A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 1. szám - Bevált!

Tizennegyedik évfolyam. Szerkesztőség: 1. szám. V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Budapest, 1895 január 6. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) ÍZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR, Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre ... 1 frt 50 kr. Fél « ... 3 « — « Egész « ... 6 u — « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM Előfizetési felhívás. — Bevált. Irta : Kovács Béla karánsebesi kir. járásbiró. — A hiba a vaspálya felelőssége szempontjából. Irta: R e i n i t z József budapesti ügyvéd, a m. kir. államvasutak jogügyi felügyelője. — A csődön kivüli megtámadás terjedelméről. Irta: dr. Messinger Simon, budapesti ügyvéd. — A növendékjog a magyar örökjogban. Irta : dr. A d m e t o Géza Budapest. — Belföld (A királyi közjegyzők országos egyletének tisztelgése Szilágyi Dezső igazságügyministernél). — Nyilt kérdések és feleletek. (A fizetési meghagyásokról szóló törvény magyarázatához. (Felelet.) Irta: R u 11 k a y Aladár, kir. aljárásbiró, Alsó-Kubin). — Irodalom. Peres és perenkivüli jogorvoslatok a telekkönyvi ügyekben. I. kötet. Irta: O's v á t h Imre. kir. tszéki biró, Budapest. — Útmutató a sommás, egyezségi és fizetési meghagyásos eljárásban. Irta : dr. M a d z s a r Károly, temesvári kir. tszéki biró). — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhivás! 1895. január hó 1-töl uj előfizetést nyitottunk. Ez alkalomból azon t. előfizetőinknek, kiknek előfizetésük e hó végével lejár, az előfizetés megkönnyebbítése végett postautalványt csatolunk. Tisztelettel kérjük az előfizetések mielőbbi megujitását. Az ujonan belépni szándékozó t. előfizetőinket szintén fölkérjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy az év végével összetorlódó előfizetések mellett idejekorán intézkedhessünk a lap pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezután is, mint eddig, pontos értesítést kapnak lapunkban díjtalanul a felsőbíróságoknál levő ügyekről és az egyszer tudakolt ügyeket evidentiában tartjuk mindaddig, mig azok elintéztetnek, a mikor az elintézés módját azonnal tudatjuk t. előfizetőinkkel. Lapunk előfizetési ára: Negyedévre 1 frt 50 kr. Félévre. 3 frt — kr. Egész évre 6 frt — kr. A «Jog« kiadóhivatala : Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. Az 1895. évi országgyűlési törvénycikkeket, Igazságügyi és az igazságügyre vonatkozó rendeleteket a »Jog« t. előfizetői ezentúl is Ráth Mór kiadó utján (Bpest. Haas-palota) 3 frt kedvezményár beküldése mellett megrendelhetik. Az 1894. évi Országgyűlési törvénycikkek és Igazságügyi rendeletek utolsó ivei a címlapokkal és tartalomjegyzékekkel a közelebbi napokban fognak a »Jog« illető t. előfizetőinek elküldetni. Ezen ivek tartalmazzák többek között a »házassági jogróla, a "gyermekek vallásáról'', az állami anyakönyvekröl« szóló tőrvénycikkeket, dr. Imling Konrád kir. curiai biró magyarázataival Ezen évfolyam bolti ára immár 6 frt.) Bevált! Irta: KOVÁCS BÉLA, karánsebesi kir. járásbiró. Az 1893. évi XVIII. t.-cikket értjük. Ezt a határkövet, mely egy elavult, kopott rendszer romjain uj irányt s azokat a friss nyomokat jelzi, a melyeken indulva, el kell hogy érjünk az igéret földjére, arra a világosságtelt magaslatra, a hol az alaposság és gyorsaság, jogszolgáltatásunk ezen végcéljai díszlenek. Meredek az üt, mely odáig vezet, szédítők a mélységek, melyek mindkét oldalán tátonganak, de nem Ieküzdhetlenek. S a biró s jogász, a kinek hivatása ezt a nehéz ütat, ezt a göröngyös pályát bejárni, csak azon legyen, hogy a kiálló sziklákat : a kezdet szokatlanságát és szédületeit elkerülje, — ezeken túl majd segélyére jönnek a § alakú kapaszkodók, melyekbe jól megfogódzhat s bizton elérheti a csücsot. Az 1893. évi XVIII. t.