A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 10. szám - A végszükségről. (Btk. 8o. §)

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 10. számához. Köztörvényi ügyekben. Az 1881: LX. t.-c. 30. §-a nem zárja ki azt, hogy a közigazgatási hatóságok határozatai alapján (u. o. i. §. h.) elrendelt végrehajtások megszüntetése, korlátozása vagy felfüggesztése iránti kereset is a végrehajtást elrendelő biróság előtt legyen indítható. A budapesti IV. ker. kir. járásbiróság (1894 augusztus 17. 31,607. sz. a.) Szitár Dénes ügyvéd által képviselt S. Gyula felperesnek Polonyi Géza ügyvéd által képviselt S. Gyuláné szül. K. Tekla alperes elleni végrehajtás megszüntetése és jár. iránti perében a következő Ítéletet hozta: A kir. járásbiróság alperes kifogásának helyt ad és illetékességét hatáskör hiányában leszállítja; ez alapon pedig felperest keresetével elutasítja stb. Indokok: A 35,184. sz. végzéssel a kielégítési végrehajtás az 1881: LX. t.-c. 1. $-nak h) pontja alapján rendeltetett el. Végrehajtást szenvedett felperes a jelen keresettel eme végrehajtás megszüntetését az alapon kéri, mert az a gyámhatósági végzés, mely a végrehajtás elrendelésére alapul szolgált, a keresethez B. alatt csatolt határozattal hatályon kívül helyeztetett. Miután azonban az 1881 : LV. t.-c. 30. §. értelmében végrehajtás megszüntetése iránti keresetnek csak bírósági határozatok, egyezségek vagy közjegyzői okiratok alapján elrendelt végrehajtások eseteiben van helye : e taxativ felsorolást tartalmazó törvényszakasz rendelkezése ellenére felperes keresete helyt nem foghat ; miért is stb. A budapesti kir. Ítélőtábla (189 i. szept. 26. 10,030. sz. a.) a kir. járásbiróság végzése indokai alapján helybenhagyatik stb. A magy. kir. Curia (1895 január 18. 10,970. sz. a.) mindkét alsó biróság végzésének megváltoztatásával a kir. járásbiróság illetősége megállapíttatik és az első biróság további szabályszerű eljárásra utasittatik. Mert az 1881. 60. t.-c. 1. §. értelmében a közigazgatási hatóságok határozatai a birói határozatokkal egy tekintet alá eső végrehajtható közokiratot képeznek, és az ily határozatok alapján elrendelt végrehajtásoknál is az 1881 : 60. t.-c. rendelkezései irányadók. Minthogy pedig a végrehajtás megszüntetése, korlátozása vagy felfüggesztése ugyanezen törvény 30. §. szerint a végrehajtást elrendelő biróság előtt indítandó kereset utján szorgalmazandó, a kir. járásbíróságnak 35,184. sz. a. végzésével elrendelt végrehajtás megszüntetése iránt ugyanott benyújtott kereset elutasítására annál kevésbé forog fenn indok, mert a felhívott törvény 30. §. nem zárja ki azt, hogy az a közigazgatási határozatok alapján elrendelt végrehajtásoknál is alkalmaztassák. Amennyiben felperes a szomszéd építkezést teljesen befejezni engedte, anélkül, hogy annak megakadályozása céljából az illetékes közigazgatási hatóságnál panaszt emelt volna, most már az épület kérdéses részének lebontása iránt felperesnek sommás visszahelyezési per utján fellépni joga nincs, hanem csak az esetleges hátránynak alkalmas módon való elhárittatását, esetleg az ő beépített területe értékének megtérítését követelheti. A tapolczai kir. járásbiróság (1894 ápril 28. 456. sz. a.) dr. Hoffmann László ügyvéd által képviselt Gy. Lőrinczné, született T. Borbála felperesnek dr. Mányoky Gyula ügyvéd által képviselt K. György és neje F. Rozália alperesek elleni visszahelyezés iránti perében következőleg itélt: Alperesek ellenében azon ténykedésük miatt, hogy a B. alatti vázrajzban N. H. O. F. betűkkel jelzett 3 m. 60 cm. hoszszuságu 50 cm. átméretü, korábban felperes által birtokolt területet 1891. évi október havában kőfal felhúzással beépítették s a csurgót vagy csepegőt is a falnak tető alá húzásával felperesi udvartér felé küljebb ejtették, a biróság az önhatalmi birtokháboritás tényét megállapítja, felperest azon területnek békés birtokába visszahelyezi, kötelezvén alpereseket arra, hogy a B. alattiban N. H. O. F. betűkkel jelölt 3 m. 60 cm. hosszúságban 50 cm. vastagságban terjedő falrészletet 8 nap különbeni végrehajtás terhe alatt eltávolítani és a csurgót cló'bbi állapotába visszahelyezni, ellenkező esetben kötelesek tűrni, hogy felperes a fennebbi falrészletet ugyancsak fönnebb megjelölt térfogatban alperesek költségére eltávolíttathassa s az előbbi állapot visszahelyezését eszközöltethesse, stb. Indokok: Felperes panaszát arra állapítja, hogy alperesek háza 1891 október havát megelőző időkben a B. alatti vázrajzban H. L. M. B. C. D. E. G. N. H. J. vonalak irányábani területen állott és annak L. M. G. N. K. részét ugyancsak 1891 évi október havában történt tüzeset után alperesek akként építették fel, hogy a korábban G. N. H. vonalakban állott falat alapjától a csurgóig Budapest, 1895 március hó 10-én. E. O. F. irányban felperesi beltelek felé kihozták; dacára, hogy a G. N. H. E. O. F. betűk közt létezett térfogatot felperes az építkezés előtt békésen birtokolta éveken át s azt alperesek nem birtokolták és ezen épitkezés által a most mondott terület használatában megkárosították. Alperes az első tárgyalásnál beismerte, hogy házának felperesi beltelek felöli falzata C. D. E. O. betűk irányában terjedt el és N. O. betűk irányában megtörött és a vitás fal említett megtöréssel O. N. H.