A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 22. szám - Biztosítási végrehajtás ingatlanra a követelésnek korábban történt bekebelezése esetén

A J zésénck helye nincs, mert sem az összeg, sem az elsőbbség biztosításának szüksége nem forog fenn. Végül rámutatok még az 1881. évi LX. t.-c. 137. S-ának utolsó előtti bekezdésére, a mely a tkvi. rdts. kiegészítő részét képező 1860. évi szeptember 19-én kell [. M. rendelettel egybehangzó és szabatos rendelkezést tartalmaz arra nézve, hogy ajelzálogi igény érvényesítése céljából kieszkózlendő ítélet joghatálya az ingatlanra tulajdonjogot szerző harmadik személyek ellen miként biztositható. E szakasz szerint, ha a vghtató bekebelezett vagy előjegyzett követelésének behajtása iránt foly amatba tett per telekkönyvi feljegyzése megtörtént a végrehajtási jog feltétlen feljegyzését és a vghtás foganatosítását a perfeljegyzés után harmadik személyek javára történt tulajdonjogbejegyzés nem akadályozza. Az utolsó bekezdés pedig a per feljegyzés joghatályát a peres eljárás nélkül végrehajtható okiratok, marasztaló ítéletek és peregyezségek alapján bekebelezett vagy előjegyzett zálogjogokra is kiterjeszti. Tehát a törvény különbséget tesz a már korál>ban egyszerű magán, vagy közokiratok alapján és a végrehajtható okiratok és birói határozatok alapján történt zálogjogi bejegyzések között. Az előbbiekre nézve a behajtásuk iránt folyamatba tett pernek feljegyzése adja meg a harmadik személyek ellen is érvényesítő végrehajthatóság joghatályát, az utóbbiak alapján bejegyzett zálogjog pedig a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok természetének megfelelően perfeljegyzés nélkül is bir oly joghatálylyal. A törvény ezen rendelkezéséből azonban csak az következtethető, hogy ha a zálogjog az utóbbi természetű okiratok alapján jegyeztetett be, a behajtás iránt folyamatba tett pernek feljegyzése nem szükséges; de nem az, hogy az elmulasztott per feljegyzést a magán okiratok alapján már korábban biztosított követelésnek a vghtási törvény 230. i?.-a értelmében vghtás útjáni ismételt előjegyzése által helyettesíteni vghlatónak jogában állana, vagy, hogy csupán a jelzett joghatálynak biztosítása szempontjából a telekkönyvi hatóság — minden más körülményre való tekintet nélkül — köteles lenne vghtatönak, a saját érdeke ellen elkövetett mulasztását, a vghtást szenvedett nem csekély sérelmére, a törvény szabatos rendelkezésével és a tlkvi rdts. szabályaival homlokegyenest ellenkező intézkedés (a. már bekebelezett zálogjog előjegyzése) által helyre hozni. És pedig annál kevésbbé, mert vghtatönak az 1860. évi szeptember 12-én kelt I. M. R. 4. §-a értelmében módjában áll a szükségtelen és helyt nem fogható biztosítási vghtás helyett, a behajtás iránt folyamatban lévő per feljegyzésének elrendelését, ügy a per bíróságánál, mint közvetlen a tlkvi hatóságnál utólag is kérni, illetve feljegyeztetni, és a kérdéses joghatályt holmi telekkönyvi képtelenség nélkül is biztosítani. Belföld. A magyarországi kir. közjegyzők országos egylete e hó 26-án tartotta Budapesten a törvénykezési palota dísztermében rendes évi közgyűlését. Z i m á n y i Alajos budapesti kir. közjegyző elnöki megnyitójában visszapillantást nyújtott a közjegyzői karnak a lefolyt évben kifejtett tevékenységéről és arról az örvendetes haladásról, melyet a közjegyzői intézmény folytonosan tesz. Az egyleti folyó ügyek elintézése után a közgyűlés dr. Charmant Oszkár fiumei kir. közjegyző indítványára a hivatalos körök által kilátásba helyezett szaporítások kérdésére vonatkozólag határozatilag kimondotta, hogy a közjegyzői állások szaporítását kívánatosnak tartja, mindazonáltal abban az esetben, ha ez a szaporítás a jelenlegi hatáskör alapján történnék, abban a vidéki közjegyzői állásokra — tehát a közjegyzőségek legnagyobb részére — nem csekély veszélyt lát, miért is kívánatosnak tartja, hogy a közjegyzői állások szaporítása a hatáskör tágításával egyidejűleg vétessék csak foganatba, illetőleg az érintett irányban előkészíttessék. Ugyanazon indítványozó javaslatára végre a közgyűlés megbízta a központi bizottságot, hogy az anyagi jog- és eljárás folyamatban lévő kodifikáló munkálataival szemben önálló munkálatban fejtse ki azokat az irányelveket, melyeket a közjegyzői intézmény jogszolgáltatási feladatai szempontjából az illető létesítendő törvényeknél megfigyelendőknek tart s e munkálatot a legközelebbi közgyűlésnek terjessze elő. Az uj sommás eljárás a győri kir. tábla gyakorlatában. A sommás eljárásról szóló törvényben megállapított jogorvoslati rendszer életbe lépténél - - köztudomás szerint — azon törekvés vezérelte a törvényhozást, hogy a jogorvoslati eljárásban is lehetőleg a közvetlenség és szóbeliség érvényesüljön. De fölmerült egyáltalán azon alaposnak mutatkozó aggály is, hogy a fölebbviteli eljárásban érvényesülő közvetlenség és szóbeliség egyrészt az igazságszolgáltatást drágitandja, másrészt ugyanazt késleltetheti. Sokkal rövidebb idő folyt le az uj törvény életbelépte óta, hogy sem annak általános hatását s következményeit mérlegelhessük. E fölött megbízható kritikát gyakorolni a jövő feladata leend. De miután az uj törvény hatálya alatt máris nem egy jogeset részesült birói ellátásban, nem látszik fölöslegesnek egy-két QG 173 j°gügy elbírálásával kapcsolatos eljárási körülményeket ismertetni; a miből látható, hogy a törvényben lefektetett elvek nemcsak sikeresen és eredményesen megvalósíthatók, de lelkiismeretes körültekintő és gondos beosztás és munkálkodás mellett a jogorvoslati eljárás sem drágává, sem hosszadalmassá nem fajul. A győri kir. tábla területén lakó ügyvédi kart és jogkereső közönséget — készséggel ismerjük el — elkényeztette az ezen kir. táblánál szokásos gyors és alapos birói ellátás. Az uj törvény életbelépte előtt az úgy vezetésénél mint birói karánál fogva kiválónak ismert esztergomi kir. járásbiróságtól a táblához felküldött ügyeknél elégszer megtörtént, hogy a Il-od fokulag elbírált ügyek még ugyanazon hónapban érkeztek le, és kézbesittettek, a melyben azok felérkeztek. Már pedig ilyesmiről azelőtt — valljuk be őszintén — még álmodozni sem mertünk. Ily felsőbb bírósági ellátás után nem épen könnyű a helyzetük a győri kir. tábla területén levő kir. tszékek mint felebbezési bíróságoknak. A komáromi kir. tszék az eléje mint felebbezési bíróság elé kerülő jogügyekben oly gyors és gondos eljárást tanúsított, mely a legteljesebb elismerésre méltó. Egy f. é. január végső harmadában felérkezett felebbezési ugyanazon hó 24-én hozott végzés kapcsán közölte az ellenféllel, felhiván őt az 1893: XVIII. 172. §-ál>an biztosított jog gyakorlására, majd az ügyben hivatalból a felek meghallgatását rendelte el, minek folytán ugyanazon jogügy f. é. ápril elején már II. bir. — s hozzátehetem — végérvényes elintézést nyert. A felek személyes meghallgatása egyrészt a per anyagát lényegesen megvilágította, másrészt az eljárást nem drágította, nem késleltette s a mi végeredményében legfontosabb — a közvetlenség és szóbeliség alapján hozott határozatot, - - mely az elsőbirósági ítéletet megváltoztatta, mindkét fél kifejezetten megnyugvással vette. Egy másik ügyben — mely tárgyalás nélkül nyert elintézést — a felek a felérkezés időpontjától számított 4 hét lefolyása alatt a kézbesített határozatnak már birtokában voltak. Elismeréssel kell adóznunk a jogszolgáltatásban nyilvánuló ily gyors eljárás és munkálkodásért. Egy jogász. Uj ügybeosztás a kir. igazságügyministeriumnál. A kir. igazságügyminister 1,619/1895. LM. E. számú rendeletével a kir. igazságügyministeriumnál f. évi május 1-étől kezdve új ügybeosztást léptetett életbe, mely ügybeosztás a következő : Elnöki ügyosztály: Az igazságügyministerium fogalmazó-, számvevő-, segédhivatali és szolgaszemélyzetének összes személyes ügyei. A központi ügymenet ellenőrzésére vonatkozó intézkedések. A központi hivatali és irodaátalányok utalványozása. Az összes felső és alsó kir. bíróságok, kir. ügyészségek, a központi telekhivatal személyzetének kinevezése, áthelyezése, felmentése, a mennyiben ezek nem tartoznak egyes alsóbb igazságügyi hatóságok hivatali köréhez. Itélőbiráknak tanácsvezetői jogosultsággal felruházása. Felsőbirósági tanácsjegyzők berendelése. Törvényszékivizsgálóbirák és ezek állandó helyetteseinek kirendelése. Közjegyzők, bírósági végrehajtók kinevezése, áthelyezése és felmentése. Az igazságügyi költségvetés egybeállítása, a központi igazgatásra és az összes kir. bíróságok személyi kiadásaira vonatkozó indokolásnak szerkesztése. A kebelbéli fegyelmi bizottság alakítása. Kitüntetések indítványozása. Államszolgálatba léphetés szempontjából korengedély megadása. Az igazságügyministeriumot illető országgyűlési interpellatiók és határozatok nyilvántartása. Ministertanácsi jegyzőkönyvek őrzése. Kir. ügyészeknek és alügyészeknek a közigazgatási bizottságokba kirendelése. Közjegyzőknek és közjegyzői helyetteseknek nyelvjogositványnyal felruházása. A dr. Waisz-íéle alapítványi helyek betöltése, a segély- és vizsgadijak utalványozása. Az igazságügyi szakhoz tartozó államhivatalnokok személyi táblázatainak vezetése. I. A. üggyosztály : Nemzetközi szerződések, egyezmények és nyilatkozatok ; a nemzetközi bíróságok jogsegélyre vonatkozó rendeletek. Közjogi és közigazgatási jogi vélemények. Magánjogi vélemények. Hitbizományok. Törvényesítés. Örökbefogadás. Biróküldés polgári ügyekben. A városok lakbérleti szabályai. Erdélyrészi birtokrendezési ügyek. Házközösségek. Papi javadalmak. Úrbéri, szőlőváltsági, maradvány és irtványföldváltsági ügyek. Telekkönyvi ügyek, a mennyiben a III. ügyosztályba nem tartoznak; tkvi betétszerkesztési munkálatok elrendelése s az azokra való felügyelet. Hatásköri összeütközések, a mennyiben nem büntető ügyekben merülnek fel. Közjegyzői állások rendszeresítése és területeik megállapítása. Az ügyvédekre és közjegyzőkre, az ügyvédés közjegyzői jelöltekre, továbbá az ügyvédi és közjegyzői kamarákra vonatkozó összes ügyek, az elnöki osztályba osztottak kivételével ; az ügyvédek, közjegyzők, valamint jelöltjeik elleni panaszok. Az «Igazságügyi Közlöny* szerkesztése. I. B. ügyosztály: A hazai bíróságok által a külföldi törvények iránt tett kérdések. A külföldi kormányok által a hazai jogról kért vélemények. A fenálló törvényekről külföldi használatra kért bizonyítványok. A hazai bíróságokkal az osztrák és a külföldi bíróságok érintkezésének szabályozása és közvetítése. Bel- és külföldi biróságok közötti összeütközések. Hazai ügyfelek és bíróságok által osztrák és külföldi biróságok ellen emelt panaszok. Hazai biróságok és ügyészségek ellen büntető ügyekben emelt panaszok, a mennyiben ezek a nemzetközi jog alkalmazására vonatkoznak. Hazai feleknek és külföldieknek belföldön érvényesítendő jog-