A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 8. szám - Német birodalmi magánjogi codificatió 1894-ben

A JOG 63 latlan kíváncsiságból», hanem komoly érdekekből szeretné megtudni. Annyit azonban előre is jelezhetek, hogy a szóban forgó jogásztársaság dr. E. úrnak azt a magyarázatát, hogy sommás ügyekben az elsó'biróság akkor van szabályszerűen alakítva, ha az ítéletet az a bíró hozta, a ki előtt a szóbeli tárgyalás lefolyt, és akkor nincs szabályszerüleg alakítva: «ha az Ítéletet nem az a biró hozta, a ki előtt a szóbeli tárgyalás lefolyt* (107. §.), elfogadhatónak nem találta. Spectator. Vegyesek Erdély Sándor igazságügyminister úr leiratot intézett a budapesti ügyvédi kamarához, melyben felkérte a kamarát, hivatalos működésében való támogatására. A kamara választmánya ennek folytán a következő felterjesztést intézte az igazságügyi minister úrhoz. 220/1895. sz. Nagyméltóságú minister úr! Nagyméltóságod 265/1. M. E. sz. rendeletével kegyes volt bennünket arról értesíteni, hogy O Felsége legfelsőbb elhatározása folytán az igazságügyi kormány vezetését átvenni s alulirt ügyvédi kamarát felhívni méltóztatott, hogy az igazságügy^ terén kifejtendő munkásságában támogatólag közreműködjünk. Őszinte köszönetünket nyilvánítjuk Xagyméltóságodnak kamaránk iránt tanúsított szives figyelméért. Örömmel üdvözöljük Nagyméltóságodat az igazságügyi törvény élén. Excellenciád a gyakorlati jogi pályán évek hosszú sora óta kifejtett közhasznú tevékenysége alatt becses tapasztalatokat gyűjtött a jogszolgáltatás terén, ismeri annak nagyobb és apróbb bajait, e bajok orvoslására szolgáló eszközöket. E körülmény egyrészről megnyugtat, másrészről reménynyel tölt el bennünket arra nézve, hogy Magyarország igazságügyének igazgatása és tovább fejlesztése jó kezekben van letéve. Alulirt ügyvédi kamara, mint az igazságügyi szervezet egyik tényezője, mindenkor örömmel fogja megragadni az alkalmat, hogy saját törvényes hatáskörében Excellenciádat a jogszolgáltatás terén kifejtendő tevékenységében teljes erejéből támogassa és örülni fog, ha e téren bármi tekintetben szolgálatára állhat. Budapest, 1895 február 15-én. Mély tisztelettel, a budapesti ügyvédi kamara. Friedmann Bernát s. k. h. elnök. Dr. Nagy Dezső s. k. titkár. A magyar állampolgárság távollét általi elévülése megszakittatik az által, ha az illető a népfölkelés vagy az állitáskötelesek lajstromaiba időközben felvétetik. A m. kir. honvédelmi ministernek 1891. évi 16,8G9. sz. a. a m. kir. belügyministerhez intézett átirata: A ki az országból távol van, de az 1879. évi L. t.-c. 31., illetőleg 32. §-aiban az állampolgárság elvesztésére megkívántató 10 év letelte előtt védkötelessé válik és a népfólkelés vagy az álliláskötelesek lajstromaiba fölvétetik: arra nézve a magyar állampolgárság elévülése megszakad és a 10 évi távollét csak azon időponttól számitható, a melyben védkötelezettségi ideje letelt, vagy a mikor állítási, esetleg katonai vagy honvédségi szolgálati kötelezettségének, vagy a mennyiben hadmentességi díjra kötelezett: ebbeli kötelezettségének végleg eleget tett. Indokok: Ha az ily kiskorában szüleivel kivándorolt egyén magyar állampolgársága, szüleinek 10 évi távolléte által szintén elveszettnek jelentetnék ki: ezáltal a véderő érdekei károsittatnának s megkönnyittetnék a védkötelezettség alóli kibúvás; sőt ezen elv általános alkalmazása által mintegy elismertetnék az, hogy a védkötelezettség megszüntetésére elégséges a huzamos ideig tartó s annak teljesítésétől való