-ig ezen irányban állott 1891 október haváig, a mikor N. H. falat most emiitett betűktől felperesi beltelek felé 8 hüvelyk vastagságban küljebb építette s az N. H. térfogaton neki fala nem állott, a beépítésre pedig azon körülmény jogosította fel, mivelhogy az épitkezés előtt szakértő mérnök által beltelkét felmérette s az beltelkének vitás részén a határvonalat a városi térkép alapján O. F. betűkig terjedőleg állapította meg s igy mint kizárólagos tulajdonát tetszésétől függőleg beépítette és beépíthette; de másrészt tagadás alá vette, hogy a C. D. E. G. N. H. betűk irányában a megtörés G. E. betűknél volt. A helyszíni szemlekor megállapittatott, valamint a bizonyítási eljárás folyamán is constatáltatott, hogy az L. M. E. P. épület megtörése az N. O. irányban volt és hogy az N. H. O. F. falazat 3 m. 60 cm. hosszúságban és 50 cm. vastagságban építtetett küljebb, mint korábban állott. Ugyancsak a bizonyítás során igazoltatott az is, hogy alperes már az épités megkezdésekor, a mérték felvételekor tiltakozott az ellen, hogy a legutóbb emiitett térfogatot alperesek beépítik. Tény ugyan, hogy a biróság által szakértőül kirendelt mérnök, kit az épitkezés előtt alperesek is alkalmaztak, azon körülményt állapította meg, hogy alperesek beltelke tulajdonjogilag a vitás falrészletnél E. O. F. irányban terjed ki felperes beltelkére, de tekintettel a per jogi természetére, melynél fogva felperes a használat feletti sérelmeit kívánja orvosolni a tulajdon kérdésének elejtésével, továbbá a tanuk által bizonyított azon körülményre nemcsak a csurgó, hanem a vitás fal is felperes telkére kijebb esik, mint volt és felperes alperesi tagadással szemben nem igazolta, hogy a megháboritás G. N. E. O. betűk közti térfogatban is jelentkezik, a per elbírálásánál, miután a foglalásra nézve a szakértők, illetve tanuk eltéröleg nyilatkoztak, a mennyiben egyik 18, másik 7 hüvelykkel, harmadik pedig 4 ujnyival küljebb építettnek találta az építkezést, mint korábban volt, alapul tekintendő és elfogadandó volt alpereseknek az első tárgyalásnál tett beismerése s a helyszíni szemlénél megállapított ténykörülmény. Ezen utóbb hivatkozottak alapján tehát alperesek ellenében a vitás térfogatban önhatalmi birtokháboritás ténye megállapítandó s azok a rendelkező rész szerint elmarasztalandók, illetve a fal eltávolítására kötelezendők voltak, stb. A győri kir. itélő tábla (1894 szept. 13. 4,965. sz. a.) az első biróság ítéletét azzal a részbeli változtatással és kiegészítéssel, hogy alperesek a keresethez B. alatt csatolt vázrajzon N. H. O. F. betűkkel jelzett 3 méter 60 cméter hosszúságú falat jelenlegi állásából saját telkük felé 8 hüvelykkel bejebb tartoznak helyezni a korábbi állapotot ily módon visszaállítani, egyébként helybenhagyja, stb. Indokok: Arra való tekintettel, hogy annak megállapítása, vájjon alperesek a B. alatti vázrajzon N. H. O. F. betűkkel határolt házfalat a felperes által bírt telekre mily mélységben építették be, a tanuk vallomása, valamint az előljáró bíró által a helyszíni szemle alkalmával felvett adatok lényegesen eltérnek, helyesen csakis alperesek beismerése alapján eszközölhető és pedig annyival inkább, mert azt, hogy a háboritás az N. H. O. F. területen 8 hüvelyk mélységű falépitésével történt, az első tárgyaláson maga felperes is elfogadta, ebből folyólag az első biróság ítéletét oly változtatás és kiegészítéssel, hogy alperesek a kérdéses falat saját telkük felé az általuk beismert 8 hüvelyk mélységre tartoznak beljebb helyezni, egyebekben felhozott indokainál fogva helyben kellett hagyni. A m. kir. Curia (1895 január 18. 11,680. sz. a.) mindkét alsó biróság ítélete megváltoztattatik, felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: A per adatai szerint a felperes és az alperesek kérdéses telke, illetve háza közvetlen szomszédságban van, felperesnek tehát az uj építkezésnek az alperesek által történt tényleges megkezdéséről és folytatásáról tudomással kellett bírnia, de hogy felperes még az épitkezés megkezdése előtt alperesnek az épitkezés mérvére vonatkozó szándékát is jól ismerte, kitűnik Tóth Antal és J. Ferencné tanuk vallomásából, mely szerint akkor, midőn az alperesek régi házának fala bontatott, peres felek az alperesek által célba vett épitkezés felett vitatkoztak. Felperes tehát a mennyiben a célba vett s utóbb tényleg megkezdett építkezést magára nézve sérelmesnek találta, ennek megakadályozása céljából az illetékes közigazgatási hatóságnál tartozott volna panaszt