A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 20. szám - A magyar özvegyi jog

A JOG 159 Curia I. polgári tanácsának 1895. évi május 1-én tartott nyilvános ülésében felmerült következő v i t á s e 1 v i kérdésnek: « Az egyházaknak ingatlan vagyon szerzését tiltó, úgynevezett h o 11 k é z r ö 1 s z ó 1 ó törvények, nevezetesen az 1498: 55., 65., — 1647: 17. és 1,715: 16; torvén y c i k k e k hatályban vannak-e még? és ha igen, kiterjed-e azoknak hatálya az önkormányzati joggal (autonómiával") b i r ó egyházakra?* Előadó: Ádám András, a kir. Curia bírája, s az illető peres ügyszáma: 3,941, P. 894. Bpest, 1895 május 6-án. Szabó Miklós s. k. a kir. Curia elnöke. A kassai kir. Ítélőtábla. Herczelly Jenő kir. Ítélőtáblai elnök felhívására s elnöklete alatt egy szűkebb körű értekezlet annak a kérdésnek megvitatásával foglalkozott, hogy az 1881. évi LX. t.-c. 249. £-ában érintett zárgondnok-számoltatási eljárás, a mely szerint a zárgondnok részéről beadott számadások felett észrevételek beadása esetén a bíróság a felekkel és a zárgondnokkal sommás vagy jegyzőkönyvi tárgyalást tart és a netáni bizonyítási eljárás után ítélettel határoz, sommás perbeli vagy p e r e n k i v ü 1 i eljárásnak tekintendő-e, minthogy a sommás eljárási törvény 229. §-a értelmében tisztán ezen a körülményen fordul meg annak a további kérdésnek az elbírálása, hogy a jelzett esetre az uj sommás törvény vagy pedig az eddigi szabályok nyerjenek-e alkalmazást. Nézetek ugy pro mint contra nyilvánultak. Azok, a kik az eddigi szabályok alkalmazása mellett foglaltak állást, érvelésük súlypontját arra helyezik, hogy a végr. törv. 249. §-ában szabályozott számoltatási eljárás kereset nélkül indulván meg és fejeztetvén be, pernek nem nevezhető, s hogy célszerű sem volna a zárlati eljárás során felmerülő ezt az egyetlen kérdést másodfokban a kir. törvényszékhez utasítani, holott az összes egyéb zárlati intézkedések másodfokú elbírálása a kir. táblák hatásköréhez tartozik. Az ellenkező nézeten levők viszont arra hivatkoznak, hogy minden contradictorius eljárás mellett Ítélettel eldöntött kérdés pernek tekintendő, habár nem kereset alapján indult is meg az eljárás iá fizetési meghagyás iránti kérelemből előálló per is nélkülözi a keresetet! és hogy ennélfogva a szóban forgó esetben másról, mint számadási perről szó nem lehet, a kereset helyét a zárgondnok részéről beadott és bíróilag helyeselni kért számadás pótolván. A különböző másodfokú fórumra alapított ellenérvet szintén nem fogadhatják el, mert ez az eset a végrehajtási eljárás során felmerülő igény- és végrehajtásmegszüntetési pereknél is fenforog. Végül azt is felhozták, hogy az eddigi szabályok alkalmazása esetén ez volna az egyedüli ítélettel eldöntött kérdés, a melyben a sommás biró az uj törvény modern bizonyítási eszközeitől és a bizonyítékok szabad mérlegelésétől meg volna fosztva, holott azokra éppen a számadási kérdéseknél fokozott mérvben szükség van. Concret határozatot e kérdésben ez ideig még nem hozott a kir. ítélőtábla. Hosszú terminusok. Némely budapesti járásbíróságoknál április hónapban már októberre tűztek folytatólagos tárgyalásra határidőt. Ez nem igen felelhet meg az uj sommás törvényben letett elveknek, i Ügy védi körökből.) Az igényper tárgyának értéke. A m.-vásá rhel y i kir. tszék: A felperes felebbezése visszautasittatik. Felperesi képviselőnek dijak saját felével szemben sem állapittatnak meg. Indokok: A mint a keresethez hiteles másolatban csatolt végrehajtási jegyzőkönyvvel bizonyítva van, a végrehajtás a marosvásárhelyi kir. járásbíróság 607/94. kpp. sz. a. kelt végzése alapján 38 frt tőke és jár. felhajtása céljából foganatosíttatott. E szerint a végrehajtó az emiitett követelés erejéig nyert zálogjogot a lefoglalt ingókra, s érdeke is csak annak erejéig van képviselve a zár alá vett ingók tekintetében, minélfogva a végrehajtó ellen indított igényper tárgyául a követelés összege, nem pedig a lefoglalt ingóknak a követelést meghaladó értéke volt tekintendő. Minthogy a követelés összege az '0 frtot meg nem haladja; s minthogy az 1893. évi XVflI. t.