A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 8. szám - A perjogi mulasztás

Tizenkettedik évfolyam. 8. szám. Budapest, 1894. február 25. Szerkesztőség: V.. Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V.. Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nemadatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY. ) HETILAP AZ IGAZSAGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BIRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják: Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre 1 frt 50 kr Fél » 3 » — » Egész » 6 » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. A perjogi mulasztás. Ina. Dr. PAP JÓZSEF, budapesti ügyvéd. leien sorok célja az, hogy ismertessem, hogyan intézkedik a magyar polgári perrendtartás előadói tervezete a mulasztásról és annak következményeiről. A javaslat a mulasztásnak két nemét ismeri, u. m.: a részleges (partialis) mulasztást és a teljes (totalis) mulasztást. E helyütt nem fogok foglalkozni az egyes perbeli cselekmények, u. m. jogorvoslatok, kifogások, bizonyítékok stb. használatának elmulasztásával. Ezen mulasztásnak a hatálya csupán az, hogy a fél elesik az elmulasztott cselekménytől (praeclusio 444 §. ), de következménye soha sem marasztaló ítélet. A mulasztás hátrányai ipso jure következnek be és csak arra alkalmasak, hogy anyagot szolgáltatnak a hozandó contradictorius ítélethez. Értekezni kívánok csupán a teljes mulasztásról, vagyis arról, ha a peres felek bármelyike, tehát akár fel-, akár alperes egyáltalán nem cselekszik a perben, ha meg sem jelenik a tárgyalási határnapon, vagy ha megjelenik is, de p a s s i v magatartást tanusit. Ugy a régibb, mint az ujabb perjogoknak és rendtartásoknak is a mulasztás tekintetében alapeszméje az, hogy alperes köteles perbe bocsátkozni. Természetes, hogy a különféle korszakokban különféleképen fogták fel és magyarázták alperesnek perbebocsátkozási kötelességét. A régi római jog szerint pl. tényleges kényszer is alkalmaztatott az alperes ellen, hogy megjelenjék, majd hatósági zár alá vétetett a meg nem jeleni) alperes vagyona, vagy más anyagi hátrányokkal sujtatott meg nem jelenése esetén. A modern felfogás szerint nem kívántatott meg többé a perhez alperesnek activ részvéte. Fictio utján mintegy rá disputálták alperesre, noha meg sem jelent, a peres fél szerepét és azzal sujtották, hogy elveszítette a védelmi eszközök használhat á s i jogát. Az anyag könnyebb áttekinthetősége végett vizsgáljuk, mikor áll be a mulasztás? Mi a mulasztás következménye a peres felekre? És a mulasztás folytáni itélet ellen milyen jogorvoslatok használhatók ? I. Az előadói tervezet 446. §. szerint a határnap el van mulasztva, ha a fél a határnapon az üg y f e 1 h i v á s á t ó 1 k e z d v e a szóbeli tárgyalás bezárásáig meg nem jelenik, vagy nem cselekszik. A mulasztás tehát a szóbeli tárgyalásan való meg nem jelenés vagy jelenlét esetén, nem cselekvés. Nem cselekvés alatt teljes passiv magatartást értünk, részbeni cselekvés és részbeni nem cselekvés, nem eshetik | a teljes passivitas fogalma alá. A felek a szóbeli tárgyalás bezártáig tartoznak megjelenni, ugynevezett makacssági határidőt a javaslat nem ismer. I A 229. §. szerint az elnök zárja be a tárgyalást. A mulasztásnak következményei — a mennyiben a törvény kivételt nem tesz — csak kérelemre állanak b e, az elmulasztott cselekmény azonban a kérelem előterjesztéséig és ha a kérelmet szóbeli tárgyalás alkalmával adták elö, a kérelem lelett tartott szóbeli tárgyalás bezárásáig pótolandó 44. ). §. A tervezet szerint azonban nem minden tárgyalási határnapnak elmulasztása vonja maga után a makacssági i t é 1 e t e t, u g y amint azt a német birodalmi perrend a 295 — 298. §-a i b a n rendeli. A német birodalmi perrend a tárgyalás egységét tartja szem előtt és a szóbeliséget olyannyira akarja következetesen keresztül vinni, hogy nem tesz különbséget a között, vajjon a peres fél az első, tehát perfelvételi tárgyalást mulasztotta-e el, avagy egy későbbi tárgyalást, mert minden elkülönített tárgyalási határnap elvileg egy egységes szóbeli tárgyalásnak tekintetik. A mulasztást megelőzőleg előadottak és az eddigi bizonyítás eredménye figyelembe nem vétetik az ítélet hozatalánál. A tervezet 447. és 448. §-aiból világosan látjuk, hogy a makacssági itélet tekintetében különbség van a perfelvételi és az érdemleges tárgyalások elmulasztása között. Csak a perfelvételi határnap elmulasztása esetén hozható marasztaló ugynevezett makacssági itélet alperes ellen. Ha érdemleges tárgyalás tartatott, az ott felhozott és bizonyított tények figyelembe veendők és habár a későbbi tárgyaláson meg sem jelenik alperes, ellene csak contradictorius és nem makacsságij itélet hozható (448. §. ). Különbséget tesz a tervezet még a között is, alperes mulasztotta-e el a per felvételi határnapot avagyfelperes, erről azonban későbben lesz szó, midőn a mulasztás következményeivel fogunk foglalkozni. Előfordulhat az is, hogy a peres fél megjelenik ugyan a szóbeli tárgyaláson tárgyal is, de a tárgyalás berekesz| tése előtt eltávozik, avagy minthogy az elnök intésének nem engedelmeskedett, a teremből kiutasittatik (215. §. ). Ezen eset analog azzal, ha a peres fél nem távozik ugyan el a tárgyalástól, de tovább nem tárgyal, passive viseli magát. Minthogy részbeni cselekvés és részbeni nem cselekvés »nem cselekvésnek« nem tekinthető, a bíróság a kifejtettek alapján és tekintettel a 277. §-ban kimondott elvre, nem makacssági, de contradictorius ítéletet tartozik hozni. A kiutasított fél ugy tekintetik, mintha önként távozott volna (215. §. ). Nem hozható makacssági itélet akkor sem, ha a fél, illetve meghatalmazottja a további tárgyalástól érthetetlen előadás miatt e 1t i 1t a t i k. A 112. §. szerint ez esetben a tárgyalás az illető fél költségére elhalasztatik azzal a sanctioval, hogy a bíróság a felet a tárgyalás ismételt meghiusítása esetében meg nem jelenőnek fogja tekinteni. A per során megesik, hogy tárgyalás tüzetik ki nem a főügynek, de egy incidens közbeeső vitának elintézésére. Ily esetekben, valamint akkor is, ha akár a peres felek között, akár a peres fél egyike és harmadik személyek között valamely vitás kérdés isoláltan elkülönitett tárgyalási napon tárgyaltatik, meg nem jelenés folytáni makacssági itélet hozatalának van helye, de csak akkor, ha a kitűzött tárgyalási határnap a tervezet szerint obligatorius, továbbá, ha a feleknek oly tényeiről van szó, melyek a tárgyalási elv alatt állanak és végre, ha a tárgyalás a per birósága e 1 ő tt volt kitűzve, nem pedig kiküldött avagy megkeresett b i r ó előtt. A tervezet 474. §. szerint valamely fél halála esetén az eljárás félbeszakad. A félbeszakadt eljárás felvételét mind a jogutód, mind az ellenfél kérheti. A bíróság a felvételi jogosultság vagy kötelesség felől közbeszóló itélettel határoz. Ha a felvételre kitűzött határnapon a perbe idézett jogutód meg nem jelenik, a bíróság az ellenfél kérelmére közbeszóló itélettel megállapítja a jogutódlást. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed. TARTALOM: A perjogi mulasztás. Irta: dr. P a p József, budapesti ügyvéd. Tengerjogi kérdések Irta: dr. Zarevich Antal, fiumei kir. táblai biro. — Telekkönyvvezetö-képzö tanfolyam fölállítása Budapesten. Irta: Kritsa Izidor, lippai kir. s. telekkönyvvezető. — Belföld. (A házasságjogi javaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában. ) — Nyilt kérdések és feleletek. (Melyik az illetékes házassági forum ? Adalék az egyház-politikai reformhoz. Irta: ifj. Némethy József, pécsi ügyvéd. ) — Sérelem. (Jogi furcsaságok. Irta: dr. Weisz Bernát, bártfai kir. közjegyző. — Telekkönyvi misériák. Irta: dr. B erényi Sándor, budapesti ügyvéd. ) — Vegyesek. -- Curiai és, táblai értesítések. — Hirdetés. TÁRCA: A determinismus a büntetőjogban. Irta: Moscovitz Iván, Budapesten. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és> döntvények. — Kivonat a >Budapesti Közlöny<-ből. (Csődök. — Pályázatok. )