-cikkel együtt ikertestvére, az 1893. évi XIX. t.-c. is a közóhaj és közszükséglet jegyében született. Mint ilyenek, kevés ideig viselték létrehozóik járszalagát: átvette őket erről egy harmadik faktor, a közérdeklődés, mely által túlnyomó szavazattal életképeseknek találtattak. Akadt ugyan dajkáik közt egy-két kishitű, a kik tarpéji sorsot szántak nekik, de szerencsére, ezek kezet közül épen és sértetlenül kerültek ki és lettek átadva visszavonhatlanul magasabb rendeltetésöknek. Azok közé tartozván, a kik mindkét törvényt már csecsemő korukban szivök egész hevével melengették, most, mikor tagadhatlanul izmosodásnak indulnak és a lét problémáját derekasan vívják, idő- és alkalomszerű, kifejteni két hosszú hónap tanúságain át leszűrődött azon okainkat és érveinket, a melyeknél fogva számukra a legszebb jövőt nem többé jósoljuk, hanem biztosítottnak véljük. Kétszeres örömmel tesszük ezt. Először, mert leghivatottabb jogászaink búvárlatai és erőfeszítései jutalmául és sok oldalról hangoztatott meddőségének fényes cáfolatául szolgálnak, másodszor, mert egyik legnagyobb alkotását képezik annak a gigászi szellemnek, a kit — fájdalom ! — a politikai konstellátiók sikerdús munkássága teljében szólított^- ^. Ebben a veszteségben csak egy vigasztaló van, — az, hogy a közélet ez utá ;i is magáénak mondhatja ő t. A felség-jogok köréből el nem vonható, hogy az államtanács tagjai felcseréltessenek, de maga a talaj, melyben gyökeret vertek s mely őket tovább táplálja, változtathatlan és örök. Adatainkat természetesen saját működési körünkből merítjük, mert távolabbi források még most nem állanak rendelkezésünkre, de azt hisszük, megállapítható azokból is az az üdvös átalakulás, melyet a két uj törvény országszerte maga után von. A karánsebesi kir. járásbíróságnál f. é. november hó 1-seje óta 60 uj per folyt be. Ezekbe beszámitvák az A. és B. naplós kérelmekből perré alakult ügyek is. Sokkal kevesebb tehát a per-bejövetel, mint a régi rendszer alatt, mert mig eddig két hónap 140—170 peres ügyet hozott be, addig ma ugyanaz az idő fél annyit se produkál. A 60 perből 43 ítélettel s a 43 ítéletből 12 a feleknek a törvény 95. és 96. §-ai szerinti eskü alatti kihallgatásával nyert megoldást. Felebbezésbe mindössze kettő ment, a felek esküjével eldöntötték közül egy se. íme egy ecclatáns eredménye a törvény 64., 95., 96. §-ai inaugurálta uj bizonyítási rendszernek! Az 1868. évi LIV. t.-c.-ben fentartott eskük kötötték a feleket, úgy azt, a ki esküt nyert, tehát aktiv-, mint azt, a ki a másik fél esküjének kiszolgáltatva volt, tehát passiv-szerepet játszott. Az 1893. évi XVIII. t.-c. szakított a feleknek ily kényszerű szerepeltetésével, azt mondván : nem teszem függővé a formalitásoktól, hogy ki esküdjék, hanem a bírónak szabad kezet adok, hogy fűrkészszen s szabad mérlegelés után mondhassa : győzzön a jobb és azt bocsáthassa esküre, a kit arra alkalmasnak tart. Ebben pedig végtelen nagy rátió van s ez a módja a bizonyításnak 100 eset közül 99-ben megnyugtató, mert tág tért nyit a birói nyomozásnak, mely mindaddig folytatható, mig positiv eredmény elérve nincs. A régi és uj törvény közötti e részbeni külömbség röviden akkép vonható meg, ha a régi biró ösztönével szembeállítjuk az uj biró meggyőződését s ha arra utalunk, hogy a régi biró hosszú, Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.