A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 6. szám - Hogyan kodifikáljunk

Tizenkettedik évfolyam. 6. szám. Budapest, 1894. február 11. Szerkesztőség;: V.j Rudolf-rakparl .!. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart S. sz. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézcndök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY,) IIFTILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér­mentve küldve : Negyed érre 1 frt 50 kr Fél » 3 > — » Egész » (i » — > Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen po stautal vá ny nyal küldendők. TARTALOM: Hogyan kodifikáljunk. Irta : Farkas Lajos, komáromi kir. tvszéki biró. -- A büntető törvény 75. §. értelmezéséről. Irta : E ö r d ö gh András, budapesti törvényszéki biró. — A kamat elévüléséről. Irta : dr. S t r i c k e r Adolf, csornai ügyvéd. — Belföld. (A bánffi-hunyadi jogászkör. — A bűnvádi eljárás reformja. — A házasságjogi javaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában.) — Nyilt kérdések és felelelek. lA sommás visszahelyezés iránti kereset kiterjedési jogköre. Irta : dr. V a r g a Antal, erzsébetvárosi kir. tvszéki aljegyző. — II. Irta : L e h r­mann Viktor, szolnoki kir. tvszéki jegyző.) — Sérelem (Croaticae res.) — Irodalom. (Adalékok a magyar közjog egynémely megtámadott tételeinek megvilágosítására. Irta : V b 6.) - Vegyesek. (Jogi furcsa­ságok. Irta : dr. W e i s z llernát kir. közjegyző Bártfán. stb.) — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MKI.IÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. ­Kivonat a .Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) TÁRCA : A kir. táblai tanácsjegyzö-albiró. Irta: X. Y. A Jog tör vény tár a« t. előfizetői jelen szá­munkhoz mellékelve veszik as 1893. évi törvénycikkek 30. és 31. ívét (449—472. lap). As esetleges reklamációkat kérjük H napon beliit hozzánk intézni. A kiadóhivatal. > Hogyan kodifikáljunk. Irta: FARKAS LAJOS, komáromi kir. tvszéki biró. Dr. Wlassics Gyula e lapok múlt évi 52-ik számában eszmecserét indit a törvényelőkészités problémáiról. Ugyan őt, midőn az általa legújabban felvetett eszmé­nek vitatását elősegíteni iparkodik, leginkább illetékesnek tart­juk, hogy a kérdést annak kívánatos megoldásával ismer tesse. Nézetei a napirendre váró kodifikatorius alkotások lázas időpontjában kétszerte aktuális színvonalra emelkednek. Tekintve a kiváló álláspontot, hogy ugyanő a Fabiny­féle bűnvádi eljárás javaslatának s a birói és ügyészi szerve­zet módosítását kimondó törvénynek előkészítésében sikeres tevékenységgel közreműködött, e téren gyakorlatilag is ki­magasló tapasztalatainak jóval inkább hatékony erkölcsi súlyt tulajdonithatni A kérdésnek súlypontját először is azon tételben állítja fel, hogy a törvényelőkészités munkálataira az első terve­zetek elkészítése céljából büreaukratikus alapon szervezett kodifikatorius hivatalt be­rendezni, vagyis ily hivatalt felállítani telje­sen felesleges. Ezen nézet helytállósága ellen kifogást alig emelhetni. Hogy olyféle állandósított hivatal szerveztessék, miként az ott alkalmazottak a már megszokott őrlő munkát gyárias tevékenységgel mintegy ledarálni köteleztessenek, szerintem az ilyféle tervnek monstruosus voltát bizonyítani akarni nem szükséges. Az ily par íorce hajtott tevékenység, eltekintve az állandósított állásban bírt kényelmességnek becsvágytalan hát­rányaitól, a kodifikált anyagnak mélyreható perspektíváját alig biztosítja. .Mint hivatal nincs képesítve, hogy a jogéletnek sok­oldalú változatait, azok konkrét elintézésének szükségleteit, közvetlen közelből nyert impresziok alapján megfigyelje s alkalmilag értékesíthesse. Működése, ut