A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 1. szám - Bevált!

Tizennegyedik évfolyam. Szerkesztőség: 1. szám. V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Budapest, 1895 január 6. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) ÍZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR, Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér­mentve küldve : Negyed évre ... 1 frt 50 kr. Fél « ... 3 « — « Egész « ... 6 u — « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM Előfizetési felhívás. — Bevált. Irta : Kovács Béla karán­sebesi kir. járásbiró. — A hiba a vaspálya felelőssége szempontjából. Irta: R e i n i t z József budapesti ügyvéd, a m. kir. államvasutak jogügyi felügyelője. — A csődön kivüli megtámadás terjedelméről. Irta: dr. Messinger Simon, budapesti ügyvéd. — A növendékjog a magyar örökjogban. Irta : dr. A d m e t o Géza Budapest. — Bel­föld (A királyi közjegyzők országos egyletének tisztelgése Szilágyi Dezső igazságügyministernél). — Nyilt kérdések és feleletek. (A fize­tési meghagyásokról szóló törvény magyarázatához. (Felelet.) Irta: R u 11 k a y Aladár, kir. aljárásbiró, Alsó-Kubin). — Irodalom. Peres és perenkivüli jogorvoslatok a telekkönyvi ügyekben. I. kötet. Irta: O's v á t h Imre. kir. tszéki biró, Budapest. — Útmutató a sommás, egyezségi és fizetési meghagyásos eljárásban. Irta : dr. M a d z s a r Károly, temesvári kir. tszéki biró). — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és dönt­vények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályá­zatok.) Előfizetési felhivás! 1895. január hó 1-töl uj előfizetést nyitottunk. Ez alkalomból azon t. előfizetőinknek, kiknek előfizetésük e hó végével lejár, az előfizetés megkönnyebbítése végett posta­utalványt csatolunk. Tisztelettel kérjük az előfizetések mielőbbi megujitását. Az ujonan belépni szándékozó t. előfizetőinket szintén föl­kérjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy az év végével összetorlódó előfizetések mellett idejekorán intézked­hessünk a lap pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezután is, mint eddig, pontos értesítést kap­nak lapunkban díjtalanul a felsőbíróságoknál levő ügyekről és az egyszer tudakolt ügyeket evidentiában tartjuk mindaddig, mig azok elintéztetnek, a mikor az elintézés módját azonnal tudatjuk t. előfizetőinkkel. Lapunk előfizetési ára: Negyedévre 1 frt 50 kr. Félévre. 3 frt — kr. Egész évre 6 frt — kr. A «Jog« kiadóhivatala : Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. Az 1895. évi országgyűlési törvénycikkeket, Igazságügyi és az igazságügyre vonatkozó rendeleteket a »Jog« t. előfizetői ezentúl is Ráth Mór kiadó utján (Bpest. Haas-palota) 3 frt ked­vezményár beküldése mellett megrendelhetik. Az 1894. évi Országgyűlési törvénycikkek és Igazságügyi rendeletek utolsó ivei a címlapokkal és tartalomjegyzékekkel a közelebbi napokban fognak a »Jog« illető t. előfizetőinek elkül­detni. Ezen ivek tartalmazzák többek között a »házassági jog­róla, a "gyermekek vallásáról'', az állami anyakönyvekröl« szóló tőrvénycikkeket, dr. Imling Konrád kir. curiai biró magyaráza­taival Ezen évfolyam bolti ára immár 6 frt.) Bevált! Irta: KOVÁCS BÉLA, karánsebesi kir. járásbiró. Az 1893. évi XVIII. t.-cikket értjük. Ezt a határkövet, mely egy elavult, kopott rendszer romjain uj irányt s azokat a friss nyomokat jelzi, a melyeken indulva, el kell hogy érjünk az igéret földjére, arra a világosságtelt magaslatra, a hol az alaposság és gyorsaság, jogszolgáltatásunk ezen végcéljai díszlenek. Meredek az üt, mely odáig vezet, szédítők a mélységek, melyek mindkét oldalán tátonganak, de nem Ieküzdhetlenek. S a biró s jogász, a kinek hivatása ezt a nehéz ütat, ezt a göröngyös pályát bejárni, csak azon legyen, hogy a kiálló sziklákat : a kezdet szokatlanságát és szédületeit elkerülje, — ezeken túl majd segélyére jönnek a § alakú kapaszkodók, melyekbe jól megfogódzhat s bizton elérheti a csücsot. Az 1893. évi XVIII. t.