A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 8. szám - Német birodalmi magánjogi codificatió 1894-ben

A JOG 61 Ezek figyelembe vételével a kir. törvényszékek és járásbíróságok e címénél a múlt évi költségvetéssel szemben a következő változtatások vannak elöii ányozva : Egyrészt 13 új telekkönyvvezetői állás szaporításával, másrészt az által, hogy 13 segédtelekkönyvvezetői állás megszüntetése mellett 13 telekkönyvezetői állást vettem fel, el lesz érve. hogy 26 telekkönyvezetői állással több fog rendelkezésre állani és hogy a telekkönyvvezetők egyenlő számban lesznek a segédtelekkönyvezetőkkel. Az, hogy 1Ü0 írnoki állást a XI. fizetési osztály 2. fizetési fokozatába a jövő évre is előirányoztam, az 1893. évi IV. t.-c. tárgyalása alkalmával tett és helyesléssel találkozott annak a kijelentésemnek felel meg, hogy az írnokok sorsának javítását az ország pénzügyi viszonyainak figyelembe vétele mellett előmozdítom. A személyi járandóságok többletének egy további része az 1891. évi XVII. t.-c. rendelkezésein alapszik. Fölvettem ugyanis egy vidéki törvényszéki elnöknek az 1891. évi XVII t.-c. 26. és 30. i?-ai alapján curiai birói címmel és jelleggel felruházása végett egy félévi illetménytöbbletet. Husz biró részére a táblai biró cím és jelleg adományozása céljából félévi illetménytöbblettel 11,040 frtot irányoztam elő. A vizsgálóbírói pótlékot 75, vagyis a szükségnek megfelelően, az eddiginél kettővel több törvényszéki biró részére vettem fel. Tulajdonképi szaporításként fel van véve 38 birói, 1U0 albirói, 20 jegyzői, 40 aljegyzői, s mint már fen is emiitettem, 13 telekkönyvvezetői, 25 irnoki és 18 hivatalszolgai állás 3/*' s illetve 1 , évi illetmény. Továbbá 55 joggyakornok 500 fit segélydija. A kir. ügyészségek kiadásai 12,844 írttal emelkedtek. Az ügyészség hatáskörébe tartozó teendőknek, — a népesség növekedése és a forgalmi viszonyok élénkülése által előidézett természetszerű gyarapodás — az ügyészségnek előirányzott szaporítását feltétlenül szükségessé tette. A nagyforgalmu budapesti kir. ügyészségnél különösen szükséges egy második ügyészi állás rendszeresítése, abból az okból, hogy ott az egyik ügyész az ügyészség administrativ teendőinek vezetésénél, a másik pedig tisztán a közvádlói teendők körül legyen az ügyészség főnökének segítségére. A két vidéki alügyészt pedig a nagyváradi és a brassói kir. ügyészségeknél kellend alkalmaznom, miután ezeknél az ügyészségeknél a bűnvizsgálatok száma jelentékenyen emelkedett. Nyugdijak fejében 1894. évre megszavaztatott 1.620,000 frt, 1895-re előirányoztatik 1.730.000 írt, tehát 110,000 frttal több. A nyugdijaknál az 1892. és 1893. évben mutatkozó kedvező zárszámadási eredmény az eddigi tapasztalatok szerint 1894. évben már nem lesz elérhető, mert az 1894. évre előirányzott és megszavazott hitel már az év első felében jelentékenyen túlhaladva lett. Az előirányzat a következő arányszámítás alapján történt: u. m. a tényleges kiadás volt: 1890. évben 1.297,858 frt, 1891. évben 1.411.132 frt, több 1890. év ellenében 113,274 frttal, 1892. évben 1.510,629 frt. több 1891. év ellenében 99,497 frttal, 1893. évben 1.556.616 frt, több 1892. év ellenében 45,987 fvttal, a három év alatt az emelkedés összesen 258,758 Irt az évi átlag tehát 86,252 forint. Az 1893. évi tényleges kiadás volt 1.556.616 frt, hozzáadva a fenti átlagot 86,25:i frt, az 1891. évi valószínű szükséglet lesz 1.642,868 frt, ehhez adva ugyanazon átlagot 86,252 frt. az 1895. évi valószínű szükséglet 1.729,120 frtra, vagyis kerek összegben 1.730,000 frtra tehető. Eéen emelkedés részben a fizetés rendezéséről alkotott 18!J3. évi IV. t.