A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 20. szám - A magyar özvegyi jog

80 A JOG utaltattak, még pedig oly kiterjesztéssel, hogy az érintett törvény 97. §-a szerint a magánvádra jogosított fél a kár összegénél fogva különben vétséget vagy bűntettet képező lopást mezőrendőri kihágássá szállíthatja le; tekintettel végre az 189J. évi XII. t.-c. 12J. §-ának rendelkezéseire is, — mindezeknél fogva, vonatkozva a 2,655/B. 9i. számú esetre, a kir. Curia büntető' szakosztályának teljes ülése kimondja, hogy: az 1894. évi XII. t.-c. 93. a) pontjában meghatározott lopás által elkövetett kihágás, büntettet oly személyivel szemben sem képez, ki ellen a btk. 338. §-ában megjelölt eset fenforog. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető tanácsainak 1895. évi március hó 29-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi ápril hó 2G-án tartott teljes ülésben. A m. kir. minisztériumok elvi jelentőségű határozatai. Azon orvos, a ki bárányhimlönek találta és ilyennek jelentette be a ragályos himlőt, ragályos betegségi esetnek be nem jelentése miatt nem marasztalható el. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 269. sz. határozata.) Nyilt helyeken italmérési adó alá eső folyadékokból, elpárolgás címén, adómentes leszámításnak helye nincs. (A m. kir. pénzügyministernek 1890. évi 39,834. sz. a. határozata.) Az 1894. évi XII. t.-c. végreliajtása tárgyában 1894. évi 48,000. szám alatt kiadott rendelet 23. §-ában, a legelőtúlterhelés megakadályozását illetőleg foglalt intézkedések az egyéni tulajdont képező s a tulajdonosok önkéntes elhatározásából legeltetésre használt rét, ugar- és tarló-területekre ki nem terjednek. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. evi -0,568. sz. határozata.) A szalonnabőr nem képezi húsfogyasztási adó tárgyát. (A m. kir. pénzügyministernek f. é. 10,1-38. sz. a. kelt határozata.) A közigazgatási hatóságnak kihágási ügybeni illetéktelenségét nem a biróságlioz intézett átirattal, hanem szabályszerűen hozott s indokolt határozattal kell kimondania. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 10,790. sz. határozata.) A tagosítás alkalmával egyénenként kihasított, de a tulajdonosok által önként legelőnek hagyott s közösben használt területek tényleges felosztásához az 1894. évi XII. t.-c. 12. §-ábau említett engedély nem szükséges. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 19,303. sz. határozata.) Az atyára és ennek atyai hatalma alatt álló kiskorura közigazgatásilag előirt egyenes állatni adók útadók kivetése szempontjából össze nem vonhatók, hanem az atya és a kiskorú gyermek is útadóval külön-külön megrovandó. A községi közdűlő közutak előirányzatának és zárszámadásának felülvizsgálatára a vármegye közgyűlése illetékes. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1895. évi 22 581. sz. határozata.) A vásárlás útján szerzett s telekkönyvileg is egyénenként kitüntetett legelők felosztásához, ha közösben használtattak is, az 1894. évi XI/. t.-cikk 12. §-ábau előirt engedély nem szükséges. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 1 3,939. sz. határozata.) A különválva élő hitestársak kiskorú gyermek tartásdíjának megállapítása iránt a nő részéről benyújtott kérelem az árvaszék által nem utasítható vissza, hanem azon körülmény kiderítése után, hogy a válásra melyik fél szolgáltatott okot, érdemben határozat hozandó. (A m. kir. belügyminister i 895. évi 2,138. sz. határozata.) Kamattérítés sem a hátralékban nem levő adózó által teljesített, sem a jövő évi adóelőírásra szóló előrefizetések után nem jár. (A m. kir. pénzügyministernek 1891. évi 47,386. sz. a. kelt határozata.) Az országos ipari és kereskedelmi alap személyes illetékmentességben részesül. (A m. kir. pénzügyministernek 1894. evi 95,262. sz. határozata.) Az italmérési adóra nézve egy adóköteles féllel is köthető megváltási szerződés. Ily esetben, valamint az esetben is, ha a megváltó több adóköteles felek az esedékes részletet nem fizetik be, megfelelő biztosíték követelhető. (A m. kir. pénzügyministernek 1889. évi 78.033. sz. a kelt határozata.) A kikötési dijak kivetésére jogcímül csak a partterület használata szolgál, oly igények tehát, melyek a használt ingatlan tulajdonában vagy ebből folyó jogügyletben nem gyökereznek, jogos alapként a díjszedésre annál kevésbé fogadhatók el, minthogy a kikötői dijak, mint regálc-jogok létjogosultsággal és törvényes alappal nem bírnak. (A m. kir. földmivelésügyi minister mult évi 73,275. sz. ítélete.) Az alispán nem rendelkezhetik akként, hogy engedélyezést igénylő vízi munkálatok jövőben való létesítésének feliételeként az engedélyezésre illetékes hatóságon kivid álló hatóság hozzájárulását köti ki, s ily rendelkezése, mint törvénytelen, egyszerűen semmisnek tekintendő. (A m. kir. földmivelésügyi minister m. évi 71,098. sz, ítélete.) Valamely parteröditesbe ültetett fa