A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 12. szám - A törvénytelen gyermek tartásdija iránti igény birói úton érvényesítéséről,ha az anya kiskorú - A végrehajtási törvény 42. §-a

i6 A JOG szenvedett ifj. Sch. A.-t néhai H. I. hagyatékából megillető s általa lefoglalt 100 frtnyi követelése reá bíróilag átruháztassék, illetve az a birói letétből neki kiutaltassák, elutasitja, mert a pécsi kir. törvényszék 17,559/94. számú értesítése szerint néhai H. I. hagyatéka az érdekeltek javára mindezideig bíróilag átadva nem lett, sőt a perreutasitás megtörténvén, az, hogy végrehajtást szenvedő a lefoglalt hagyományt jogérvényesen igényelhetné, bíróilag eldöntve nincs. A pécsi kir. ítélőtábla (1895. évi január hó 8-án 7,245/p. 1894. szám alatt következő végzést hozott: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság neheztelt végzését indokaiból és főleg azért is, helybenhagyja, mert felfolyamodó 1894. évi 22,841. számú kérvényében nem a végrehajtást szenvedettnek néhai H. I. hagyatékából végrendelet alapján érvényesítendő és lefoglalt 100 frtos követelésének a végrehajtási törvény 123. >?-a alapján leendő átruházását, hanem a pécsi kir. adóhivatalnál néhai H. 1. hagyatéki tömegeként letétbe helyezett összegből 100 irt tőkének kiutalványozását kérte, ez a készpénzösszeg pedig a pécsi kir. törvényszék 1894. évi 17,559. számú értesítése szerint a végrehajtást szenvedettnek végrendeleti hagyományként még nem adatván át, a végrehajtási bíróság által ki nem utalványozható. Igényperben az igénylő igazolással nem élhetvén, az igénylő mulasztása folytán hozott elutasító ítélet akkor sem helyezhető hatályon kívül, ha ebbe a végrehajtató is beleegyezik. A pécsi kir. ítélő tábla (1895. évi január hó 9-én 5,589'p. 1894. szám alatt) következő végzést hozott: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzését indokainál fogva és még azért is helybenhagyja, mert az 1880:LX. t.-c. 97. §-ához képest igényperekben az igénylő igazolással nem élhet, s igy a már meghozott ítélet, a felek együttes kérelmére sem helyezhető hatályon kívül. Halasztás költségének megállapítása. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: Az elsőbiróság végzését abban a részében, a melyben a halasztás által okozott költséget a felperes terhére 5 frtban megállapította, helybenhagyja. De abban a részében, melyben felperest kötelezte, hogy alperesnek 5 frt költséget végrehajtás terhével 8 nap alatt fizessen, hatályon kívül helyezi; s az elsőbiróságot utasítja, hogy úgy az előtte folyamatba tett eljárás, valamint a felperes jelen felfolyamodása következtében felmerült s ezúttal 3 frtban megállapított költség viseléséről annak idején az 1893. évi XVIII. t.-c. 1U8. i<-ának megfelelőleg intézkedjék. Indokok: Felperes az általa benyújtott s alperesnek kézbesített kereset tartalmához nincs ugyan kötve, de a mennyiben a szóbeli tárgyaláson keresete gyanánt előadottakat már az írásbeli keresetben alperessel kellőleg nem közölte: a biróság alperes kérelmére és felperes költségére az 1893. évi XVIII. t.-c. 26. §-a alapján halasztást tartozik adni. A fenforgó esetben tehát törvényszerűen járt el az elsőbiróság akkor, a mikor a halasztás költségét, az erre okot szolgáltatott felperes terhére és pedig az előtte lefolyt e ljárás adatainak figyelembe vételével 5 frtban, mint arányos összegben állapította meg. Ennyiben tehát az elsőbiróság végzése az itt kifejtett okokból helybenhagyandó volt. Minthogy azonban az 1893. évi XVIII. t.-cz. 114. i;-ában foglalt rendelkezés csak az idézett t.-c. 108. g-ának első bekezdése értelmében alkalmazható; mert az általános szabály az, hogy a perköltség megtérítése iránt a biróság csakis azokban az esetekben intézkedhetik, melyeket a felhitt t.