-c, rendelkezésére vezethető vissza, részben pedig abban találja indokát, hogy a királyi bíróságok szervezése óta elmúlt időtartam alatt mindinkább emelkedik azon birák, bírósági hivatalnokok és hivatalszolgák száma, a kik 1872-ben fennállott bírósági rendszer alatt működött személyzet sorából (a. bírák az 1869. évi IV. t.-c. 26. §-ában kimondott elvhez képest) az új bírósági szervezetben alkalmaztatván, hosszú szolgálatukban elaggottak. Beruházásokra 1894. évre megszavaztatott 300,000 frt, 1895. évre előirányoztatik 300,000 frt, tehát ugyanannyi. A Budapesten épülő igazságügyi palota építési költségei nem az itt előirSnyzott összegből, hanem az 1893. évi XIII. t.-c. alapján a pénzügyminiszter kezelése alatt álló magyar készpénz biztosíték-alapból engedélyezett 2,183,000 frt kölcsönből fedeztetnek. Az 1893. évben e következő nagyobb építkezések, illetve vétel iránti tárgyalások voltak folyamatban és tervezés alatt, u. m. : Aradon törvénykezési épület és fogház építése iránt, I Besztercebányán ugyanaz, Debrecenben ugyanaz, Deésen ugyanaz, Kalocsán ugyanaz, Kolozsvárott ugyanaz, Komáromban törvénykezési épület emelése iránt, Lúgoson törvényke • zési épület és fogház építése iránt, Marosvásárhelyen törvénykezési épület emelése iránt, Máramarosszigeten törvénykezési épület és fogház építése iránt, Miskolcon ugyanaz, Nagyváradon törvénykezési épület kibővítése iránt, Rózsahegyen ugyanaz, Szolnokon törvénykezési és fogház építése iránt, Újvidéken ugyanaz, Zalaegerszegen törvénykezési épület kibővítése iránt, Hevesen járásbirósági épület vétele és kibővítése iránt, Nagybányán járásbirósági épület vétele iránt, Nagvkállón ugyanaz, Orsován járásbirósági épület emelése iránt, Ökörmezőn járásbirósági épület vétele iránt, Szarnosujváron ugyanaz, Zsolnán ugyanaz. Az 1893. év folyamán létrejött megállapodás folytán, mint előnyös vétel, a következő járásbirósági épületek megszerzése eszközöltetett: I. a fogarasi. II. a kisvárdai, III. a marcalii kir. járásbirósági épületé. Az 1894. és 1895. év folyamán még a következő törvénykezési és járásbirósági építkezések, illetve telekvételek iránt tettem és fogom folyamatba tenni a tárgyalásokat u. m. : Déván törvényszéki építkezés iránt, Kaposvárit ugyanaz, S.-A.Ujhelyen ugyanaz, Sopronban ugyanaz, Szatmáron ugyanaz, Székely-Udvarhelyen ugyanaz, Veszprémben ugyanaz, Algyógyon járásbirósági építkezés iránt, Bethlenben ugyanaz, Hódmező-Vásárhelyen ugyanaz, Huszton ugyanaz, Kőrösbányán ugyanaz, Makón ugyanaz. Az 1895. év folyamán Debrecenben, Deésen és Komáromban három nagyobb törvényszéki, továbbá Hevesen és Kisvárdáu pedig járásbirósági építkezés lesz folyamatban és az eddigi előmunkálatok alapján bizton remélhető, hogy ugyancsak 1895. év tavaszán még további két törvényszéki, az év második felében pedig ismét további két törvényszéki új építkezés fog megkezdetni s azon felül további telek- és házvételek is fognék eszközöltetni. Ausztria és külföld. Német birodalmi magánjogi codificatió 1894-ben. * A polgárjogi codex-tervezet másodszori felülvizsgálatára hivatott németbirodalmi bizottság a húsvéti szünetig befejezte a házassági jog tárgyalását, de nem a családjogit is, a mi húsvét utánra maradt. Kiemeljük azon érdekes adatot, miszerint a bizottságban ezúttal is megkiséreltetett, hogy a házassági jogban egyedül a kánonjog s a katholikus egyház elvei s tanai érvényesítessenek, de siker nélkül; a mint, reméljük, ily törekvéseket nálunk sem fogja a siker megkoronázni. Nagyon természetes, hogy a házassági intézmények alakításánál, egyes, bármily hatalmas confessio dogmái irányadók nem lehetnek, hanem csak a társadalmi forgalom gyakorlati szükségletei. Azonban —- a mint kitűnő volt igazságügyi ministerünk alkotásában, úgy a német bizottság müvében is — a középút fogadtatván el, a kellő óvatosság s kímélet az egyház irányában nem lett mellőzve, úgy hogy a német jogászok véleménye szerint a II. tervezet vallás-szempontokból is nyugodtan elfogadható s azzal a katholikus körök is megelégedhetnek. Áttérve a bizottság működésére, a húsvét előtti ülésekben folytattatott a tárgyalás az e 1 v á 1 á s s ágy-asztaltóli elkülönítés szabályai felett. Különösen az elválási jognak bizonyos idő lefolytávali kizáratásáról. A tervezet szerint az 1,441., 1,442. s 1,444. §-ok eseteiben az elválási kereset a vétkesség tudomásul vételétől számított 6 hó alatt, de mindenesetre 30 éven belül megindítandó. Ez ellenében tett indítványok, hogy a fi hói határidőket vagy legalább egy évre kiterjeszszék, nem nyertek támogatást. Az azonban toldalékul az 1,447. i?-hoz elfogadtatott, hogy a 6 havi határidő nem folyik, mig a házastársak közötti házasélet-közösség fel van függesztve; de ha a vétkes fél azon felszólítást intézi házastársához, hogy vagy állittassék vissza a házaséleti közösség, vagy inditassék meg a válóper, a határidő' a felhívással vegye kezdetét. Az 1,447. ij2. bekezdésében megállapított 30 évi határidő leszállittatott 10 évre oly értelemben, hogy annak lefolytával az elválási ok többé akkor sem érvényesíthető, ha arról a jogosult félnek semmi tudomása sem volt, vagy ha a házaséleti közösség fel volt függesztve. Elfogadtatott ellentétben a tervezettel az is, hogy az 1,447. § szabályai azon esetre is kiterjedjenek, midőn rosszlclkü elhagyás forog fenn. A tervezet 1,448—1,449. §-ai nem kifogásoltattak, melyek szerint a házastárs azon vétkessége, amelyre többé válókereset nem állapitható, egy más tényeken alapuló válókereset okadatolására legyen érvényesíthető és hogy a válóperbeli ítéletben a vétkesség kérdésében is kellessék határozni. Az 1,450. §, mely szerint házasságtörés miatti válóperben a vétkes házasfél bűntársa is megnevezendő az Ítéletben s az 1,451. § a házastársak kereshetőségi jogáról, a perrend keretébe utasitattak. Azon indítvány, hogy az 1,452. § azon szabálylyal toldassék meg, hogy a házasság felbontásánál, a férjnek a női hozomány, vagy vagyonközösségnél az összvagyon kiadására vonatkozó kötelezettsége hasonlóan állapi* Előző cikkek a «Jog» 1894. évi 7., 9.. 10.. 11. sz.