-cikkel együtt ikertestvére, az 1893. évi XIX. t.-c. is a közóhaj és közszükséglet jegyében született. Mint ilyenek, kevés ideig viselték létrehozóik járszalagát: átvette őket erről egy harmadik faktor, a köz­érdeklődés, mely által túlnyomó szavazattal életképesek­nek találtattak. Akadt ugyan dajkáik közt egy-két kishitű, a kik tarpéji sorsot szántak nekik, de szerencsére, ezek kezet közül épen és sértetlenül kerültek ki és lettek átadva vissza­vonhatlanul magasabb rendeltetésöknek. Azok közé tartozván, a kik mindkét törvényt már cse­csemő korukban szivök egész hevével melengették, most, mi­kor tagadhatlanul izmosodásnak indulnak és a lét problémáját derekasan vívják, idő- és alkalomszerű, kifejteni két hosszú hónap tanúságain át leszűrődött azon okainkat és érveinket, a melyeknél fogva számukra a legszebb jövőt nem többé jósol­juk, hanem biztosítottnak véljük. Kétszeres örömmel tesszük ezt. Először, mert leghiva­tottabb jogászaink búvárlatai és erőfeszítései jutalmául és sok oldalról hangoztatott meddőségének fényes cáfolatául szolgál­nak, másodszor, mert egyik legnagyobb alkotását képezik annak a gigászi szellemnek, a kit — fájdalom ! — a politikai konstellátiók sikerdús munkássága teljében szólí­tott^- ^. Ebben a veszteségben csak egy vigasztaló van, — az, hogy a közélet ez utá ;i is magáénak mondhatja ő t. A felség-jogok köréből el nem vonható, hogy az állam­tanács tagjai felcseréltessenek, de maga a talaj, melyben gyö­keret vertek s mely őket tovább táplálja, változtathatlan és örök. Adatainkat természetesen saját működési körünkből merít­jük, mert távolabbi források még most nem állanak rendelke­zésünkre, de azt hisszük, megállapítható azokból is az az üdvös átalakulás, melyet a két uj törvény országszerte maga után von. A karánsebesi kir. járásbíróságnál f. é. november hó 1-seje óta 60 uj per folyt be. Ezekbe beszámitvák az A. és B. naplós kérelmekből perré alakult ügyek is. Sokkal keve­sebb tehát a per-bejövetel, mint a régi rendszer alatt, mert mig eddig két hónap 140—170 peres ügyet hozott be, addig ma ugyanaz az idő fél annyit se produkál. A 60 perből 43 ítélettel s a 43 ítéletből 12 a feleknek a törvény 95. és 96. §-ai szerinti eskü alatti kihallgatásával nyert megoldást. Felebbezésbe mindössze kettő ment, a felek esküjével eldöntötték közül egy se. íme egy ecclatáns eredménye a törvény 64., 95., 96. §-ai inaugurálta uj bizonyítási rendszernek! Az 1868. évi LIV. t.-c.-ben fentartott eskük kötötték a feleket, úgy azt, a ki esküt nyert, tehát aktiv-, mint azt, a ki a másik fél esküjének kiszolgáltatva volt, tehát passiv-sze­repet játszott. Az 1893. évi XVIII. t.-c. szakított a feleknek ily kény­szerű szerepeltetésével, azt mondván : nem teszem függővé a formalitásoktól, hogy ki esküdjék, hanem a bírónak szabad kezet adok, hogy fűrkészszen s szabad mérlegelés után mond­hassa : győzzön a jobb és azt bocsáthassa esküre, a kit arra alkalmasnak tart. Ebben pedig végtelen nagy rátió van s ez a módja a bizonyításnak 100 eset közül 99-ben megnyugtató, mert tág tért nyit a birói nyomozásnak, mely mindaddig folytatható, mig positiv eredmény elérve nincs. A régi és uj törvény közötti e részbeni külömbség röviden akkép vonható meg, ha a régi biró ösztönével szembeállítjuk az uj biró meg­győződését s ha arra utalunk, hogy a régi biró hosszú, Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents