A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 27. szám - Az egyházpolitikai törvények végrehajtása - Biztositási végrehajtás ingatlanra a követelésnek korábban történt bekebelezése esetén 2. [r.]

212 A JOG Azonkívül még azt is kívánja a rendelet, hogy a polgári tisztviselő semmi olyanféle magatartást ne tanúsítson, a miből az következnék, hogy ez a szertartás az egyházi szertartásnak utánzása akar lenni, vagy pedig az esketendők az egyházi összeadás igénybevételétől visszatartatnának. A polgári tisztviselő köteles a házasság megkötése után a házasfeleket arra figyelmeztetni, hogy ők az előtte történt házasságkötés által még vallási kötelességüknek nem tettek eleget. A rendelet ezen pontjánál érdemes egy percre megállapodni. Világos bizonyítéka ez annak, hogy az állam az egyházpolitikai törvények életbeléptetésénél az egyház irányában a legnagyobb előzékenységgel jár el, s hogy a rendelet a törvény határait kibővíti. Emlékezhetünk még arra, hogy az egyházpolitikai törvényeknek a felsőházban történt tárgyalásakor az akkori előadónak, Szilágyi igazságügyministernek hozzájárulásával, Andrássy Aladár gróf indítványára, olyan határozatot mondtak ki (a mostani 148. §-t), mely egészen akadémikusán kijelenti, hogy a törvény rendelkezései a vallási kötelességek teljesitését semmi esetre sem érinthetik. Ezen paragrafus alapján immár az anyakönyvvezetőknek hivatalos kötelességükké tétetik az új házasfeleket olvan oktatásban részesíteni, hogy polgári házasságkötésük által még vallási kötelességüket nem teljesítették. Hasonlóan békülékeny tendenciájú ugyanezen rendeletnek egy másik dispositiója is, mely szerint a polgári esketés lehetőleg oly időben teljesítendő, hogy a házaspárnak alkalma nyíljék közvetlenül ezután az egyházi áldást is kikérni ; természetes, hogy ez csak azokra vonatkozik, a kikn< k egybekelését egyházi akadály nem gátolja s a kik az egyház áldásában részesedni óhajtanak. A rendeletben arról az esetről is gondoskodtak, ha a házasfelek a magyar nyelvet nem beszélnék, ez esetben hites tolmács szükséges s ez az anyakönyvben bejegyeztetik. Az állami és községi kötelékre vonatkozó számtalan kivétel, azon esetek, mikor péld. külföldi állampolgárról vagy külföldön kötött házasságról van szó stb., e közlemény keretében nem tárgyalható. Mindezen esetekben alkalmazkodik a rendelet az annak idején általunk is közölt törvény paragrafusaihoz. Az állam semmi ellenszolgáltatást sem követel e fontos functióért; az állam minden polgára díjtalanul köthet törvényes házasságot, s igy a különféle vallásfelekezetek nem panaszkodhatnak, hogy az állam konkurrens-intézményt létesített. 5. Dr. Wlassics cultusministernek, az igazságügyi és belügyi ministerekkel egyetértőleg kiadott ideiglenes rendelete, mely a gyermekek vallásáról szól, politikailag és történelmileg igen jelentőséges tényállást tartalmaz: a Csáky-féle elkeresztelési rendeletnek világos visszavonását. Az 1890. évi február 23-án kelt Csáky-féle rendelet adta az egyházpolitikai nagy reformokhoz tudvalevőleg az első lökést Miután a jelen törvény szerint a vegyesházasságból származott gyermekek keresztelése kétséget kizárólag a szülők szabad megegyezésétől függ, a rendeletnek nem volt többé alapja. A katholikus egyház is végtére megérte e rendelet visszavonását, de a diadalát drágán fizette meg s ma Magyarország a polgári házasságkötést és anyakönyvvezetést köszönheti az államnak. Ez a rendelet azért ideiglenes, mert a szabad vallásgyakorlatról szóló törvényjavaslat immár kétségtelen elfogadása után még némi változásokon megy át. 6. Mindezeken felül még néhány kisebb rendeletet is ad ki az igazságügyminister a házasságjogra vonatkozólag. Ezek egyike a folyamatban levő válóperek aktáinak a lelkészi hivataloktól az állami bíróságokhoz való áttételét tárgyalja, melynek a házassági ügyekre