eltulajdonításának^ illetve a levágott fához való tulajdon kérdésének elbírálása nem közigazgatási, hanem bírói útra tartozik s ezen ténykedés a vízjogi törvény 142. §-ába ütköző kihágásként csak akkor minősíthető, ha azáltal a védmii rongáltatott. (A földmivelésügyi m. kir. minister m. évi 54,623. sz. ítélete.) Ha válóperben élő házastársak nem tudnak megegyezni az iránt, hogy az anya gondozása alatt levő kiskorú leánygyermekkel az apa hol és mikor találkozhassék, e kérdésben a válóperben hozandó bírói ítélet jogerőre emelkedéséig a gyámhatóság van hivatva intézkedni. (A m. kir. belügyminister 189Í. évi 100,895. sz. határozata). Községi vásár-vámszedési jog haszonbérbeadásánál, ha a megtartott nyilvános árverésen elfogadott ajánlattal szemben elönyósebb utóajánlat tétetik, nem rendelhető el ujabb árverés oly módon, hogy az utóajánlat összege vétessék kikiáltási árut(A m. kir. belügyminister 1895. évi 6,769. sz. határozata). A szállodásoknál, vendéglősöknél és korcsmárosoknál cselédkönyvvel alkalmazott háztartási cselédek: szakácsnők, mosogató és egyéb konyhai dolgokkal foglalkozó leányok az 1891. évi XIV. t.-c. hatálya alá nem esnek és ezek semmifélebetegsegélyző pénztárba való belépésre nem kötelezhetők.. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1894. évi 83,831. sz. határozata). A közutakról és vámokról szóló fórvény a kihágásokra nézve más elévülési időt nem állapítván meg, e tekintetben az 1879. évi XL. t.-c. 31. §-ában foglalt rendelkezések követendők. Az 1878. évi V. t.-c. 109. §-ában az elévülésre nézve foglalt megszorító intézkedésnek nem tulaj donitható azon hatály, mintha a polgári bíróság előtt folyamatba tett per szükségképen oly előzetes kérdésnek lenne tekinthető, melynek jogerejü elintézéséig az elévülésnek nyugodnia kellene. A közigazgatási hatóságoknak törvényen alapuló illetékességét a polgári bíróságok határozatai nem korlátozhatják. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1894. évi 96,065. sz. határozata). A birtokossági gyűléseken, a birtokterületek összegezésénél használandó segédeszközül a kataszteri birtokivek összesítése (summariuma) van ugyan megjelölve, azonban annak adatai a birtokos személyében vagy birtokában fórtént s beigazolt változások szerint fórtént helyesbitésekkel használandók. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 3,380. sz. határozata). A községi elöljáróság félrevezetésére tett feljelentés miatt indított ügy elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébetartozik. (A m. kir. ministertanács 1894. évi november 7-én hozott 44,005. sz. határozata). Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Hermann Dániel e., zágrábi tszék. bej. ápr. 30., félsz. —., csb. dr. Szinger Samu. tmg. Gavela Miklós. — Mayer Józsefe., kaposvári tszék, bej. jun. 18., félsz. jul. í-., csb. dr. Krámer József, tmg. Svarcz Samu. — Kohn János e., nyitrai tszék, bej. jun. 28., félsz. jul. 29 , csb. Névery Ignácz, tmg. dr. Skarniczel Gyula. — Schlesinger Teréz e.. pestvidéki tszék, bej. iun. 15., félsz. jul. !)., csb. dr. Szász Béla, tmg. Oszoly Ferencz. — Beregi Bertalan e.. nyíregyházai tszék. bej. jun. 20., félsz. jun. 30., csb. dr. Récsey Sándor, tmg. Balkányi Gyula. — Petrovits György e., budapesti ker. és váltótszék, bej. jun. 2ö.. félsz. jul. 2'i., csb. Tóth Aurél, tmg. dr. Szenté Gyula. — Ullnian Lipót e., kaposvári tszék, bej. jun. 8., félsz. jun. 15., csb. dr Krámer József, tmg. dr. Obetko Károly. — Veinberger Izrael e., debreczeni tszék, bej. jun. 12., félsz. jun. 21., csb. dr. Vass Antal. tmg. dr. Hajas József. — Hatvani Lászlóné e.. gyulai tszék, bej. jul. 15 , félsz. aug. 10., csb. Pallay Jenő, tmg. Kuruczkay Jenő. — Id. Virág Dániel e., szabadkai tszék, bej. jun. 1.. félsz. jun. 18., csb. Oláh Ferencz. tmg. dr. Krenner József. — Vtirzburger Károly e., szombathelyi tszék, bej. jun. 28., félsz. jul. 3., csb. dr. Szabó Elek, tmg. dr. Erneszt Géza. Pályázatok : A marosujvári jbiróságnál j á rá s b i r ó i áll. máj. 28. — A soproni tszéknél aljegyzői áll. máj. 27. — A székely udvarhelyi tszéknél aljegyzői áll. máj. 28. — A tordai tszéknél aljegyzői áll. máj. 28. — A nagyatádi jbiróságnál albirói áll. máj. 28. — A balassagyarmati ügyészségnél kir. ügyészi áll. máj. 26. — A temesvári jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 28. — A zombori tszéknél aljegyzői áll. máj. 28. — A zalaegerszegi tszéknél jegyzői áll. máj. 28. — A fiumei tszéknél aljegyzői áll. máj. 28. — A szegedi tszéknél jegyzői áll. máj. 28. — A szeredai jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 29. — A vaáli jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 29. — A nagy-kikindai ügyészségnél ügyészi áll. máj. 29. — A brassói ügyészségnél al ügyészi áll. máj. 29. — A marosvásárhelyi ítélőtábla kerületénél hat joggyakornoki áll. jun. 17. P ÁLLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NVOMDA.'A BUDAPESTEN.