A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 5. szám - A napidíjakról

A JOG. 39 t inger A., pénzügyi igazgató. Második javított kiadás. F i u m e, Battara P. kiadása. 1894. 2 kötet. Hazánkban a tengeri jog irodalmi műveléséről egyáltalán még szó sem lehet, ámbátor tengeri kereskedésünknek nagyszerű fellendülésével és ez által tengeri nemzetközi érintkezésünkkel mind gyakoriabbak lesznek a jogkérdések, melyek bírói vagy közigazgatási eldöntést igényelnek. Elvétve itt-ott nagy ritkán találkozunk egyik-másik jogászunk (dr. Nagy egyet, tanár) egy szerény kis cikkecskéjével a szaklapokban, de rendszeres tudományos müvelöjeként a tengeii jognak hazánkban egyedül szerző szerepel, kinek a címben jelzett műve, hogy mily szükségletnek felel meg, mutatja épen azon körülmény, hogy második kiadása jelent meg rövid idő alatt. Hazai szempontból csak azt sajnáljuk, hogy azt magyar nyelven is nem bocsátotta közre szerző. Megérdemelné, hogy a fiumei tengeri hatóság vagy az igazságügyminiszterium ezt a közérdek és a magyar jogászság érdekében lehetővé, és ez által e munkát nagyobb köröknek hozzáférhetővé tenné. Szerző hosszú évi foglalkozása mellett e tárgygyal kiváló hivatottsággal bir a jog ezen nagy és bonyolult részének feldolgozására, mit elősegít azon körülmény, hogy egy nagy kikötő székhelyén hivatalos minőségben alkalmazva lévén, alkalma vau a jogintézményeket gyakorlati működésben is láthatni. A munka dús tartalmáról fogalma lesz az olvasónak, ha tárgymutatóját megtekinti, melyet ismertelésül a következőkben közlünk. Az első kötet bevezetésében szerző szerényen előadja, hogy célul tűzte ki magának voltaképen kimerítő tankönyvet adni a fiumei tengeri iskola tanulóinak. Pedig e mű több egy egyszerű tankönyvnél. Az egész mü 3 részből áll: 1. a nemzetközi teugerijog (békében és háborúban) ; 2. a közigazgatási tengeri jog (a hajózási anyag; a hajók lajstromozása; a hajósok jogai és kötelességei; tengeri közigazgatás ; pénzügyi közigazgatás); 3. a tengeri magánjog (a hajók ; a hajósok ; hajózási szerződések ; általános szabályok ; tengeri biztosítás; hajóelhagyás stb.) Szerző bizonyára a magyar jogászság háláját érdemelte ki, hogy ezen különben nehéz részét a hazai jogéletnek kitűnő munkájában oly alaposan feldolgozta. A bizonyításról. Irta dr. P a p p József, budapesti ügyvéd. Budapest, Grill Károly könyvkereskedése. 1894. A törvénykezési rendtartás reformjának küszöbén és szemben a már megjelent törvénykezési rendtartási javaslattal, minden rendszeresebb dolgozat mely ezen joganyagra vonatkozik, kétszeresen időszerű. Szerző eddig a szakirodalomban megjelent kisebb dolgozataival a perreud köréből szorgalmas és tanult pocessualistának bizonyult, a minek ezeu kis monographiával is tanújelét adta, mely felöleli tömör összefoglalásban a bizonyításról szóló egész tant, ismertetvén a tudományos nézeteket és törvényhozási e nembeli intézkedéseket, itt-ott vonatkozva a judicaturára is. Figyelmébe ajánljuk olvasóinknak. I. Az értéküzleti szokások. II. Az értékiizleti leszámolás rendje. Budapest, Grill Károly kön)vkereskedése, melynél a tőzsde hivatalos kiadványai fognak ezentúl megjelenni. Azok, kiknek a budapesti árú- és értéktőzsde bíróságánál dolguk akad, mindenesetre reá fognak szorulni arra, hogy alaposan megismerkedjenek azon szokásokkal, melyek az értéküzlet tekintetében érvényben vannak. A fenti füzetke megismerteti ezeket azzal. Azonban e füzetke érdekes minden jogászra, mert abban a különféle tőzsdeügyletek jogi természete kimerítően körülírva találtatik. A házasság felbontliatatlanságának tana megcáfolva pápai határozatok, zsinati végzések és katholikus irók nyilatkozatai nyomán. Ezen cím alatt érdekes kis röpirat jelent meg Janus Hangari custó], melyben a névtelen szerző valóságos kis történeti értekezést nyújt. Az actualis érdekű röpnat kapható D e u t s c h Zsigmond