-c. 108. §-ának első bekezdése tüzetesen megjelöl és ettől eltérő jogot az 1893. évi XVIII t.-c. a halasztás által okozott költségre nézve egyedül a felebbezési bíróságnak és pedig csak a 142. értelmében tartott fönn; s minthogy az elsőbiróság végzésének meghozatalakor az . idézett t.-c. 108. íj-ának első bekezdésében megjelölt esetek egyike sem forgott fenn; s minthogy ennélfogva a halasztás költségének megfizetésében felperest ezúttal marasztaló elsőbirósági intézkedésnek törvényes alapja nincs: ebből az okból az elsőbiróság végzésének most tárgyalt részét hatályon kívül helyezni, s az elsőbiróságot az idézett t.-c. 108. §-ának helyes alkalmazására utasítani kellett. A felfolyamodás költségének melyik fél által való viseléséről a kir. törvényszék azért nem intézkedett, mert a megtérítés kötelezettsége az ügy végelintézésétől nem független. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A keresk. tvkv. 336. §-ának a vétel megkötését szabályozó rendelkezése csakis olyan vételekre alkalmazható, a mely vételeknél a felek akarata arra irányul, hogy a vétel tárgya azonnal átadassék s a vételár azonnal lefizettessék. A kereskedő másokkal kötött ügyleteiből származtatott k'trköveteléseit is bejegyezheti kereskedelmi könyveibe iker. tv. 25. §-a), s ennek folytán ily kárkövetelések alapján támasztott keresetre nézve is illetékes a prts. 35. §-a értelmében azon biróság, amelynek területén a könyvek vitetnek. A bajai kir. járásbíróság, mint keresk. biróság. (1892. é v i november hó 10-é n 11,804. s z. a.) Dr. N e u József ügyvéd által képviselt F. Ármin felperesnek dr. D a 1 n o k y Béla ügyvéd által képviselt nagy-surányi cukorgyár és cukorfinomitó részvénytársaság elsőrendű és dr. B r u c k Samu ügyvéd által képviselt S. E. és fia cég 2-od rendű alperes ellen 293 frt 84 kr és járulékai iránti sommás perében ítéltetett. I. r. alperes köteles a kereseti 293 frt 84 kr tökét stb. felperesnek stb. megfizetni. II. r. alperes elleni keresetével felperes elutasittatik stb. Indokok: Felperes keresetét I. r. alperes ellenében arra alapítja, hogy II. r. alperes, mint I. r. alperes meghatalmazottja, I. r. alperes ellenében 340 métermázsa cukoráruknak 1893. év február hó 1-tó'l 1892. év augusztus hó végéig, vagyis 7 havi egyenlő részletekbeni szállítására 32 frt 75 kr. métermázsánkénti alapár és illetve vasúti szállítás esetén métermázsánként 50 kr. áremelkedés mellett Bajáig szállítva, vele jogügyletet kötött. A jelen ügy elbírálásánál három kérdés a mérvadó és bir különös fontossággal, első az, vájjon Il-od rendű alperes az I. r. alperes meghatalmazottjának tekintendő-e? másodszor: vájjon létrejött-e a felperes által előadott vételi jogügylet: s végül harmadszor : vájjon jogszerű-e felperes kárkövetelése. A mi az első kérdést illeti, a pcresfelek által kifogás alá nem vett M. István. S. An'.al, B. Pál tanúk egybehangzó vallomásával igazolva lett az, hogy II. r. alperes I. r. alperesnek kereskedelmi üjynöke cukor eladások céljából mint rendes megbizott jár el, de nem tagadta I. r. alperes azon felperesi állítást sem, hogy részére II. r. alperes cukoreladási ügyletek kötése végett az itteni piacra már évek óta állandóan utazik és nem tagadta azon további állítását felperesnek, hogy II. r. alperes által részére kötött jogügyletekből folyó követelésekért hitelkezességet vállal nála; mindezeket figyelembe véve s egybevetve a jelen perhez becsatolt és peres felek közti levelezéseket; II. r. alperest az I. r. alperes kereskedelmi meghatalmazottjának kellett tekinteni, annyival