aliquid fecisse videa­tur, hasonlít a merev hivatali életnek olyféle elfajulásához, melynél a döntő szempont a lényeg alapos vizsgálata helyett, csupán az ügynek aktaszerű elintézésére van basirozva. Lapunk mai sza Ezzel ellentétben az első tervezetnek elkészítését a fel­ölelendő jogterületnek ambiciózus buvárlata, annak minden részleteire kiterjedő kibányázása, szükségkép megelőzi. Ily működésre az lesz leginkább képesítve, ki a feldol­gozandó jogkérdések magas színvonalú áttekintésére, ugy az elméleti, mint a gyakorlati tekintetben megkívántató képzett­ségnek birtokában van. Hogy kormányunk az ily tehetségeket honnan keresse elő, ezen kérdésre dr. Wlassics Gyula helyesen jegyzi meg, miként a kodifikatorokat onnan kell venni, a hol találja őket a kormány. A legkülönbözőbb élethivatásban foglalkozók legjelesbjeit kell megnyerni a törvényelőkészités re. Szó sincs róla, a jogpolitika követelményeinek leg­inkább az itt nyilvánuló nézet felel meg. Az állandó hivata­los kodifikatorok helyett, a törvényelőkészítők kiszemeltjei gyanánt első sorban azok szerepelhetnek csupán, kik ön­magukról az általuk kisajátítandó jogterületre, szakértelmük, hajlamaik s éles megfigyelő képességüknek íelszineskedéstől ment bizonyságlevelét adták. A törvényelőkészitési működésnek természete hozza magával, hogy annak munkásai a hivatalos munkaidő óra­mutatójához kötve ne legyenek. Saját erőérzetükből merít­hessék azon munkaidőt, melynek felhasználására őket a be­töltendő munkásságnak szorgos szempontjai kényszerítik. De az előadott kívánalmak még egymagukban kellő fedezetet nem nyújtanak, hogy a törvényelőkészitésnek el­várható mesterművét biztosítják, ha annak tudományos érté­kével a gyakorlati élet igényeire való kihatása párhuzamba nem hozatik. Ezen elsőrendű feltétel csupán a tudományos életnek és a gyakorlati működésnek folytonos szemmeltartása, az alkal­mas irányelveknek tetszetős kiselejtezése mellett érhető el. Ki egy felkapott divatos eszmének átültetését előbb megkísérli, mintsem a nép érzületének megbízható nyilvánu­lásaira, jogpolitikai szempontból vett kifejlesztésének esélyeire s annak számbavehető eredményére tekintene, az a korszerű­ség mesterkélt igényeinek kielégítését elősegitendi ugyan, de maradandó üdv"ös alkotást alig fog végezhetni. Tehát a törvényelőkészitési működésben az illető szak­nak tudományos mivelése mellett azon szak gyakorlati isme­retkörének egészben elsajátítása, az életviszonyok széleskörű s mélyreható áttekintést' képessége előnyt biztosit. Theoria sine praxi, est sicut rota sine axi, ezen köz­mondásnak valódisága főleg a törvényelőkészités feladataiban világlik elénk. Bármily kitűnő elméleti képzettség mellett se kerülhető el, hogy a gyakorlati ismeretek hiányában hirdetett jognéze­tek között azok mindegyike minden irányban helytálló s megdönthetetlen igazságnak bizonyuljon. A gyakorlat, mint az élet mestere, nem egy elméleti feltevésnek sikertelenségét demonstrálja. A törvényelőkészítők megválasztásában tehát elsőrendű szempontként tárul elénk, hogy azok kiszemeltjei képesítve legyenek az általuk köve­tendőül felállított jogszabályoknak kihatásait gyakorlati irány­ban is mérlegelni. Dr. Wlassics Gyula az alkalmazandó kodifikatorok kőzött a hivatalnoki kart szintén számbavehető faktor gyanánt fo­gadja el. Hogy szavait szó szerint idézzem, midőn akként nyilat­kozik, »sőt ha hivatalnokokat bíznak meg, a mit épen nem óhajtok kizárnia, ezen kijelentésével incidentaliter megenged­hetőnek tartja, hogy a törvényelőkészitésre a hivatalnoki kar­nak legjelesb erői felhasználtassanak, iá 12 oldalra terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents