A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 11. szám - A végrehajtási árverés felfüggesztése - Német birodalmi magánjogi codificatió 1894-ben

44 A JOG minthogy a meghatalmazást a sértett mint közhivatalnok vagy annak felsöbbsége, vagy mind a kettő adhatja, de a btk. 116. §-ának rendelkezése szerint azt az eljárás folyamán a meghatalmazást adók az ítélet hozatala, illetve az ítélet kihirdetése előtt vissza is vonhatják; minthogy a jelenlegi esetben a közvádló meghatalmazását csak a Tamási község elöljáróságától kapta, ez pedig, valamint felettes hatósága a járási fó'szolgabiró az 1894. évi május hó 8-án kelt hiteles okmány szerint a közvádló kir. ügyésznek adott meghatalmazást az által, hogy a vádlott elleni panaszát visszavonta, megszüntette, a közvádló kir. ügyész pedig meghatalmazás nélkül a bűnvádi eljárást folytatni hatáskörrel nem bir; a kir. ítélőtábla az eljáró kir. törvényszék végzését megváltoztatta, a vádlott ellen folyamatba tett eljárást megszüntette. A m. kir. Curia (1894. dee. 18. 8,9/2. sz. a.) Tekintve, hogy minden büntetendő cselekmény a magánérdek mellett a közérdeket is sértvén, minden delictumnak hivatalból való üldözése képezi az általános szabályt, melynek ellenében a Btk. különös részében meghatározott némely cselekményeknek magáninditványra való üldözhetösége és indítványnak bizonyos cselekmények iránti eljárásban az ítélet meghozatala előtt lehető visszavonása kivételt képezvén, e kivételes intézkedés szorosan értelmezendő; tekintve, hogy némely ügyekben az eljárás főfeltételét képező magáninditvány a Btk. XVII. fejezetében felemiitett, a közvádló fellépésének előfeltételét képező felhatalmazástól lényegesen különbözik ; tekintve, hogy ezek folytán a magáninditvány visszavonhatásáról intézkedő 116. £ rendelkezéseiből arra, miszerint a felhatalmazás is hasonló joghatálylyal visszavonható lenne, következtetést vonni már azért sem lehet, mert ilyen intézkedést a Btk. nem tartalmaz; tekintve, hogy ilyetén intézkedés mellőzése magyarázatot nyer a 263. tj 1. pontjában, a mely szerint a sértő állítás bizonyítása meg lévén engedve, a közérdek szempontjából meg sem tűrhető, hogy a bizonyítás eredménye szerint a sértett a közvádlónak adott felhatalmazásnak visszavonását, az anyagi igazság birói megállapítását esetleg a közérdek nyílt sérelmére megakadályozza; tekintve, hogy ép úgy, mint a közérdek ezen szempontjából az is megengedendő, hogy a hivatalból való eljárásra a felhatalmazást a sértett közhivatalnok felsöbbsége, esetleg ennek kérelme nélkül is megadhassa, a közérdek azt is megköveteli, hogy a bizonyítás eredményéhez képest az indítványnak fentartása vagy visszavonása egyedül a közvádló jogkörébe tartozónak vétessék; ezeknélfogva a kir. Ítélőtábla végzésének megváltoztatásával az eljáró kir. törvényszék végzése hagyatik helyben a fent elősorolt és az abban felhozott indokokból, mely utóbbiak közül azonban azon indok, mely szerint a felhatalmazás az igazságügyminister által adatott volna, mint az iratoknál fekvő 33,127/93. I. m. sz. rendelet értelméből nem meríthető indok mellőztetik. Az uj sommás eljárás a gyakorlatban, Törvénykönyvünkben, eltekintve a kölcsönügyletektől, a keresk. törvény 273—275. tj-ain kivül oly jogszabály, mely a kötbér jogi természetét meghatározná, nem fordul elö; építkezési gyakorlatunkban pedig a polgári magánjog terén is több esetben kimondatott, hogy a kötbér követeléséhez való jog elenyészett, ha a teljesités ennek fentartása nélkül elfogadtatott. L. I.-nak, L. G. elleni 7,619 frt ir. som. perében a m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa ítélt: Felperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Felperes felülvizsgálati kérelmét arra alapítja, hogy a felebbezési bíróság. 1. helytelen anyagi jogszabályt alkalmazott, a midőn őt kötbér iránt támasztott követelésével a kt. 275. §-ának nyomán, melynek rendelkezése a polgári jogviszonyokból eredő követelésekre ki nem terjeszthető, azért utasította el, mivel az alperes által telr jesitett építkezés átvétele alkalmával kötbér követelési jogát fenn nem tartotta; 2. lényeges eljárási szabályt sértett, a midőn arra nézve, hogy felperes élt-e ezen jogfentartással, bizonyítási felvételt nem rendelt el; 3. illetéktelenül bocsátkozott alperes 4,581 frt iránt támasztott viszonkeresetének megítélésébe; 4. a viszonkereset megítélésével anyagi jogszabályt is sértett, mert felperes az A) a. szerződés szerint a kikötött munkabér e hátralékát csak 1895 augusztus 10-én tartozott fizetni, addig pedig csak váltóval fedezni; 5. a perköltség iránt helytelenül rendelkezett, mert alperes adván késedelme által okot a perre, az 1893. évi XVIII. t.-c. 111. íj-a szerint a perköltségben ő lett volt marasztalandó. A felülvizsgálati kérelemnek a felperes által felhozott panaszok egyike alapján sem volt hely adható a következő okoknál fogva: ad 1. Törvénykönyvünkben eltekintve a kölcsönügyletektől a keresk. törvény 273—275. §-ain kivül oly jogszabály, mely a kötbér jogi természetét meghatározná, nem fordul elő; építkezési gyakorlatunkban pedig a polgári magánjog terén is több esetben kimondatott, hogy a kötbér követeléséhez való jog elenyészett, ha a teljesités ennek fentartása nélkül elfogadtatott. A felebbezési bíróság tehát anyagi jogszabályt nem sértett, a midőn a jelen per eldöntésénél e jogi elvet alkalmazta. ad 2. Mint felperes a felülvizsgálati kérvényében maga előadja, képviselője a felebbezési tárgyaláson beismerte, hogy az építkezés 1893 augusztus 10-én felperes részéről átvétetett a nélkül, hogy a kötbér követeléséhez való jog fentartása nyilváníttatott volna. E beismeréssel szemben tehát az 1893. évi XVIII. t.-c. 58. §-ához képest bizonyitás elrendelésének nem volt helye, minélfogva ennek mellőzése miatt eljárási szabály megsértéséről szó sem lehet. ad 3. Alperes viszonkövetelése nem tartozván azon követelések közé, a melyekre nézve a rendes birói illetőségtől eltérésnek nincs helye, az illetékesség kérdése az 1892. évi XVIII. t.-c. 184. i<-a szerint felülvizsgálat alá nem vehető. ad 4. Felperes beismervén, hogy az A) a. egyezségből folyó ama kötelezettségének, hogy a hátralékos munkadíj összegről alperesnek váltót adjon, meg nem felelt s erre nézve e perben sem nyilvánítván készségét, a felebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt, a midőn őt kötelezettségének teljesítésére a végrehajthatóság szempontjából egyedül lehető azon módon kötelezte, hogy hátralékos tartozását készpénzben tegye le. ad 5. Az 1893. évi XVIII. t.-c. 111. §-ának rendelkezése csak oly esetben nyerhetvén alkalmazást, a midőn alperes a kereseti követelésben legalább részben marasztaltatik, a felperesnek a perköltségben történt marasztaltatása a törvényt nem sérti. (1895. febr. 25. G. 3/3. 1895. polg. sz.) A fél által beadott felülvizsgálati kérelemben foglalt kijelentés, hogy a felebbezésnek nevezett felülvizsgálati kérelmét másodbirósági felülvizsgálat és elbírálás alá terjeszteni kéri, a törvény által követelt szabatosságnak meg nem felel és igy az 1893. XVIII. t.-c. 193. §-ának 2. bekezdése értelmében visszautasítandó. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék : A kir. törvényszék a felülvizsgálati kérelmet visszautitja. Indokok: Az 1893. XVIII. t.-c. 190. £-ának 2. pontja értelmében a felülvizsgálati kérelemnek magában kell foglalni annak kijelentését, hogy a fél a felülvizsgáltatni kért ítéletnek minő megváltoztatását kéri. Ezen kijelentésnek szabatos és világosnak kell lenni, mert az 1893: XVIII. t.-c. értelmében a felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati kérelmen túl nem terjeszkedhetik és igy szükséges, hogy a fél határozott kérelemmel járuljon hozzá. Az alperes által beadott felülvizsgálati kérelem a törvény által követelt szabatos kijelentést nem foglalja magában, mert ezen kijelentése, hogy felebbezésnek nevezett felülvizsgálati kérel- \ mét másodbirósági felülvizsgálat és elbírálás alá terjeszteni kéri, a törvény által kivánt szabatosságnak meg nem felel; és igy a felülvizsgálati kérelmet az 1893. XVIII. t.-c. 193. ij-ának 2. bekezdése értelmében vissza kellett utasítani. (Budapest 1894. évi december hó 11-én E/8.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Klauber József e , temesvári tszék, bej. ápr. 16. félsz, máj. 6, csb. dr. Küttel Samu, tmg. dr. Buding József. — Gerhardt György e., kassai tszék, bej. ápr. 5 , félsz, máj., 6., csb Péter Ferenc, tmg. Kobza Lajos. — Kurz Salamon e., budapesti tszék, bej. ápr. 8., félsz. ápr. 24, csb Hajdú Imre, tmg. dr. Ehrenreich Ignác. — Özv. Altmann Jakabné e., sátoralja-újhelyi tszék. bej. ápr. 13., félsz. apr. 24, csb. Lehrmann Viktor, tmg. Somogyi Bertalan. — Fuchs László e., debreceni tszék, bej. ápr. 22, félsz. máj. 1, csb. dr. Vass Antal, tmg. Szenei Szabó János. — Kohn Dávid e., zilahi tszék, bej. máj. 11, félsz. máj. 3, csb. Balogh Győző, tmg. dr. Papp György. — Zahr és Szakmáry e., lőcsei tszék, bej. máj. (i-ig, félsz. máj. 31, csb. Putz Mátyás, tmg. Hankisz Károly. — Kleinmann József e., szolnoki tszék, bej. máj. 1., félsz. máj. 27., csb. Mészáros Dániel, tmg. Márkus József. Pályázatok: A szepes-szombati jbságnál járásbirói állás márc. 23-ig. — A szabadkai tszéknél jegyzői állás márc. 23-ig. — A fehértemplomi tszéknél aljegyzői állás márc. 23-ig. — Az újvidéki jbságnál albirói állás márc. 23-ig. — A győri Ítélőtábla területén több joggyakornoki állás. — A balassagyarmati jbságnál albirói állás márc. 23-ig. — A máramarosszigeti. felső vissói s huszti jbságoknál egy-egy albirói állás márc. 23-ig. — A gyulafehérvári tszéknél jegyzői állás márc. 23-.g. — A törökbecsei jbságnál aljegyzői állás márc. 23-ig. — Az újvidéki jbságnál másodjárásbirói állás márc. 23-ig. — A mohácsi jbságnál albirói állás márc. 23-ig. — Az erzsébetvárosi tszéknél jegyzői állás márc. 23-ig. — A pancsovai tszéknél jegyzői állás márc. 23-ig. — A zsolnai jbságnál albirói állás márc. 23-ig. — A nyíregyházai tszéknél aljegyzői állás márc. 23-ig. — Á topolyai jbságnál aljegyzői állás márc. 23-ig. — A tekéi jbságnál aljegyzői állás márc. 23-ig. — A veszprémi tszéknél alj e g y z ő i állás márc. 25-ig. — A csíkszeredai tszéknél jegyzői állás márc. 25-ig. — A brassói jbságnál aljegyzői állás márc. 26-ig. — A facseti jbságnál aljegyzői állás márc. 26-ig. — A szabadkai jbságnál albirói állás márc. 26-ig. — A kaposvári jbságnál aljegyzői állás márc. 26-ig. — A marcali jbságnál jegyzői illetve aljegyzői állás márc. 26-ig. — A püspökladányi jbságnál aljegyzői állás márc. 26-ig. — A debreceni ítélőtáblánál birói állás márc. 26-ig. — A budapesti tszéknél aljegyzői alias marc. 26-ig. A kőhalmi jbságnál albirói állás márc 23-ig A kulai jbiróságnál jegyzői állás márc. 23-ig. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.