A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 24. szám - A nyilvános iskolai helyiségek büntetőjogi sérelme

96 A JOG Nem látta ezt G. Anna tanú sem, ki csak akkor ért oda, a L. Jusztina tanú halk intése folytán, mikor vádlott szaladt már elfelé, de a sértett fél nyilván a megzavarodottság következtében még mindig a földön feküdt. Hogy pedig a sértett fél ekkor sirt, azt ily körülmények közt találtatása már magában véve eléggé okodatoltnak tünteti fel; ebből tehát szintén nem lehet arra alaposan következtetni, hogy vádlott erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával hozta őt ily helyzetbe. Mindezeknél fogva bebizonyitottnak tekinteni nem lehet a sértettnek azt az állítását, hogy vádlott erőszakot követett el, habár ez megcáfolva nincs is, sőt valószínűnek látszik annyival inkább, mert a tanuk vallomásai is arra mutatnak, hogy ők a helyzetből azt a benyomást nyerték, hogy erőszakos cselekmény nem forgott fenn. Meg volt azonban állapítandó a megfertőztetés kísérletének bűntette, mert a sértett fél akkor még csak 13 éves és egy hónapos volt. stb. A m. kir- Cúria (1895. évi május 24. 10,180. sz. a.) a kir. Ítélőtábla ítélete az abban felhozott és az elsőfokú bíróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik, de mellőztetik a kir. ítélőtábla által az erőszak elkövetésére felhozott valaszinü indokolása. Magánvádra üldözendő bűncselekmény esetén az eljárás megszüntetésére határozottan a vádat visszavonó nyilatkozat szükséges; ily nyilatkozat hiányában a kártérítés tekintetében történt kiegyezés nem tekinthető az indítvány visszavonásának. A szegszárdi kir. törvényszék (1894. évi május hó 16-án 1426/B. szám alatt) csalás bűntettének kísérlete és csalás vétsége miatt vádolt H. J. elleni bűnügyben következően ítélt: H. J. vádlott az A. I.. kárára elkövetett, btk. 379. §-ába ütköző és a 380. § szerint minősülő csalás bűntettének a fió. §. szerint kísérletében, továbbá a W. M. kárára elkövetett a btk. 379. §-ába ütköző s a 386. § szerint minősülő csalás vétségében bűnösnek kimondatik és ezért a btk. 66., 3S3., 388. §§-ai alapján a 96. §. értelmében összbüntetéskép az Ítélet foganatba vételétől számított három havi fogházra mint fő, valamint az 1892: XXVII. t.-c.-ben előirt célokra fordítandó, behajthatlanság esetén további egy-egy napi fogházra átváltoztatandó 10—10 frt pénzbüntetésre, végül három évi tartamban hivatalvesztés és politikai jogai felfüggesztésére ítéltetik stb. A pécsi kir. ítélőtábla (1894-. évi augusztus hó 27-én 2,052/B. szám alatt) következő végzést hozott: A kir. ítélőtábla az első bíróság ítéletét az azt megelőző eljárással együtt megsemmisíti és a vádlott ellen csalás bűntettének kísérlete és csalás vétsége miatt folyamatba tett bűnvádi eljárást megszünteti. Indokok: Az 1. naplószám alatti csendőri tény vázlat és jelentés szerint A. L. és W. M. károsok az 1892. évi november 20-án a btk. 379. §-ába ütköző, a btk. 380. §-a szerint minősülő és igy a btk. 390. §-a szerint csakis magánvádra üldözhető csalás bűntettének kísérlete és csalás vétsége miatt panaszt emelvén, ez által a vádinditványt az ott jelzett alkalommal még kellő időben megtették ugyan, de miután ugyanazon csendőri jelentés és károsoknak a vizsgáló biró előtt tett kihallgattatásukkor előadott nyilatkozata szerint (napló 6., 7.) nevezett károsok a vádlottal még az napon a csendőrség előtt a további eljárás kikerülése végett forma szerint kiegyeztek, sőt W. M. ezen kiegyezés folytán igényeinek polgári uton való érvényesítését már meg is kezdte, ezen kiegyezés