A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 18. szám - Közigazgatási határozatok egyetemes gyűjteménye

a részben foglaltatik imperativ rendelkezés, hogy a biztosítási szerződés érvényességéhez okirat szükséges és a mely a hivatkozott törv. 507. §-ában foglaltaknál fogva nyilvánvalóan hatályos is, felperes természetszerűleg risicót még nem is viselt: ez a körülmény semmikép sem szolgálhat arra, hogy alperes az ö ajánlata alapján érvényesen létesített szerződéssel vállalt ama kötelezettségének teljesítését, hogy ajánlatának elfogadása esetén az első díjrészletet kifizeti, megtagadja. Mert habár a biztosított nem is kötelezhető a biztosítási szerződés folytatására; azon, a visszatérő időszakokban fizetendő biztosítási dij különböző időben lejáró részleteinek is mindannyiszori lefizetésére s ennyiben az emiitett szerződés nem is esik egész teljében a kétoldalú terhes szerződésekre fenálló ama jogszabályozás alá, melynél fogva a kötelezett mulasztásával önkényszerüleg a szerződés terhe alul nem szabadulhat; de igenis feltétlenül tartozik a biztosított a biztosítási ajánlat elfogadása s a kötvény kiállításával esedékessé vált első díjrészletet és annak járulékait, mint a kezdeményezésére létesített szerződés következményét viselni, már a keresk. törv. 486. §-ának ama rendelkezésénél fogva is, mely szerint ha a biztosítási szerződés megszűntét a biztosított mulasztása által okozta, a lejárt dijat megfizetni köteles. Az előadottaknál fogva s figyelemmel még arra is, hogy az 1893. évi XVIII. t.-c. 50. §-a alapján valónak veendő, hogy alperes az első díjrészletre 2 frtot fizetett is és igy a kereseti összeg az első díjrészletnek csupán hátralékát képezi, az 1893: XVIII. t.-c. 185. §-a a) pontja alapján a felülvizsgálati kérelemnek helyt adni és alperest a kereset értelmében marasztalni kellett. (1895 márc. 30. E. 67.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 2.040. sz. Ha a felperes keresetét kizárólag ismert örökösök ellen adta be, a perbíróság azonban ismeretlen örökösöknek hirdetmény útjáni perbeidézését rendeli el, ez esetben az illet. dijj. 13. tétel IV. 9. pontjában megállapított magasabb beadványi bélyegilleték, az illetéki szabályok 27. §-ában megállapított határidőben pótlandó és lelet csakis ennek elmulasztása esetén vehető fel. (1894. évi 14,760. sz.) 2.041. sz. Ha a bérbeadó javára a zálogjog — a bérleti szerződés biztosításául — a bérlő ingatlanaira több évi haszonbéri összeg, vagy az egy évi bérösszeget meghaladó óvadék erejéig kebeleztetik is be, a bejegyzési illeték csak egy évi haszonbér összege alapján szabható ki. (1895. évi 711. sz.). 2.042. sz. Magyarország erdélyi részeiben lévő ágostai evang. hitfelekezet lelkészeinek az a jövedelme, melyet volt természetbeni tizedjáradékainak megváltása fejében kárpótlásul nyert földtehermentesitési kötvényekből, illetve az ezek helyett convertált értékpapírokból húznak, IV. oszt. keresetadó tárgyát nem képezi. (1894. évi 8,950. sz.) 2.043. sz. A magyar írók segélyegylete javára tett hagyományok illetékmentesek. (1895. évi 709. sz.) 2.044. sz. Perben meghatalmazott képviselőként eljárt ügyvéd a fölös vagy tévesen lerótt bélyegilleték visszatérítését ügyfélnek külön meghatalmazása nélkül is jogosan kérheti. (1894. évi 15,874. sz.). 