A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 15. szám - Az árverési feltételek kérdéséhez

60 A. JOG Minthogy pedig jelen esetben a 700 frtra becsült tárgyak 257 frt 56 kr. tőkekövetelés és jár. erejéig vannak lefoglalva: ennélfogva a végrehajtás megtámadása iránt indított kereset tárgya 500 frton alul lévén, a kereset sommás eljárás alá tartozik. Ezek alapján a kir. törvényszék az elsó'biróság végzését meg­változtatván, az elsó'biróságot a kereset elfogadására s további el­járásra utasította. A felfolyamodás ügyvédi dijai felszámítás hiányában megál­lapíthatók nem voltak. (Som. elj. 108. §-a utolsó bekezd., prts. 252. §.) (1895. febr. 27-én, E. 2. sz.) A m. kir. minisztériumok elvi jelentőségű határozatai. Azon körülmény, hogy a 100 holdnál kisebb birtokosok is tartanak mezőőröket, a községet a községi mezőőrök alkal­mazása alól, tekintettel arra, hogy külön mezőőrök tartására csak a 100 holdon felüli birtokosok vannak jogosítva, fel nem menti. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1894. évi 77,719. sz. hatá­rozata.) Ha az orvos az általa irt vényben foglaltaktól eltérő módon kivánja később a gyógyszer kiszolgáltatását, a gyógy­szer árának felszámításánál, illetve a felszámítás helyessé­gének ellenőrzésénél a vény alapúi nem vehető. (A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 4,003. sz. határozata.) Az 1886. évi XXIII. t.-cikk hatályba lépte előtt felfüg­gesztett vármegyei tisztviselő az 1876. évi VII. t.-c. értelmé­ben ellátási hányadra igényt nem tarthat és visszatartott fize­tése az előbb emiitett t.-c. szerint is csak azon tisztviselőnek utalványozható ki utólag, ki a fegyelmi eljárás során fel­mentetett. (A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 101,571. sz. határozata.) A bemutatási záradékkal ellátandó szabályrendeletek nem tartoznak azon határozatok fogalma alá, melyek hely­benhagyottaknak tekintendők, ha a kormány azokra 40 nap alatt nem nyilatkozik. (A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 93,337. sz. határozata.) Azon kérdésben, hogy valamely nagy- vagy kisközség az állandó mezőőrök alkalmazása alól fölmentették-e, elsőfokon a járási főszolgabíró illetékes határozni. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 189 í. évi 77,719. sz. határo­zata.) Engedélyestől a jövőben beálló károsodások címén bizto­síték letétele nem követelhető. Engedélyes vagyoni s erkölcsi megbízhatósága a vízjogi törvény által előirt eljárás során az engedély megadására vagy megtagadására nem szolgálhat. A ki lakhelyén az általa levágott állat husa után járó fogyasztási adót nem letéteményezi, hanem a bérlőnek, illető­leg az adószedésre jogosidtnak kifizeti, s a husfogyasztási adóra vonatkozó törvények és szabályok 84. §-ábau meghatá­rozott egyéb feltételek betartása nélkül szállít hust más köz­ségbe, ebben a községben a husfogyasztási adót újból megfi­zetni köteles. (A m. kir. pénzügyminiszter 1892. évi 76,034. sz. határozata.) Az áruba bocsátott háj és avas szalonna után is fize­tendő husfogyasztási adó. (A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 78,485. sz. határozata.) Uti bizottsági elnök rendezett tanácscsal bíró városok­ban a polgármester is lehet. A községek és rendezett tanácsú városok utcái és tere), a mennyiben átkelési szakaszt nem képeznek, a községi (közdűlő) közutak hálózatába felvehetők. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1893. évi 11,617. sz. hatá­rozata.) Nyílt helyeken az olyan kolbásznemüek után is köve­telhető a húsfogyasztási adó, melyek a főváros zárt területén már megadózott húsból készültek. (A m. kir. pénzügyminiszter 1894. évi 93.259. sz. határozata.) A katonaság által adómentesen levágott marhának az a része, mely a nős tiszteknek, kantinosoknak s a katonaság szol­gálatában levő más polgári alkalmazottaknak engedtetik át, súly szerinti husfogyasztási adó alá esik. (A m. kir. pénzügyminiszter 1892. évi 30,752. sz. határozata.; Ha az állatkínzás súlyosabb beszámítás elá eső, a kbtkv. 