-c. 126. §-a szerint az e szakaszban megjelölt, s jelenleg nem létező kivételektől eltekintve, oly perekben, melyeknél a per tárgyának értéke 50 frtot meg nem halad, felebbezésnek nincs helye: mindezek alapján az id. törv. 144. §-a értelmében a felebbezést visszautasítani kellett. A törvény által kizárt felebbezés költségeivel felperest terhelni nem lehetvén, azok a felperesi képviselőnek saját felével szemben sem voltak megállapíthatók. H895. évi ápril hó 2(>. D. 29. sz. a.) Pénzügyi miseria. A perben igazolt ügyvéd kér fölösen lerótt bélyegilletéket visszautalni. Ujabban a budapesti kir. pénzügyigazgatóság külön meghatalmazást kér annak igazolására, hogy az ügyvéd a visszautalandó összeg felvételére jogosított. Tehát 50 kr. visszautalása esetén 50 kros bélyeget tegyenek a meghatalmazásra ! (Ügyvédi körökből.) Rabsegélyző egyletek. A budapesti rabsegélyző e gy 1 e t menedékházában 1894. évben megfordult 100 egyén, kik leginkább szalmátok-készítéssel foglalkoztak. Átlagos napi létszám volt 14. Az egyletnek a menedékház fentartása 3,271 frtba került. Az egylet pénzbeli segélyben 192 egyént részesített 1,800 frt értékben. Az egylet vagyona kitesz 99,252 frtot. A mult évi államsegély összege 6,000 frt volt. — A nagyváradi rabsegélyző egylet 1894. évben 1,200 frt államsegélyt élvezett. Fentartott rabiskolát, melyben 97 rab nyert oktatást. Készpénzbeli segélyben kiosztott 210 egyénnek 782 frtot. Egyleti vagyon 14,946 frt. Rendbírság kiszabása. A budapesti kir. kereskedelmi- és váltótörvényszék: Az elsöbiróság végzését azzal a változtatással, hogy az alperesre kiszabott pénzbírságot 10 (tiz) frtra szállította le, egyébként helybenhagyja. Indokok: Alperesnek abbeli érvelése, hogy az elsöbiróság neheztelt határozata nem végzés, hanem Ítélet alakjában lett volna hozandó, perrendszerü alappal nem bir. Mert a Sommás Ügyv. Szab. 40. §-ának utolsó bekezdése a bíróságnak az 1893: XVIII. t.-c. 36. §-a alapján pénzbírságot kiszabó intézkedését határozatnak jelöli meg; s mert ez a határozat a felhitt t.-c. 214. §-a, illetőleg az 1881 :LIX. t.-c. 54. §-ának 4. pontja értelmében végzés alakjában hozandó, a mely végzés ellen az 1893: XVIII. t.-c. 214. §-a szerint csakis az alperes által használt jogorvoslatnak, vagyis felfolyamodásnak lehet helye. Minthogy pedig a S. Ü. Sz. már idézett szakaszának megfelelő külön jegyzőkönyv szerint alperes az 189-3. évi november 26-ra kitűzött tárgyalásnál rendzavarást követett el, s az előre bocsátott bírói rendreutasitás is sikertelen maradt: az elsöbiróság helyesen járt el, a mikor alperes ellen az 1893: XVIII. t.-c. 36. §-át alkalmazta. Azonban tekintettel arra, hogy az alperes által elkövetett rendzavarás beszámithatóságát enyhíti a felfolyamodáshoz csatolt és hitelt érdemlő orvosi bizonylat, mely szerint alperes nagyobbfoku idegessége miatt régibb idő óta orvosi kezelés alatt áll; s minthogy ennélfogva az elsöbiróság által kiszabott pénzbírság az alperes társadalmi állását és vagyoni viszonyait is figyelembe véve, aránytalanul súlyosnak mutatkozik: az elsöbiróság által kiszabott pénzbírság összegét 10 frtra leszállítani, de egyébként az elsöbiróság végzését helybenhagyni kellett. (1895 jan. 5. E. 29. sz. a.) A szegedi ügyvédi kamara székházának kérdésével foglalkozott a kamarának május 7-én megtartott közgyűlése. A tervek, költségvetés és a vállalkozók ajánlatainak bemutatása után a közgyűlés óriási szótöbbséggel elhatározta, hogy a kamarai