2.045. sz. Az 1194. évi XXVI. t.-c. 31. §. első bekezdésének az a rendelkezése, mely szerint az ott megállapított határidőben történő fizetés esetén a felemelt illeték csak kétszeres összege követelhető, nem alkalmazható azokra a bélyegrövidítésekre, melyek az említett törvény hatálya előtt követtettek el, bár a fizetési meghagyás ezen törvény hatálya alatt lett kézbesítve. (1895. évi 1,044. sz.) 2.046. sz. A belföldi váltók után járó bélyegilleték lerovást módjának megváltoztatása iránt 1894. évi aug. 19 én 89,187. sz. a. kiadott pénzügy ministeri körrendelet nemcsak a kiadása napjától keletkezett, hanem a már folyamatban levő ügyekre is alkalmazandó. (1895. évi 1,236. sz.) 2.047. sz. Árvíz, mint elemi csapás által gazdaságilag mivelt kerteken okozott kár esetén fóldadóelengedés jár. (1895. évi 2,854. sz.) 2.048. sz. Valamely község úrbéreseinek birtokossága (egyeteme), mint ilyen, nem tartozik az 1881. évi XXVI. t.-c. 22. §-ában emiitett illeték egyenérték-köteles jogi személyek közé; az úrbéresek egyeteme által vásárolt 43ll0°!0-tóli adásvételi illeték fizetendő. (1895. évi 1,457. sz.) 2.049. sz. Midőn egy beadványban sommás és rendes váltóvisszkereset adatik be, az illetéki díjjegyzék 48. tétel jegyzeteinek 5. pontja értelmében a sommás végzésre járó határozati bélyeg a keresethez csatolandó, arra való tekintet nélkül, hogy egyben rendes per is lett megindítva. (1895. évi 868. sz.j 2,050. sz. Midőn kir. közjegyzők bírói megbízás folytán teljesített eljárásukból felmerült dijaiknak ingó vagy dologi végrehajtás útján való behajtását kérik, ebbeli beadványaik, mint hivatalos jelentések, bélyegmentesek. (1894. évi 17.358. sz.) A m kir. minisztériumok elvi jelentőségű határozatai. A községi jegyzőnek szabályellenesen lefizetett, de a jegyző által be nem szolgáltatott községi adókövetelések a község terhére nem irhatok le. (A m. kir. belügyminister 1894. évi 106,374. sz. határozata). Valamely hagyatéki ügyben kért biztosítási végrehajtás érdemleges elbírálására a gyámhatóság már nem illetékes, ha előzőleg a hagyaték állagának megállapítása végett a kiskorúakat atyjukkal szemben polgári perutra utasította; ezen esetben a biztosítási végrehajtás iránti kérelem elintézésére is a kir. biróság illetékes. (A m. kir. belügyminister 1894. évi 105,784. sz. határozata). Ha a tartósan különválva élő házasfelek kiskorú gyermekük, melyik szülőnél leendő elhelyezése kérdésében megegyezni nem tudnak, akkor a gyámhatóság a kiskorúnak úgy apai, mint anyai ágon levő rokonait, a határozat hozatala előtt meghallgatni köteles. (A m. kir. belügyminister lb94. évi 100,726. sz. határozata). A behajlhatlanná vált utadóhátralékok törlése a közigazgatási bizottság hatáskörébe tartozik. A hátralékos utadótartozás behajthatlanság esetében természetben teljesítendő tartozásra is átváltoztatható, ha a vármegye ezt szabályrcndelclileg vagy közgyűlési határozattal kimondja s ez a felsőbb jóváhagyást kinyeri. A közigazgatási bizottság az 1890. évi I. t.-c. 26. §-án alapuló azon jogával, hogy az titadótartozást bizonyos esetekben leszállitltátja vagy elengedheti, hivatalból is élhet. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1894. évi 35,809. sz. határozata). Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Csoszits Koszta e., a pancsovai tszék. bej. jun. 20., félsz. jul. 6., csb. Péter Gyula, tmg. dr. Radda Ignác. — Jung György e.. a pécsi tszék, bej. máj. 2í)., félsz. jun. 12., csb. Geiger Dezső, tmg. dr. Sey Ernő. — Singer Lipót e., a szabadkai tszék. bej. máj. 13.. félsz, máj. 25., csb. Oláh Ferenc, tmg. Polgár József. — Engler Grosjean Jakab e., a pancsovai tszék, bej. máj. 20., félsz. jun. 10., csb. Rácz Lajos, tmg. dr. Marjanovics Pál. — Rozner Rozália e., a kecskeméti tszék, bej. jun. 16., félsz. jul. 18., csb. Kazinczy Lajos, tmg. Jenovai Dezső.— Fischer Antal e., a szatmárnémeti tszék, bej. jun. 1., félsz. jun. 15., csb. dr. Dezső Kálmán, tmg. ifj. dr. Farkas Antal. — Kaufmann Lajos e., a budapesti ker. s váltótszék. bej. máj. 2").. félsz. jun. 25., csb. dr. Bakó Gyula, tmg. Wladár Tivadar. — Liebstein M. Leo e., a bpesti tszék, bej. máj. 25., félsz. jun. 19., csb. Hajdú Imre, tmg. Borbély Vidor. — Mayer Izrael e., a szatmárnémeti tszék, bej. máj. 18., félsz. máj. 29., csb. dr. Dezső Kálmán, tmg. dr. Frieder Adolf. — Beck Sámuel e.. a nyiregyházai tszék, bej. jun. 12., félsz. jul. 17., csb. dr Réczei Sándor, tmg. Glück Péter. — Horn B. e., nyíregyházi tszék, bej. jun. 30., félsz. jul. 15., csb. dr. Récsey Sándor, tmg. dr. Hermann Ignác. — Papp J. e., brassói tszék, bej. máj. 28., félsz. jun. 12., csb. Kovács Károly, tmg. Benedek Gyula. — Schossberger Zsigmond e , bpesti váltó és keresk. tszék, bej. jun. 5.. félsz, jul 2., csb. dr. Szüts István, tmg. dr. Messinger Simon. — Frisch és Rosenberg e., bpesti keresk. és váltótszék, bej. jun. 5., félsz. ju'. 2.. csb. dr. Bakó Gyula, tmg. Perger Ferenc. Pályázatok : Erzsébetvárosi tszéknél b i r ó i állás máj. 12-ig. — Újvidéki jbságnál albirói állás máj. 12-ig. — A pancsovai tszéknél jegyzői állás máj. 12-ig. — A szabadkai tszéknél jegyzői állás máj. 12-ig. — A szegedi Ítélőtábla területén 7 joggyakornoki állás máj. 9-ig. — A debreceni tszéknél jeg yzöi állás máj 13-ig — Agyőri Ítélőtábla területén több joggyakornoki állás máj. 13-ig. — A battonyai jbságnál albirói állás máj. 13-ig. — Bogsáni jbságnál aljegyzői állás máj. 13-ig. — Buziási jbságnál aljegyzői állás máj. 13-ig.— Egri tszéknél jegyzői állás máj. 13-ig. — Dicső-szt.-mártoni jbságnál albirói állás máj. 13-ig. — Nagyszebeni tszéknél jegyzői állás máj. 13-ig. Devecseri jbságnál aljegyzői állás máj. 13-ig. — Kőhalmi jbságnál j á r á s b i r ó i állás máj. 13-ig. — Csíkszeredai tszéknél aljegyzői állás máj. 13-ig. A perlaki jbságnál aljegyzői áll. máj. 15.-ig. — Kulai jbságnál jegyzői állás máj. 15-ig. — A verseci jsbságnál aljegyzői állás máj. 15-ig. — Orsovai jbságnál aljegyzői állás máj. 15-ig. — Kalocsán közjegyzői állás máj. 22-ig. — A medgyesi jbságnál a 1 jegyzői állás máj. 17. — A gyulafehérvári tszéknél jegyzői állás máj. 15. — Az erzsébetvárosi tszéknél jegyzői áll. máj. 17. — A dettai jbságnál albirói állás máj. 17. — A szolnoki ügyészségnél a 1 ügyészi áll. máj 15. — A nyitrai tszéknél jegyzői áll. máj. 17. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.