86. §-ában előirt elzárásbüntetés nem változtatandó át pénz büntetésre. (A m. kir. belügyminiszter 1893. év 1,594. sz. határozata.) Szerzetesrendek által fentartott kisdedóvódákra azok a szabályok irányadók, a melyek a hitfelekezetek s nem azok, a melyek a jogi személyek által fentartott kisdedóvási inté­zetekre vannak megállapítva. (A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1892. évi 56,571. sz. határozata.) A húskivonat húsfogyasztási adó alá nem tartozik. (A m. kir. pénzügyminiszter 1892. évi 25,114. sz. határozata.) Erősítő essenciákat behozni, iparszerülcg előállítani és égetett szeszes italokkal keverni tilos. E rendelet megszegése esetleg a kimérési vagy kis mértékben való elárusitása enge­dély elvonását is maga után vonja. (A m. kir. pénzügyminiszternek 1894. évi 89,324 sz. a. a belügyi és kereskedelemügyi m. kir. miniszterekkel egyetértőleg kiadott rendelete.) Gyalogéit elfoglalása nem képez útrendöri kihágást. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1894. évi 58,260. sz. hatá­rozata.) Mesterséges bor készítése, illetve forgalomba hozatala esetén a borokból vett minták szakértői megvizsgálás végett az illetékes állandó (budapesti vagy kolozsvári) bizottsághoz küldendők; a vegykisérleti állomások csakis helyszíni vizs­gálatoknál működhetnek közre. (A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 3,754 kih. sz. határozata.) A borjú korának meghatározására a marhalevél bizo­nyítékul nem szolgál s e tekintetben csakis a meglevő tej fogak száma lehet irányadó. (A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 68.560. sz. határozata.) Borkereskedők, italmér ők, s bortermelök feltétlenül jogo­sitvák, a boritaladó utólagos fizetésére; mások azonban csak az esetben, ha az általuk behozott ital mennyisége legalább 5 hektolitert tesz. (A m. kir. pénzügyminisztérium 1892. évi 35,125. sz. leirata H.-M. város törvényhatósági bizottságához.) A hagyatéki kimutatás, — ha a hagyaték csupán ingók­ból áll: a gyámhatóság által — ha pedig a hagyatékhoz in­gatlanok is tartoznak: az illető hagyatéki bíróság által kül­dendő meg a kir. adóhivatalnak. (A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 6,305. sz. határozata.) Az 1889. évi VII., továbbá az 1894. évi XII. t.-cikk által elrendelt tavaszi állatösszeirás és egészségi vizsgálat egy el­járás során teljesítendő. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1895. évi 12,427. sz. hatá­rozata. Ha a cseléd nem gazdája utasítására vagy parancsára legelteti az állatokat az államut árkában, e cselekményéért a cseléd és nem a gazda vonandó büntetőjogi felelősségre. (A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 2797/kih. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Hutter János e., a szombathelyi tszék, bej. máj. 1., félsz. máj. 7., csb. dr. Szabó Elek, tmg. dr. Markovits Gyula — Angusz E. e., a gyulai tszék, bej. máj. 31., félsz. jun. 27., csb. Pallay Jenő, tmg. dr. Reismann Adolf. — Réczei János e.. a szatmárnémeti tszék, bej. máj. 22., félsz. jun. 8., csb. dr. Dezső Kálmán, tmg. dr. Vajay Károly. — Marcus Leimdörfers Sohn e., a trencséni tszék, bej. máj. 18., félsz, jun. 17., csb. dr. Tahy Mihály, tmg. dr. Pokorny Győző. — Krausz Mór e., a pozsonyi tszék, bej. máj. 27., félsz. jun. 19., csb. Vladár Ist­ván, tmg. dr. Pápay Ignácz. — Kohn Károly e., a szolnoki tszék, bej. máj. 11.. félsz. máj. 22., csb. Mészáros Dániel, tmg. Helmeczy Béla. — Szilvássy Miklós e., a dévai tszék, bej. máj. 25., félsz. jun. 22., csb. dr. Pajer Kálmán, tmg. Bentescu Mihály. Grünberger Dávid e., a besz­tercebányai tszék, bej. máj. 16., félsz. máj. 27., csb. Traeger Zsigmond, tmg. Hanzlik Andor. — Krausz testvérek e., a bpesti ker. s váltó tszék, bej. máj. 6., félsz. jun. 6., csb. dr. IstvánfFy Lajos, tmg. dr. Erános István. Pályazatok: A zilahi trvszéknél aljegyzői állás ápr. 21-ig. — A mátészalkai jbságnál aljegyzői állás ápr. 21-ig. — Fehértem­plomi tszéknél aljegyzői állás ápr. 23-ig. — A kassai ügyészségnél a 1 ü g y é s z i állás ápr. 23-ig. — A veszprémi tszéknél jegyzői állás ápr. 26-ig. — A temesvári kir. ítélőtábla területén 6 joggyakornoki állás ápr. 26-ig. PALLAS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Thumbnails
Contents