által a csendőrségnél tett bűnvádi feljelentésük, illetve vádinditványuktól elállottaknak tekintendők, igy tehát akkor, midőn a csendőrség ama hitben, hogy hivatalból üldözendő bűncselekményekről van szó, jelentését a bírósághoz benyújtotta s az ennek alapján a bűnvádi eljárást folyamatba tette, a biróság jogosult magánvád hiányában oly alaki szabálytalanságot követett el, mely miatt eljárása hivatalból megsemmisítendő volt. Igaz ugyan, hogy W. M. káros 1893. évi március hó 15-én a vizsgálóbíró előtt i napló 6.) már kérte a vádlott megbüntetését, tehát magáninditványt terjesztett elő, A. L. káros pedig (napló 7.) 1892. évi aug. hó 10-én hasonló inditványnyal lépett fel; azonban tekintve, hogy a btk. 122. §-a szerint a magánvád három hónap alatt terjesztendő elő, a most jelzett magánvádinditványok előterjesztéséig pedig nemcsak amaz időponttól számítva, melyben a bűncselekmény elkövetése és elkövetője a károsoknak tudomására jutott, de a már a csendőrség előtt kellő időben előterjesztett magánvádnak ugyanazon alkalommal való visszavonása, illetve elejtésétől számítva is 3 hónapnál jóval több idő telt el, eme magánvádinditványok, mint a törvény által megállapított határidőn túl elkésve előterjesztettek, figyelembe vehetők nem voltak s igy a midőn a biróság az ügyet jogosult magánvádnak nem létében érdemben itéletileg elbírálta, oly lényeges alaki szabályt sértett meg, mely miatt Ítéletét hivatalból megsemmisíteni s a vádlott ellen szabálytalanul folyamatba tett bűnvádi eljárást megszüntetni kellett. A m. kir. Curia (1^95. évi február hó 14-én 11,030/B. 1894. sz. a.) következő végzést hozott: A kir. ítélőtáblának végzése megváltoztatik, a hivatalból tett megsemmisítés megsemmisíttetik és az elsőbiróság ítélete a megelőző eljárással együtt fentartatik s a kir. ítélőtábla utasittatik, hogy érdemileg határozzon; mert: habár károsok a csendőri jelentés szerint vádlottal kiegyeztek, e" kiegyezés csak magánjogi természettel biró következményeket vonhat maga után, váditványtóli elállásnak nem tekinthető; s minthogy a btk. 116. §-a szerint a megszüntetésre határozottan a vádat visszavonó nyilatkozat szükséges, ily nyilatkozat pedig az iratok tanúsítása szerint nem tétetett, a magánvádinditványok pedig a csendőrség előtt a btk. 112. §-ában előirt határidőben terjesztettek elő: a másodbiróság végzését változtatni, az elsőbiróság ítéletét az azt megelőző eljárással együtt épségben fentartani E a kir. Ítélőtáblát érdemi határozathozatalra utasítani kellett. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 2057. Telekkönyvi bekebelezés iránti kérvény bélyegilletéke a bejegyzendő jogok összesített értéke után csak akkor követelhető, ha a bejegyzés egy kérvény alapján, egy telekkönyvi hivatal által s egy szerző javára eszközöltetik, mig több szerző javára eszközölt bejegyzésnél az értékek összesítésének helye nincsen. (420 95) 2058. Fold- és házbirtokosok II. oszt. ker. adójukat abban a községben tartoznak jizetni, a melyben rendes lakásukat tartják, bár föld- vagy házbirtokuk utáni adó más községben ! van kiróva. (2,247/95.) 2059. Gondnokság alá helyezés iránti kérvény nem sorolható az illet, díjjegyzék IS. tétel IV. 9. pontja szerint bélyegzendö beadványok közé. (12,422/94.) 2060. Valamely vagyonnak az Ül. dijj. 2. tétel B. I. pontjában jelzett rokonsági viszonyban álló személyre olymódon történt átruházása, hogy az átvevő a terhek kifizetését és átruházó javára bizonyos viszonszolgáltatások teljesítését elvállalja — ajándékozásnak tekintendő s életjáradéki szerződésnek még akkor sem minősíthető, ha a terhek s viszonszolgáltatások együttes értéke az átruházott vagyon értékét meghaladja. Utóbbi esetben csakis az ingatlanok értékétől l9!i0°/0tóli illeték követelhető. (14,611/94.) 2061. Vádlehetőségi jognak bérbeadásából eredő jövedelem, ép úgy, mint magának a vadászati jognak bérjövedelme, — járadékadó alá esik. (10,978/94.) 2062. Belépti dij mellett rendezett táncvigalmak tartása iránti kérvény akkor is bélyegkötcles, ha a táncvigalom magánháznál vagy jótékonycélra rendeztetik. (15,242/94.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Krausz J. Imre e., a budapesti tszék. bej. aug. 3., félsz. aug. 21., csb. Lauffer Gyula, tmg. dr. Baracs Marcell. — Veisz Izsák e., a szatmárnémeti tszék, bej. jul. 8., félsz, jul 18., csb. dr. Iváncsy Jenő, tmg. Varga Gyula. — Eugen Nicodimescu e., a brassói tszék, bej. jul. 20.. félsz. aug. 10.. csb. Kovács Károly, tmg. dr. Fischer Ákos. Borovitz Dávid e., a vukovári tszék, bej. jul. 1.. félsz. jul. 2., csb. —, tmg. Kovácsevits Péter. — Lökös János e., a szegedi tszék, bej. jul. 30., félsz, szept. 3., csb. Hubacsek Pál, tmg. Réthy Károly. — Hartmann Adolf e., a szolnoki tszék, bej. aug. 2., félsz, szept. 3., csb. Lázár Sándor, tmg. Kolosy Antal. — Sonnenschein A. J. e., a besztercebányai tszék, bej. jul. 20.. félsz. jul. 29.. csb. Traeger Zsigmond, tmg. dr. Laa Adolf. — Klein Dávid e., a m.-szigeti tszék, bej. aug. 10., félsz. aug. V.\, csb. Breznay Lajos. tmg. Jakab Péter. — Hamrak Imre e , az ipolysági tszék bej jul. 20., félsz. aug. 6.. csb. Szecsányi Kajetán, tmg. dr. SoUlstükker Márk. — Somlyai Sándor e.. a n.-váradi tszék, bej. jul. 8.. félsz, jul 16 . csb. Steller Árpád, tmg. Czeglédy Imre. - - Róth Lipót e. a szatmár-németi tszék, bej. jul. 15., félsz. aug. 6., csb. dr. Dezső Kálmán, tmg. Savanyú-János. Pályázatok : A nagyváradi ítélőtábla kerületénél 10 j o g g y akornoki állás jul. 6 ig. — A csákigorbói jbiróságnál aljegyzői állás jul. 4-ig. — A lehértemplomi tszéknél birói állás jun. 22-ig. — A nagy-kanzsai tszéknél jegyzői állás jun. 22-ig. — A devecseri jbiróságnál al je yzői állás jun. 22-ig. — A nagy-kátai jbiróságnál aljegyzői állás jun. 22-ig. — A budapesti tszéknél jegyzői állás jun. 22-ig. — A miavai jbiróságnál a 1 b i r ó i állás jun. io'-ig. — Az aradi ügyészségnél a 1 ü g y é s z i állás jun. 22-ig. — A malaczkai jbiró • ságnál a 1 b i r ó i állás jun. 24-ig. — A dicsőszentmártoni jbiróságnál aljegyzői állás jun. 24-ig. — A tabi jbiróságnál a 1 birói állás jun. 24-ig. — A beregszászi ügyészségnél a 1 ü g y é s zi állás jun. 24-ig. — A pécsi Ítélőtábla kerületénél j o g g y a k o r n o k i állás jun. 23-ig — A prémi tszéknél jegyzői állás jun. 25-ig. — A zsombolyai jbiróságnál a 1 b 1 r ó 1 állás jun. 25-ig. — A nagy-szt.-miklósi jbiróságnál a 1 b i r ó i állás jun. 25-ig. — A temesvári tszéknél á 1 b i r ó i állás jun 25-icr. — A lugosi tszéknél birói állás jun 25 ig. —A temesvári tszéknél biroi alias jun. 20-jg. — A buziási jbiróságnál aljegyzői állás jun. 25-ig. — Az egri ügyészségnél a 1 ü g v é s z i állás jun 23-i" — A kassá; ítélőtábla területén több joggvakornoki állás június 27-ig. A zsolnai jbiróságnál al birói állás jun. 28-ig. — Vidélri telekkönyvi hatóságok területén a 1 b i r ó i állás jun 28-ig — A gyulafehérvári tszéknél j e g y z ö i állás jun. 28-ig. - A gyergvószentmiklÓM jbiróságnál albiroi alias jun. 28-ig. — A rózsahegyi tszéknél birói állas jun. 28-ig. A veszprémi jbiróságnál a I birói állás'jun. 18-ig. P ÁLLAS RÉSZ VÉN YTÁR8A8AG NYOMDÁM BUDAPE8TEN.