következetes vonakodás. Ez pedig különösen az ország azon részeiben, a melyekben a védkötelezettség alóli kivonás, eltávozás útján tömegesen fordul elő, alkalmas eszközül fogna felhasználtatni a védkötelezettség kijátszására. A Magyar Jogászegylet büntetőjogi értekezletei január 25-én vették kezdetüket. Az értekezlet elnökéül Kelemen Mór curiai biró, helyettes elnökéül Zsitvay Leó törvényszéki alelnök, titkárjául Sánta Elemér kir. alügyész választattak meg. Az első vitázatot Illés Károly kezdte meg s a felvetett kérdés általános élénk érdeklődést keltett, melynek tanúsága az a tartalmas vita, mely az előadás nyomán kifejlődött. Az előadó elnézte! A brassói kir. járásbíróság elrendeli J. J. ellen 10 í frt 67 kr. házbérkövetelés és jár. iránt a biztosítási végrehajtást a bérlemény területén található ingókra. Miután később alperes a 106 frt 67 kr. házbér és jár. megfizetésére jogerejüleg marasztaltatott, az eljáró bíróság elrendeli a kielégítési végrehajtást a biztositásilag lefoglalt ingókra és tekintettel az 18+1. évi LX. t.-c. 89. §-ának utolsó bekezdésére, házbérről lévén szó, minden igényfelhivás nélkül, kiadván az iratokat további eljárás végett a végrehajtónak. Adós még elhúzni óhajtván a fizetést, felfolyamodással él ezen kiküldő végzés ellen és a marosvásárhelyi kir. tábla ("Jánosi Gyula táblai biró úr előadása nyomán) 3,147/94. sz. a. az elsó'biróság végzését megváltoztatta és kimondá, hogy az iratok a kiküldöttnek nem voltak kiadhatók, mert előzőleg az igénykereset beadására a hirdetmény volt kibocsátandó (?). Az előadó úr elnézte, hogy házbérről van szó. Az ezen sérelmes végzés ellen végrehajtató részéről beadott felfolyamodást a Curia visszautasította, nem lévén helye a felfolyamodásnakt Időközben végrehajtást szenvedett elvitte a biztositásilag lefoglal ingókat már egy új lakhelyiségbe, ott sem fizetett egy fillér házbért sem, a bérbeadó beperelte az adóst, lefoglalta ugyanazon, a régi lakásban is biztositásilag lefoglalt ingókat és el is adatta saját követelése fejében, melyre ő fedezetet nyert. Az első foglaltató most ütheti nyomát pénzének. (Ügyvédi körökből.) A fennállott román nemzeti párt irányának megfelelő gyülekezetben, vagy ilyen gyülekezetek összehívásában való részvétel kihágást képez. A m. kir. belügyminiszter 1895. évi január 6-án 9. elnöki szám alatt kelt általános rendelete. A fennállott, úgynevezett román nemzeti párt működését 1894 évi június hó 16-ról 321/res. szám alatt kelt rendeletemmel betiltottam. Ezen tilalom megszegését az 1879: XL. t.-cikk 1. §-a alapián 1894. évi december hó 7-ről 1,488/res. szám alatt kelt rendeletemmel kihágásnak minösitettem. Mindenki tehát, ki a nevezett párt irányának megfelelő gyülekezetekben, vagy ilyen gyülekezetek összehívásában részt vesz, az 1879. évi XL. t.-cikk 16. §-a értelmében és ezen rendeletem alapján tizenöt napig terjedhető elzárással és 100 forintig terjedhető pénzbüntetéssel fog sújtatni. Midőn ezen rendeleteimet az 1879 : XL. t.