szóban forgó közelebbi feltételeket is felderíteni. (Pestvidéki tszék. E. 6./1894. sz. a.) A törvényes örökösöket mi sem gátolja abban, hogy a hagyatékhoz tartozó követelések biztosítását és behajtását szorgalmazzák, a kizárólagos öröklési jog nem igazolásának csak az lehetvén törvényszerű következménye, hogy a marasztalási összegnek bírói letétbe helyezése rendeltetik el. Az anya kiskorú gyermekeit külön gyámi felhatalmazás nélkül is mindaddig törvény szerint képviselheti, mig a gyámságtól a gyámhatóság által elmozdítva nincs. (Pestvidéki tszék. D. 1./1894. sz. a.) Más kötelező megállapodás hiányában a munkabér rendszerint a munka teljesítése után azonnal kifizetendő lévén, az ily természetű követelésekre nézve a jogvélelem az, hogy azok a munka végrehajtása után nyomban kifizettettek. (Pestvidéki tszék. D. 6./1894. sz. a.) Az ügyvédség gyakorlásától felfüggesztett ügyvéd és harmadik személyek között létrejött oly szerződési viszony vagy jogügyletből, mely a fegyelmi bíróság által kiszabott fegyelmi büntetés kijátszása céljából és annak folytán keletkezett, vagy arra alkalmas, a biróság előtt érvényesíthető jogok és kötelezettségek a felfüggesztett ügyvéd javára nem keletkezhetnek. A turpis causaból eredt ilynemű követelések jogi természetén mit sem változtat az, ha azok harmadik személyekre engedményeztettek. (Pestvidéki tvszék. D. 10./1894. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Scheinberger Miksa e., nagy-kikindai tvszék, bej. aug. 31., félsz, szept. 14.. csb. dr. Schulek Kálmán, tmg. Hlaváts Adolf. Tangel István e., fehértemplomi tszék, bej. aug. 26., félsz, szept. 26., csb. Horváth Géza, tmg. dr. Rezucha István. — Grünbaum Gábor e , egri tszék, bej. jul. 25., fedsz. aug. 26.. csb. dr. Pap Kálmán, tnw dr Kanitz Gyula. — Bölcskei Miklós e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. aug. 10., félsz, szept. 10., csb. Kazaczay Gerő, tmg. dr Metzler Gusztáv. — Lecco Demeter e., fehértemplomi tvszék, bej. auo- 27 félsz szept. 2í.; csb. Horváth Géza, tmg. dr. Bozseszky Milán. Pályázatok: A szegedi jbiróságnál aljegyzői állás jul. 12. Az apat.ni jbiróságnál aljegyzői állás jul. 28. - Az apatini jbiróságnál a I b i r oi alias jul 28. - A szent-gotthárdi jbiróságnál aljegyzői alias jul. Iá. — A felsö-eöri jbiróságnál aljegyzői állás jul. 13. A pécsi jb.rosagnal a bírói állás jul. 14. - Az aradi ügyészségnél al ügy észi alias juhus 14. - A budapesti keresk. és váltótvszéknél biro.1 allasJul 1*- - A b.-gyarmati ügyészségnél al ügyészi PAU.AS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.