is inkább, mert a beigazolt hitelkezesség a II. r. alperesnek az I. r. alperes irányában fennálló függőségi viszonyára mutat, melylyel a közönséges értelemben vett közvetítő nem bir. Azon II. r. alperesi kifogás, hogy ö önálló cég, nem zárja ki azt, hogy I. r. alperes kereskedelmi meghatalmazottjaként ne járhasson el, mivel önmaga is elismeri, hogy a maga részére ügyleteket nem köt és mert a meghatalmazotti minőségét az őt kiküldő cukorgyár részére a telep helyén kívül kötendő adás-vevési ügyletek körüli eljárása és ténykedése adja meg. Minthogy ekként II. r. alperes I. r. alperes meghatalmazottjának tekintendő, a II. r. alperes által I. r. alperes nevében a meghatalmazása, tehát a cukoreladások körében kötött ügyletek I. r. alperesre nézve feltétlenül kötelezők, már a kereskedelmi törv. 43. §-ánál fogva még azon esetben is, ha a kereseti vételi ügylet megkötésére I. r. alperestől speciális meghatalmazással nem is birna. Beigazoltnak volt veendő a per során kifejtettekből az is. hogy II. r. alperes a kereseti ügylet kötése körül egyenesen I. r. alperes utasítására és tudomásával s hozzájárulásával járt el: nevezetesen I. r. alperes nem vette tagadásba a felperes által G) alatt csatolt II. r. alperesi levélben foglaltak tartalma valódiságát, a mi által beigazoltnak kellett venni, hogy I. r. alperes határozottan utasította II. r. alperest, miszerint a 120 métermázsa cukorárúnak megkötésén felül, melynek határideje a szállításra nézve 1892. év január végével lejárt, további 340 métermázsa cukorárúnak eladására nézve ügyletet kössön 32\'8 frt métermázsánkénti alapár mellett, ugyanott felperes szabad választására bizván a surányi vagy szerencsi cukorárú minőségét, miután már előzőleg az L) a. szerint kijelentette felperesnek, hogy felhatalmazva van I. r. alperes részéről 1892. év augusztus haváig bezárólag cukereladások eszközlésére. A felperes által N) alatt csatolt levél szerint, de egyébként alperesek nem tagadták, hogy II. r. alperes ezen ajánlatát elfogadta azon változtatással, hogy a vételi ügyletet csakis 32s/4 frt métermázsánkénti alapszámitás mellett megköti, a mely ajánlatot II. r. alperes megbízójához átküldeni igérte, ugyanezen JV) alatti 1891 évi szeptember hó 15-én kelt levele tanúságaként, a másnap, vagyis 1891. év szeptember 16-án kelt E) alatti sürgöny és D) alatti levél igazolásaként II. r. alperes azon közlést menesztette felpereshez, hogy megbízójánál sikerült a kereseti vételi ügyletet keresztülvinni, vagyis, hogy megbízója felperes ajánlatát elfogadta és óvatosságból az F) alatti levél tanúságaként még a vétel megerősítését követeli felperestől. Minthogy ezek szerint felperes és I. r. alperes meghatalmazottja között az árú tárgyára és az árra nézve teljes megegyezés jött létre, a vételt a keresk. törv. 336. §-ának rendelkezéséhez képest határozottan létrejöttnek kellett tekinteni, a mit megerősít II. r. alperesnek még azon ténye is, hogy a cukor szállítási beosztására nézve is utasítást kértek F) alatti szerint felperestől, amelyet a mint azt II. r. alperes tagadásba sem vette, sőt a H) alattiban el is ismeri, felperes tényleg eszközöl is, sőt ezen felül a korábban már megvett 120 métermázsa cukorárú mennyiséget az újabbi 340 métermázsa cukorárú mennyiséggel egybevonva, 10 egyenlő havi részletekben szállítandó részletekre osztotta be. A mi I. r. alperesnek azon ellenvetését illeti, hogy a vétel létrejöttnek nem tekinthető, mivel felperes annak létrejöttét 4 havi váltchitel nyújtás által tette volna függővé, birói figyelembe venni egyáltalán nem lehetett, mert felperes ebbeli tagadásával szemben I. r. alperes ezen felfüggesztő feltételt