vonatkozó kizárólagos illetékessége szintén 189ö. évi október 1-én kezdődik. Erdély igazságügvministernek e rendelete is nagyon jellemzi a kormánynak méltányos eljárását az egyházi hatóságokkal szemben. Arról az esetről, hogy valamelyik lelkész ezen akták kiadását megtagadná, a rendeletben nincs is említés téve. Csak egyszerűen az van benne megmondva, hogy az egyházi bíróságok mindazon iratokat, mik az 1894. évi házasságjogi törvény 31. cikkelyének 137. §-a szerint a házassági és eljegyzési perekre vonatkoznak, az illetékes királyi törvényszékhez kötelesek beküldeni. Csak a 3. §-ban van olyan részlet, mely az ettől való vonakodás esetén alkalmazható ; a második bekezdés szerint ugyanis kétségtelen, hogy a lelkészi hivatallal való collisió esetén a per, tekintet nélkül az anteaktákra, egyszerűen az állam itélőszékéhez tétetik át, melynek judicaturája immár az egyedül illetékes. Nyílt kérdések és feleletek. Egy minősítési kérdés. (Kérdés) «K. testvérek" cég alatt két fivér virágzó fa- és szénüzletet folytatott az 1894-. évben. De nagyobbitni óhajtván az üzletet, társul maguk mellé vették R. Jánost, ki 10 ezer frtnyi összeggel járult az üzlethez, melynek mint közkereseti társaságnak cége ez idó'tö'l fogva «R. és társai* lett. R. Jánosnak azonban külön porcellán-üzlete is volt s igy csak igen keveset folyt be a fa- és szénüzlet vezetésébe, rábízta ezt K. testvérekre. De K. testvérek e bizalommal rútul visszaéltek, mert az első év leforgása után R. János rájött a következőkre: 1. hogy K. testvérek az ő régi nyomtatványukon küldtek árukat, s a könyvekbe jóval kevesebbet irtak be, mint a mennyit tényleg elküldöttek; 2. hogy K. testvérek adó, házbér stb. cimen egy jelentős összeget kivettek az üzletből, holott azt nem a jelzett célra, hanem saját szükségletükre fordították; 3. hogy R. Jánost egy a köztük létrejött szerződésben kikötött kedvezménynyel való visszaélés folytán nagyobb összeg erejéig megkárosították. A szerződésben ugyanis ki volt kötve, hogy mindegyik tagnak joga van annyi fát és szenet beszerzési, vagyis kedvezményes árban az üzletből elvitetni, a mennyi a házi szükséglet fedezésére kívántatik. Már most a K. testvérek körülbelül ötször annyi fát és szenet elszállíttattak kedvezményes árban, mint a mennyi az ő szükségletükre kellett, a többit persze rendes áron eladták s az árkülönbözetet maguknak tartották meg. Nézetem szerint a K. testvérek 1. alatti cselekménye a btk. 403. §-ának 2. pontja szerint minősülő okirathamisitás bűntettét, a 2. és 3. alatti cselekmény pedig sikkasztást képez. A minősítés tekintetében hosszabb vita folyt egy kis társaságban, melynek eredménye az volt, hogy vessük fel e kérdést a «J&og»-ban mint nyilt kérdést. Ennélfogva kérem az igen tisztelt kollegákat, szíveskedjenek e kérdéshez hozzászólni. Több szem többet lát. DrVegyesek. A keresk. és váltótörvényszék elnökéhez, Nagy Ödönhöz, leiratot intézett a kir. tábla elnöke abból az alkalomból, hogy a bíróság ügymenetét Hérich-Tóth János táblai tanácselnök megvizsgálta. A leirat föltétlen elismeréssel adózik a törvényszék buzgó birói karának és segédszemélyzetének is. Itt említjük meg, hogy az igazságügyminister a kereskedelmi és váltótörvényszéknél három új birói állást rendszeresített s az ezekre vonatkozó pályázati hirdetményt nemsokára közzé teszik a hivatalos lapban. Vági Mór igazságügyi ministeri tanácsost O Felsége a győri kir. tábla elnökévé nevezte ki. Mint eddigi birókinevezési ajánlataiban, ebben is Erdély igazságügyminister igen szerencsés kezet tanúsított. Vági kitűnő jogász és administrator hírében áll és a győri táblának ezért csak gratulálni lehet új elnökéhez. Részünkről is melegen üdvözöljük az új táblai elnököt diszes állásában és új hatáskörében. Egy kir. járásbiróság, melynek hátraléka nincs. A nyárádszeredai kir. járásbíróságnak az 1894. évről ügyforgalmi és tevékenységi kimutatása a következő: I. Mikó Károly időközben nyugalmazott kir. járásbiróhoz beérkezett 993 bűnügyi beadvány, ki által elintéztetett ugyanannyi; beérkezett 62 vétség és kihágás s általa elintéztetett ugyanannyi; bűnügyi vizsgálat beérkezett 5, ki által elintéztetett ugyanannyi; elnöki beadvány beérkezett 150 drb s általa elintéztetett ugyanannyi. II. Az 1894. évi július 1-én működését megkezdett Gálok ay Sándor kir. járásbiróhoz beérkezett 524 drb elnöki beadvány, ki által elintéztetett ugyanannyi; 2,195 bűnügyi beadvány, ki által elintéztetett ugyanannyi; 41 bűnvádi vizsgálat, ki által elintéztetett 33, hátralékban maradt 8; 626 vétség, ki által elintéztetett 515, h á t r a 1 é k m a r a d t 111. G y a 1 o k a y kir. járásbiró úr e tevékenysége mellett még az elnöki administratiót is végezte. III. Dr. G u 1 1 y a László kir. aljárásbiró úrhoz beérkezett 203 elnöki beadvány s elintéztetett által ugyanannyi; beérkezett 5,858 polg. beadvány s általa elintéztetett ugyanannyi; sommás per beérkezett 361 s általa elintéztetett 292, hátralékban maradt 69; kisebb polgári per beérkezett 379 s általa elintéztetett 374, hátralékban maradt 5; kisebb polg. ügy beérkezett 11, általa elintézést nyert ugyanannyi; polgári ügy beérkezett 385, általa elintéztetett 318, hátralékban maradt 7; hagyatéki ügy 75í, általa elintéztetett 544, hátralékban maradt (az eljáró bírótól nem függő akadályok m i a t t)2l0; telekkönyvi per 1, általa elintézést nyert ugyanannyi. IV. Predovics János kir. aljárásbiró úrhoz beérkezett 5,507 telekkönyvi beadvány s általa elintéztetett u g y a n a n n y i; 3,610 telekkönyvi ügy s általa elintéztetett ugyanannyi; 6 telekkönyvi per s általa elintéztetett ugyanannyi; 2,359 bűnügyi beadvány s általa elintéztetett ugyanannyi; 185 vétség és kihágás s általa elintéztetett ugyanannyi; 163 bűnügyi vizsgálat s általa elintéztetett 153, maradt hátralékban 10. Mi azt hiszszük, hogy a fennebb megnevezett biró urak kimutatott s csaknem a hihetctlenséggel határos tevékenységük nem szorult a mi elismerésünkre és dicsérédiánkra. Dicsérik azok önmagukat! Még megjegyezni kívánjuk, hogy Balló Lázár aljegyző úr a gyakorlat megszerzése végett e bírósághoz lévén beosztva, ki időnként mindhárom biró úrnál — különböző időkben — a beadványok elintézése, mint a tárgyalások körül elismerésre méltó szorgalom és tehetséggel segédkezett. A pozsonyi kir. akadémián a most lefolyt 1894—95. tanévben 120 joghallgató volt beirva, és pedig az I. évi jogi tanfolyamban 37, a II. évi jogi tanfolyamban 36, a jogtudományi (III.) tanfolyamban 22, az államtudományi (IV.) tanfolyamban 25. Vallás szerint volt: római kath. 79, görög kath. 1, görög keleti 1, ágostai vall. 29, helvét vall. 8, izraelita 2. Nemzetiség szerint volt: magyar 109, német 9, tót 1, román 1. Ö s z t ö n d ijt élvezett 8 hallgató 1,777 frt 66 krnyi összegben és 25 drb aranyban. Az igazgatón kivül az emiitett kir. akadémián működött az 1894—95. tanévben 10 rendes tanár, 1 helyettes tanár, 3 magántanár s az akadémiai könyvtárnok. A nevezett tanév első leiében 27 tantárgy adatott elő, hetenkénti 112 órában, a második félévben pedig 23 tantárgy, hetenkénti 102 órában. Az említett tanévben megtartatott 33 első alapvizsgálat, 34 második alapvizsgálat, 24 jogtudományi és 12 államtudományi államvizsgalat. Az akadémiai könyvtár könyvállománya a tanév vegén lo,000 kötetből állott. Az akadémián fennálló jogászsegelyzö- egylet alaptőkéje a mondott tanév végén 21,300 frtnyi értéket képviselt magyarországi földtehermentesitési kötvényekben s egy darab pozsonyi II-od kerületi takarékpénztári részvényben. A jövő tanév 1895. évi szeptember hó 1-én veendi kezdetet. egy Ügyvéd kerestetik. A budapesti ügyvédi kamarához újabban érdekes felszólítás érkezett Heil Arnold, jánosgyarmati, bars-