A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 16. szám - A bányatörvényjavaslat. Bírálat és ismertetés. Folytatás

A JOG 125 gásolható, mert különben a kijátszás könnyű volna a hitelezőkkel szemben, de épen e szempontból kellene a különbséget kidomborítani, és igy pl. mig a 112. i;-ban egész világosan kifejezendő lenne, hogy a szerződéses szolgalmi jog előnyös tétel, de csak az esetben, ha a jelzálogos hitelezők hozzájárulnak, addig a -00. §-ban az előnyös tételek közé csak a hatóságilag megállapított és a jelzálogos hitelezők beleegyezésével bekebelezett szolgalmakat kellene sorozni. A kifejtés értelmében ez igy jutna kifejezésre : A bányaszolgalmak és az azokért járó kártalanítás iránt a felek szabadon egyeznek; szerződésük azonban a bányabíróságnak a bányatelekkönyvbe leendő illetékmentes bejegyzés céljából beterjesztendő, mely a bejegyzés megtörténtéről az illetékes bányahatóságot értesiti. A szerződés alapján bekebelezett szolgalmak, a szolgalmi és uralgó telkek jelzálogos hitelezői irányában (a bekebelezés sorrendjére való tekintet nélkül) csak akkor hatályosak, ha ők a szolgalmat megállapító egyezséghez hozzájárultak. A 113. második bekezdésében foglalt intézkedés, mely a hatósági megállapítással meg nem elégedő félnek a kereseti jogot biztosítja, nagyon helyes, kár, hogy a 1 H>. S nál nincs fölvéve egy analóg-intézkedés. A törvény rendes útja fentartatik annak, ki a kártalanítási összegre vonatkozó határozattal nincs megelégedve; az aknailleték (Schachtsteüer)j szállítási illeték (Förderungsteuer), szivattyudij (Gestángesteuer), vizidij (Wassergeld) alacsony összegének felemelése végett a szolgalmi telek tulajdonosa, mérséklése iránt az uralgó telek birtokosa indíthat pert, mert ez magánjogi kérdés. De ha a hatósági határozatban a felek megnyugodtak vagy perbeszállás esetén a viszony ítélet által szabályoztatott s ez mint jogerős határozat vagy res judicata telekkönyvi bekebelezés által is biztosíttatott, az ily módon szerzett magánjogokat — a jogút kizárásával — egyszerű hatósági határozat folytán megszorítani vagy megszüntetni nem lehet. A korlátolás vagy megszüntetés lehet olykor üzemi, rendészeti vagy egyéb szükség, de a sértett fél a törvény útjától el nem zárható. Következő toldást vélném célszerűnek a 116. §-hoz: A határozattal meg nem elégedő fél: a szolgalom fentartása iránt 30 nap alatt a bánvabiróság előtt pert indíthat ugyan, de a hatósági határozattal beszüntetett szolgalom a per végeldöntéséig nem gyakorolható. A 11U. c) pontja egyszerűbb szerkezetben igy hangzanék : Ha azonban bebizonyittatik, hogy a később adományozott érctelep a másikat egészen elvágja, az elsőbbségi jog megszűnik s ez utóbbi hosszutelek azon érctelepig terjed, mely azt elvágja. VII. A bányavállalkozónak munkásaihoz és hivatalnokaihoz való viszonya kielégítően van szabályozva. Egy pár megjegyzésem van csupán. Igy pl. a 127. utolsó pontját ilyeténformán vélem módositandónak : Vasár- és ünnep napján — a 107. esetét kivéve — a munkás bányamunkára nem szorítható ; a feldolgozó (kohó) művekre nézve a vasár- és ünnepnapi munkaszünetet miniszteri rendelet szabályozza. Mert a bánya és kohómunkák között van különbség; amazokra nézve már a törvényben bátran kimondhatni, hogy vasárnap és a munkás vallási ünnepén munkaszünet van, ez ünnepeket pedig a különböző kalendáriumok határozzák meg, nem pedig a miniszteri rendelet. Feldolgozó (kohó) műveknél azonban az üzem megszakítása (egy megkezdett művelet abbanhagyása. az olvasztó kemencék kihűlése stb. folytán) igen nagy kárral járna és bizonyos korlátolt munkák folytatását teszi szükségessé. Itt az ünnepi munkaszünet csak a vállalkozó rendszer mellett s esetleg a magasabb munkabéreknek a minimális kohómunkák combinatiójával együtt szabályozható. A 128. §• első pontja igy szól: «A földalatti bányamunkára 14 éves életkoron alóli gyermekek és női személyek nem alkalmazhatók.)) Szakasztott mása az oszt. ptkv. eredeti szövegében annak idején előfordult, de később kiigazított ezen kifejezésnek: «Frauenspersonen und Jünglinge unter 18 Jahre» stb., amiből azt lehetne következtetni, hogy 15 éves leánykák már földalatti bányamunkákra alkalmazhatók. Pedig ez nincs a javaslat szándékában, miért is a szöveg megfelelőbb volna igy: Földalatti bányamunkákra női személyek és 14 éves életkoron alóli fiuk nem alkalmazhatók. A 129. §. a bérfizetés idejét — hacsak a felek máskép nem egyeztek — havonkinti időszakban állapítja meg, ami nem helyes, mert egy dispositiv jogszabály inkább az átlag szokásban levő gyakorlat szerint állapítsa meg a szerződés hiányát. Nálunk pedig a heti bérfizetés az átalános szokás. A szakasz többi része, mely a nehéz munkával megszolgált bérnek üzérkedés áital való kizsákmányolását, az u. n. Trucksystémát kiküszöbölni, egészen kifogástalan, sőt viszonyaink között talán még a porosz jogból átvett «rendes élelmezés)) (regelmássige Beköstigung) helyébe a «gabonaneműekkel való ellátást» lehetne tenni. Belföld. A temesvári ügyvédi kamara évi jelentése. A «J o g» f. é. 13-ik számában ily cim alatt nagyon találóan nevezi el kurta bánásmódnak egy délvidéki biró a temesvári ügyvédi kamara évi jelentését, hozzá tesszük: azon vonatkozásaiban, a melyek a dolog mélyébe való behatolás, általános körültekintés, megfigyelés és észlelés nélkül csak egyik oldalát mutatják az éremnek. Bátrak vagyunk kiemelni, hogy egy oly magas fokú s a jogszolgáltatásra elhatározó befolyást gyakorolni hivatva lévő testületnek, mint egy ügyvédi kamara, az egyenlően.osztó igazság e 1 v é t ő Í soha egy pillanatra sem volna szabad eltérnie, s ha mégis eltér — uti figura docet — Ítélete az egyoldalúság színvonalára esik le s általános helyeslésre nem találhat. Az ügy érdekében szolgálunk mi is adatokkal arra nézve, hogy a birói erők túlterhelése nemcsak a temesvári, hanem mondhatni, az összes bíróságoknál napirenden van. Az ellentétek, mint a latin mondja, iuxta se posita magis eluccscunt, ugyanazért megszívlelhető ellentétül rámutatunk a délvidéki bíróságok azon állapotára, a mely a fenn tisztelt kamarához küldött egyes relátiókban eléggé feltáratott, bár megfoghatlan módon kellőképp méltatva nem lett, hogy t. i. hazánk délvidékén ma már egy biróra 8,000-et meghaladó beadványi s 4,000—4,500 ügyszám elintézése súlyosodik évenként, melyeknek utolsó betűjét minden segitseL; nélkül az az egy birói kéz dolgozza fel. Ha igazságügyi politikánkat hamisittatlan alapra akarjuk helyezni, akkor nem lehet csak ugy félvállról venni a legutolsó járásbirósági ügyet sem, mely habár esetenként nem huzamosan, de yisszatéröleg és ismétélve foglalkoztat s együtt véve számbavehető munkát ad. Például csak egy közönséges fizetési meghágyási kérelmet hozunk fel. Túdhivaló, hogy egy ilyen kérelem meghallgatása, elbírálása, beiktatása, felbélyegzése, a kézbesítési iv megvizsgálása, sortirozása s a napló 1—8. rovatainak kitöltése sok időt rabol s nagy pontosságot követel, hát még ha a napló 9—14. rovataira is rá kerül a sor! Igaz, hogy a tszéki ügyek essentiája sok esetben testesebb iratcsomóból vonandó ki; de nem hinnők, hogy ezt a kivonatolást az egyes bírósági ügyek aránytalanul nagyobb száma s tárgyalásokkal való ellátása kellőképp nem ellensúlyozná s a mi a délvidéki törvényszékeinket illeti, ezeknek munkaterhe sem ignorálható, mikor egy biróra pl. 7,030 telekkönyvi beadvány elintézése vár. Az «egy délvidéki biró» a temesvári nagyon tisztelt ügyvédi kamarának statistikai adatait kellő értékökre szállitván le, még csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy ha jövőben a tisztelt kamara circumspeelusabb lesz - a mit legyen szabad bízvást remélnünk, — s meg fogja látni az elrejtettebb délvidéki bíróságok erőfeszítéssel és önfeláldozással teljes munkáját is, vájjon melyik szótárból fogja venni a megfelelő kifejezést, ha már egy ember által 2,400 beadványi s 900 ügyszám elintézését is horribilisnek és rengeteg munkaanyagnak deklarálja ? Az is a tisztelt ügyédi kamara szavának súlyát kockáztatja, hogy a fizetési meghagyások intézménye felett oly könnyedén és statáriumszerű rögtönzéss 'I pálcát í ö r, a megokolással meg jóformán adós marad. Bennünk napról-napra az ellenkező nézet érlelődik meg s örömmel látjuk, hogy a birák többsége ugyanazt vallja. Hogyne vallaná, mikor a tiszta követelések érvényesítése legegyszerűbb módjának bizonyult. Azonfelül az 1891. évi XVII. t.-c. 27. §-ában körülirt fontos közszolgálati érdekből is kegyelmet kérünk, mint a budgetjavulás egyik hathatós eszköze számára! Ennyit tartottunk szükségesnek az igazságért, mely hiszszük, a temesvári ügyvédi kamara évi jelentésében — mint a bibliai leányzó — csak szunnyadt, de meg nem halt: tisztelettel megjegyezni. Kovács Béla, karánsebesi jirásbiró. Börtönügyi viszonyaink számokban. A Btk. életbeléptetése utáni években bűnügyi judikaturánk nagyon ingadozó, a szabadságvesztés-büntetés pedig kétségbeejtőleg rendszertelen volt. A bíróságok Ítéletei egyre-másra növelték a fegyházak lakóinak számát, ugy, hogy néhány évvel a törvény életbeléptetése után