székháznak építéséhez hozzájárul. A díszes egyemeletes palota a város által ajándékozott telken fog fölépülni, homlokzata a Tisza felé esik, a földszinten lesz a kamarai titkár lakása, az emeleten pedig egy nagy diszterem, egy kisebb terem, könyvtárszoba és az irodák. Az építési költség kerek 40,000 frtra rug, amely összeg a segélyalap felhasználása és a kamarai tagok által jegyzett kölcsönnel jó részben már fedezve van. Ügynök jogköre megrendelés visszavonása esetén. A veszprémi kir. törvényszék következő ítéletet hozott: Az eljáró kir. járásbíróság ítéletét a kir. törvényszék megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: A felebbezési eljárás során nem változott tényállás mellett a kir. törvényszék azon álláspontot foglalja el, hogy oly ügynök, ki megrendelési ivek, illetve ajánlatok felvételével, ezeknek az illető megbízóhoz való elküldésével s ez által valamely ügylet megkötésének közvetítésével megbizatik, ezen körben mint meghatalmazott szabadon jár el; nyilvánvaló tehát, hogy mindaddig, mig az átvett megrendelési ivek kezénél vannak, azoknak az ajánlatok visszavonása folytán való visszaadása is az ügynök cselekvő körébe esik. Alperesek védelmül azt hozták fel, hogy mihelyt tudtára jöttek annak, hogy az elfogadott ajánlattal nem azon gyárból rendeltek cséplőgépet, a melyből akartak, azonnal az ügynök után mentek, s mielőtt ez a megrendelési ivet elküldte volna, kijelentették előtte, hogy az ügylettől visszalépnek, de hivatkoztak még azon körülményre is, hogy a visszavonást az ügynök tanuk előtt elfogadta s az ügyletet megszűntnek ki is jelentette, mire az irományokat széttépte. Felperes beismerte ugyan, hogy az alperesek által kiállított váltók szét lettek tépve, a visszavonás megtörténtét azonban tagadja s a megrendelést érvényben lévőnek tekinti; ezzel szemben alperesek tanukra hivatkoztak s kijelentették, hogy ezek által be fogják igazolni azt, hogy az ajánlat visszavonása folytán az ügynök az ügyletet megszűntnek tekintette s ebből kifolyólag irományokat tépett szét, azt állítván, hogy a megrendelési ivet semmisítette meg. A kir. törvényszék beigazoltnak veszi, hogy az alperesek által kiállított megrendelési iv az ajánlat visszavonásakor az ügynök kezénél volt s miután azzal saját körében még rendelkezhetett, azt tényleg meg is szüntette; minek következtében felek közt az ügylet megkötve nem lévén, felperes jogalap hiányában keresetével elutasítandó volt.' (1894 ápr. 4. D. 24.) A postatakarékpénztárnál teljesített fizetés joghatálya. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa: A kir. tvszék a felülvizsgálati kérelemnek helyt ad, az elsőbirósági Ítéletet megváltoztatja és kötelezi felperest, hogy alperesnek 8 nap alatt, végrehajtás terhe mellett 3 frt 60 kr. perbeli és 6 frt 50 kr. felebbezési költséget fizessen. Indokok: Alperes felülvizsgálati kérelmét arra alapítja, hogy az elsöbiróság anyagi jogszabályt sértett meg az által, hogy őt perköltség fizetésére kötelezte, jóllehet ő a felperesi követelést még a pernek folyamatba tétele előtt kifizette és igy felperes keresete tárgynélküli volt. A kir. tvszék a felülvizsgálati kérelemnek az 1893. évi XVIII. t.-c. 185. §-ának a) pontja alapján helyt adott. Ugyanis az elsöbiróság által megállapított és felülvizsgálat tárgyát sem képezhető tényállás szerint, alperes a keresetnek beadása előtt, azaz 1895. évi február 24-én felperesnek a magyar királyi postatakarékpénztárnál fennálló cheque számlájára lefizette a kereseti áruknak keresetileg követelt 22 forint 51 krnyi vételárát. A cheque-forgalomnak természetéből folyik az, hogy a magyar királyi postatakarékpénztár akkor, a midőn felperes cheque-számlájára az alperes által fizetett összeget felvette, mint felperesnek meghatalmazottja járt el,kétséget