-cik 9. §-a értelmében ezennel kihirdetem, egyszersmind megjegyzem, hogy annak hatályba léptére nézve a most idézett törvényszakasz irányadó. Igazságügyi kinevezések. A m. kir. igazságügyminister előterjesztése folytán O Felsége által kineveztetett: R e i c h Gyula brassói járásbirósági albiró a brassói, Simon János mezőtúri járásbirósági albiró a karcagi és Kelemen Ernő hajdúnánási járásbirósági albiró a kisvárdai járásbírósághoz járásbirákká ; J a k ó Pál mármarosszigeti járásbirósági albiró a szatmárnémeti és Nachtigall Cyrill fiumei törvényszéki aljegyző a pécsi ügyészséghez alügyészekké; Bocskor István csíkszeredai törvényszéki jegyző a csikszentmártoni, dr. Komjáthy Gyula szabadkai törvényszéki jegyző a nagybányai, Veress Menyhért erzsébetvárosi törvényszéki jegyző a székelykereszturi járásbírósághoz, S p e r 1 á g h Géza nagyváradi törvényszéki jpgyző a zalaegerszegi törvényszékhez, dr. Varga Antal brassói törvényszéki jegyző a nyárádszeredai. Ver tán Sándor csíkszeredai törvényszéki jegyző a medgyesi, C s u p p a y Ferenc kecskeméti törvényszéki aljegyző a kecskeméti és dr. Tikos Gyula debreceni gyakorló ügyvéd a püspökladányi járásbírósághoz albirákká. Továbbá kineveztettek : C z é b e 1 Gusztáv debreceni ítélőtáblai tanácsjegyző albiró a mármarosszigeti, dr. Bernáth Gyula a szegedi ítélőtáblai tanácsjegyző albiró a törökkanizsai járásbírósághoz járásbirákká ; G i d ó f a 1 v i Benedek marosvásárhelyi törvényszéki jegyző az oklándi, Lázár József temesvári törvényszéki jegyző a dévai és Száva Jakab marosvásárhelyi törvényszéki jegyző a kovásznai járásbirósághoz albirákká, végül C h u d o v s z k y Géza trencsénmegyei árvaszéki ülnök a kalocsai ügyészséghez alügyészszé, B a b ó István aradi járásbirósági albiró az aradi. B o k s a y Bertalan huszti járásbirósági albirót a felsó'vissói, Kovács Jenő nagyváradvárosi járásbirósági albiró a nagyváradvárosi és dr. Z á n k a y Aladár pécsi Ítélőtáblai tanácsjegyző-albiró a pécsi járásbirósághoz járásbirákká ; dr. Porges Miksa pécsi Ítélőtáblai tanácsjegyző albiró a pécsi és dr. Kéry Miklós a pozsonyi ítélőtáblai tanácsjegyző albiró a komáromi törvényszékhez bírákká ; dr. S z i k s z a y György nyíregyházai törvényszéki jegyző a nyírbátori, Komócsy Károly nezsideri járásbirósági jegyző a nezsideri és Kálmánczhelyi Miklós nyíregyházai törvényszéki aljegyző a mátészalkai járásbirósághoz albirákká ; Z s i r o s Lajos nagybecskereki, Megyeri Géza nyíregyházi és M u s k ó Sándor szegedi törvényszéki elnöknek a curiai cimet és jelleget, továbbá kineveztetett: dr. Bernáth Géza szegedi Ítélőtáblai tanácselnök a szegedi ítélőtáblához elnökké Az előadónál elévült. Mikor nyakig úszik a Curia a restanciákban, akkor nem lehet csodálkozni, hogy ilyen határozat keletkezik: Cs. J.-nak a kbtkv 41. tj-ában körülirt közcsend elleni kihágására nézve mindkét alsóbiróság ítélete hatályon kívül helyeztetik s a kihágás miatt ellene folyamatba tett bűnvádi eljárás megszüntettetik; mert jelen bűnvádi ügynek 1894 május 7-én lett felterjesztése óta bírói intézkedés nem történvén, az ifj. Cs. J.-t terhelő közcsend elleni kihágást illetőleg a bűnvádi éljáráit megszüntetni kellett, mert a kbtkv 31. §-a szerint elévült. A Pallas Nagy Lexikonának füzetes kiadásából megkaptuk a 101—105. füzeteket, vagyis a VII. köt. 11—15. (befejező) füzeteit. E füzetekhez, melyek a Frigyes és Geszt közti anyagot ölelik föl, a következő külön mellékletek vannak csatolva : Fűtő szerkezetek (3 lap), Galambok (színnyomat), Galícia és Bukovina térképe, Galvanométerek, Készülékek a világító gáz gyártásához, Gázlángzók, Gázlók (2 lap), Gázmotor-szerkezetek, Gázfőző és fütő szerkezetek, Az egészséges és beteg gége (színnyomat), Gemmák. Ezeken kívül a szövegben is számos ábra van. Curiai és táblai értesitések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett leérjük mindig kiadóhivatalunkhoz intézni. Arad, P. A. Izrael S. — Magy.-franc. bizt. társ. 3934/94 sz. ügy elintézetlen. — Bánffyhunyad, E. V. A már f k. Deák. — Farhanye I