A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 23. szám - Visszaélés a sajtóval. Törvényszéki csarnok

A JOG 183 vallanunk, hogy mim! inkább fokozódik köztünk az aggodalom, hogy ez a különben rendszeres új örökösödési eljárási törvény nem fogja javítani a közjegyzők helyzetét, — az intézménynek helyes alapon való fejlődését pedig megakasztja kivált akkor, ha ezen törvény életbeléptetésével kapcsolatban a közjegyzői állásoknak célba vett szaporítása a hatáskör módosítására való tekintet nélkül fogna keresztül vitetni. Sok akadályt kell tehát még leküzdenünk, a míg intézményünket és karunk helyzetét oda fejleszthetjük, a hol annak a mi államunk közérdekéből állani kell. Ezt a sok akadályt itt, elnöki előterjesztésem keretében elősorolni nem lehet feladatom, hanem e részben feladatom csak az lehet, ho"y ezeknek az akadályoknak fenállására reá mutassak és ezzel kapcsolatban figyelmét kikérjem a t. közgyűlésnek arra a körülményre, amit az imént említeni volt szerencsém, tudniillik, hogy jelenlegi igazságügyi miniszter urunk nem csak az intézmény iránti jó akaratát, hanem azt is nyilvánította, hogy az intézmény fejlesztését, és a közjegyzők hatáskörének javítását előmozdítani kész, sőt, hogy ezt már tanulmányozása tárgyává is tette. Egyesületi feladatunkat képezi tehát most már az. hogy társas működés által összegyűjtsük, — meghatározzuk, és mind a kormánynál, mind a törvényhozó testületnél okadatolva meg is ismertessük azokat az akadályokat, amelyek a közjegyzőség állapotának, fejlesztésének és javításának útjában állanak. Egyletünk feladatát képezi ez azért, mert egyes egyén azzal a sok mindenféle ellentétes érdekkel, amivel találkozik — meg nem küzdhet. Ez okból óhajtanám, hogy az országban minden közjegyző kivétel nélkül tagja lenne egyletünknél;, és ily módon teljes erővel demonstratíve közreműködhetnénk az emiitett nagy (eladatunk előmozdítására. Óhajtandó ez azért, mert éppen egyleti életünk körében igen sok kivánni való volna hátra; egyletünk befolyása, működésének sikere pedig úgy várható, ha a tagok száma is nagy, és ha a tagok lelkesedése is teljes. Egyletünk 1882. év. illetőleg 1888. év óta áll fenn. és működik. Már azt megelőzőleg tagjai közül többen belátták, hogy a közjegyzőség helyzetében az egyleti tarsas működés képes csak az intézmény fejlesztését előmozdítani. Hogy az egylet miként felelt meg fennállása óta az alapszabályokban meghatározott két főcél — tudniillik az intézmény fejlesztése és az egvleti tagok segélyezése körüli feladatának ; — ez iránt már ez ideig 7 izben tartott közgyűlésen. - és 33. izben tartott bizottsági ülésekben hozattak intézkedések és jutottak a tisztelt egyleti tagok tudomására. Ez alkalommal tehát az én elnöki tisztemet az képezi, hogy az 1894 május 20-ik napján tartott utolsó közgyűlés határozatainak mikénti végrehajtásáról, — úgy az egylet tiszti kara által az intézmény fejlesztése, és az egyleti feladatnak egyébként való teljesítéséről beszámoljak. E tekintetben az elnöki előterjesztés tárgyai főbb vonalokban következők voltak ; 1. A közjegyzői állások szaporítása* úgy a közjegyzők hatáskörére vonatkozó törvények revíziója, — és a közjegyzői helyettesek alkalmazása tárgyában az igazságügyrmniszterhez intézett emlékiratnak a központi bizottság által való benyújtása. 2. A közjegyzők szaklapjának megindítása körül történt bizottsági intézkedések bejelentése. 3. Az egylet pénzalapja jelenlegi állásának ismertetése. 4. Az egyleti tagok tagsági illetményénél mutatkozó hátralékok beszedése körüli intézkedések bejelentése. Vegyesek. Az ügyvédek házának alapkövét mult hó 21-én helyezték el az ügyvédi kamara elnökének és a házépítő bizottság tagjainak jelenlétében. A letételnél dr. Gyó'ry Elek elnök emelkedett hangú rövid beszédben jelezte a tény fontosságát. Dr. Nagy Dezső titkár felolvasta az alapköbe elhelyezendő okmány szövegét, mely következőképen hangzik: «Isten nevében alulirt 1895. évi május hó 21-ik napján tétetett le a «Budapesti Ügyvédi Kamara- épületének ezen alapköve, a kamara fennállásának huszonegyedik évében dr. Győr y Elek elnökségének idejében. A budapesti ügyvédi kamara tagjainak hő óhaja lépett ezzel a ténynyel a megvalósulás állapotába; 1892-ik évi november hó 11-én Hódos sy Imre kamarai elnök elől ülése mellett tartott választmányi ülésen határozta el a választmány, hogy e ház építésére a kezdeményező lépéseket megteszi. Hála a választmány és a kamarai tagok minden jóért lelkesülő buzgó tevékenységének, e határozat gyors léptekkel közeledett a megvalósuláshoz. Köszönet Budapest székes főváros érdemes közönségének, mely az ügyvédi kar- és tagjainak a közügyek és a jogrend megvalósítása terén teljesített érdemeinek elismeréséül 1893. február 22-én tartott közgyűlésében ezt a telket, melyen e ház épül, a budapesti ügyvédi kamarának ajándékozta és ezen nagylelkű adományával az ügyvédek házának igazi alapvető kövét tette le. Köszönet Hyeronimi Károly m. kir. belügyminister ő Excellentiájának, ki 1893. május 1-én kelt 33,921. sz. magas rendeletével a székes főváros közönségének eme határozatát jóváhagyta. A kamara választmánya 189i június 28-án tartott ülésében öt pályázó közül K o r b Flóris ésGiergl Kálmán budapesti műépítész urak tervét fogadta el, a mely szerint ezen épités megkezdetett. • Lapunk magának vindikálja az érdemet, hogy e kérdést legelőször az hozta napirendr*. A szerkesztőség. Az ügyvédi kamara 1895 február 28-án tartott rendkívüli közgyűlésen határozta és rendelte el e ház felépítését és ennek költségeire ritka áldozatkészséggel 260,000 forintot szavazott meg. Az épités ime most már folyamatban van; az Istent hívjuk segítségül, hogy e művet befejezhessük. Legyen ezen palota az ügyvédek igazi otthona, az ügyvédi kar erősödésének alapköve, az egészséges fejlődés záloga. Legyen e palota a magyar független jogászság tudományos működésének központja* E reményekkel tekintünk a jövőbe. S ha majdan egykoron a mulandóság törvényénél fogva e ház leomlik, és ezen alapkő újból napvilágra kerül, az a nap süssön egy erősebb, egy virágzóbb ügyvédi karra s jusson eszébe a jövő azon nemzedékének, hogy az ügyvédség, mint a jog uralmának főlényezője, erősebb és tartósabb a kőnél és ércnél. Kelt Budapesten, Magyarország székes fővárosában az Urnák ezcrnyolcszázkilencvenötödik évében, május havának 21-ik napján». Ezután az illető tokban elhelyezték még ezenkívül a budapesti ügyvédi kamara választmányának 1892 november 11-iki ülésében titkár indítványára hozott ama határozatát, a melyben elrendeli, hogy a házépítésre vonatkozó előkészítő lépések tétessenek meg; az 1895 február 28-án tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvét, a melyen a házépítés elhatároztatott és az erre szolgáló szükséges költség megszavaztatott; a házépítő bizottságban működő tagok névsorát tartalmazó jegyzéket; az 189í. évben működött kamarai tagok névsorát és végül a kamara 1894. évi működéséről szóló jelentésének egy példányát. Ezután az ezen okmányokat tartalmazó érctok a neki szánt helyen az alapkőben elhelyeztetett és a kamara jelenlevő tagjai alkalomszerű jelmondatok kíséretében a szokásos kalapácsütéseket megtették. A kamara palotájának építése különben serényen halad előre, úgy, hogy a főegyennel július első hetében elkészülnek és biztos kilátás van arra, hogy e diszes épület 1896 május 1-én rendeltetésének átadható leszen és hogy a millenium alkalmából tartandó jogászeongressusok már a kamara új palotájában fognak ülésezhetni. A debreceni kir. törvényszék 1894. évi ügyforgalma és tevékenysége: az 1893. évről áthozott hátralék 142 drb. Az 1894. évben érkezett: elnöki 2,650, polgári 20,305, tkönyvi 11,595, bűnügyi 15,069, fegyelmi 36, összesen 49,655; lett összesen 49,797 beadvány. Elintézett összesen 49,571 drb beadványt; elintézetlen marart** 226 drb. Bűnügyi végtárgyalás tartatott 449, másnemű ülés 1,222, összesen 1,721. A bűnügyi és sajtó végtárgyalások alkalmából meghozott és kihirdetett ítéletek száma 405-re rug. Hivatalos kiküldetések alkalmábóli székhelyről való kiszállás 103 esetben történt s igénybe vett 211 napot. Kézbesítés eszközöltetett 10i,294 félnek. Telekkönyvi másolatok száma 3,666. Bevezetés tárgyát képezte és tényleg bevezettetett 6,209 tkvi ügydarab mintegy 15,300 tjkbe. Bűnvizsgálat befejeztetett 334. Hogy a debreceni kir. tszék birói kara, segéd és kezelő személyzete mily munkahalmazzal küzdött s hogy hivatásának mily mérvben felelt meg, a felsorolt számhalmaz eléggé tanúsítja s felesleges a commentár. Büszkén és megnyugvással tekinthet vissza a becsülettel kifejtett munkásságára. Megjegyzendő, hngy az elmúlt évben az uj sommás eljárás és fizetési meghagyási törvényeknek életbe léptetése következtében, különösen a birói és fogalmi személyzet áthelyezése, előléptetése és kinevezése oly mérvben vált szükségessé, hogy ez által oly hullámzás állott elő, mely miatt a megüresedett állások betöltése — a legtöbb esetben is — csak hetek, sőt hónapok multával történhetett meg. Ha e mellett tekintetbe vesszük a munkába nem töltött, u. m. a törvényes szünidőt, a kiküldetésekben töltött időt, a vasár és ünnepi fél napokat, a felváltva előfordult betegeskedési eseteket, bizonyára a legnagyobb elismeréssel kell adóznunk a kifejtett munkásságért s nem zárkózhatunk el annak kijelentése elől, hogy Debrecenben az igazságszolgáltatás megfelelő magaslaton áll. A feltüntetett rendkívüli munkásság részben a kitűnő vezetésre és részben a birák, segéd és kezelő személyzet fáradságot nem ismerő munkásságára vezethető vissza. Könnyebb áttekintés céljából kiszámítottuk, hogy a feldolgozott 49,571 beadványból átlag véve naponta 136 drb esik. Az 1894. évben érkezett beadványok száma 7,169-el haladja meg az 1893. évi beadványok számát, mely szám egy kisebb törvényszék ügyforgalmának felel meg. Megjegyeztetik végül, hogy a személyváltozások folytán 16 bíró mutatkozik alkalmazottnak, holott tényleg csak 12 birói és 1 albirói állás van rendszeresítve, s hogy ezek közül 3, névleg: Harsányi, Szalay és Hoffmann J. birák kizárólag bűnvizsgálatokkal foglalkozik. Az elbocsátott hírlapíró fizetési igénye. A budapesti kir. törvényszék: Az elsőbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Az elsőbiróság felperest keresetével elutasította és a perköltség fizetésére kötelezte. Ez Ítélet ellen felperes felebbezéssel élt és kérte az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával, alperesnek a I