és Társánál bécsi-utca 5. Ara 30 kr. Vegyesek. Az ügyvédjelöltek és jogíryakornokok körében m. hó 2<'>-án dr. P 1 ó s z Sándor egyetemi tanár felolvasást tartott az uj sommás eljárásról. A felolvasó fejtegette, hogy a törvénynek főcélja az, hogy a szóbeliséget az ügyek nagy részében megvalósitsa. Az uj és a régi törvény között főleg az a különbség, hogy a régi sommás eljárás írásbeli eljárás volt szóbeli előkészítéssel, az uj pedig szóbeli eljárás lesz esetleges Írásbeli előkészítéssel s így ezentúl nem a jegyzőkönyv hanem a felek előadása képezi alapját a birói Ítéletnek. A felső biróság hivatalból megsemmisítheti azt az eljárást, a melynél a jegyzőkönyvbe a felek írtak be valamit. Az írás, az uj törvény értelmében előkészíti a szóbeli eljárást s megállapítja a szóbeli eljárás eredményét. A keresetnél lényeges az Írásos alak, mert csak az lehet irányadó, a mit írásba foglalnak. A felebbezésben maga a felébb?zés szolgál előkészítő iratképen. A felülvizsgálati eljárásnál és az 50 frton alól levő peres ügyek felülvizsgálatánál teljes írásbeliséget követeltet meg az uj sommás eljárás. A felolvasást a jelenvoltak zajosan megéljenezték. Dr. Márkus Dezső, budapesti ügyvédet, a »Jogi Szemle« volt szerkesztőjét, ki felette sokoldalú alapos jogi irodalmi tevékenysége által csakhamar kiváló nevet vívott ki magának, az igazságügyminister tszéki bírónak nevezte ki, beosztván őt az igazságügyministeriumba, hol a codificatorius osztályban fog működni. Őszinte szerencsekivánataink kisérik derék kartársunkat uj pályáján. Főváros és vidék. A »Jog« folyó évi 4. számában közlött » Főváros és vidék* feliratú, dr. Makuc Arthur t. munkatársunktól származó cikkben többek között hivatkozás történt a debreceni kir. járásbíróság ügyforgalmára és az mon látott, hogy 5 biróra 22,000 et meghaladó beadvány esik- Félreértések kikerülése végett ezennel megjegyezzük, hogy ezen számadat csakis a közpolgári beadványokra vonatkozik. A debreceni kir. járásbíróságnál a mult évben ugyanis a közönséges polgári beadványok száma 22,188 ra rúgott; érkezett ezenkívül 5,614 bűnvádi beadvány, továbbá 785 elnöki beadvány; végül 1,255 kisebb polgári beadvány, ugy hogy az elintézendő beadványok száma egy összegben 29,842-őt tett ki. A budapesti kir. táblához 1893. évben érkezett 19,472 polgári, 11,380 büntető, összesen 30 852 ügy s igy az 1892-ről maradt 7,214 hátralékkal együtt elintézésre várt 38,()6i> ügydarab. Elintéztetett ülésben 19,841, ülésen kivül 9,921 ügy. Hátralékban maradt 7,230 polgári (közte 1,413 váltó és kereskedelmi) és I, 075 büntető ügy, összesen 8,305. Külföldön lakó tanuk me^idézéséről. A kir. igazságügyministerium figyelmeztette az ország egyik kir. törvényszékét, hogy a külföldön lakó egyén hazai biróság előtt tanuként való megjelenésre nem köteles s ennélfogva nem is idézhető meg joghátrányok, vagy kényszereszközök kilátásba helyezésével. Külföldön lakó egyén tanuként csak meghívható, a mely eljárásnál, ha az szerződésileg szabályozva nincs, az 1882. évi XXXIV. t.-cikkbe iktatott szerb kiadatási szerződésnek XIV. cikke, valamint annak értelmezése tárgyában kiadott 1885. március 14 én 11,805. sz. alatt kelt igazságügyministeri rendelet (1885. évi R. T. 315. 1.) veendő zsinórmértékül (17,087/1883. I. M. szám). A budapesti kir. törvényszék polgári, telekkönyvi és büntetőosztályának 1893-ik évi ügyforgalma. Elnöki beadvány 5,547, polgári, telekkönyvi, büntető és fegyelmi ügydarab 135,624, közpolgári per 1,823, csödügy 168, örökösödési ügy 1,349, polgári folyó ügy 1,600, telekkönyvi ügy 11,806, bűnügyi vizsgálat 5,522, bűnvádi per 5,812, sajtóper 92, pénzügyi kihágási ügy 242, fegyelmi ügy 9, fegyelmi folyó ügy 2, közjegyzői legyeimi ügy 1, másodfokú elbírálás alá eső vétség és kihágási ügy 4q0, másodfokú elbírálás alá eső kisebb polgári peres ügy 109, házassági válóperekben a polgári törvényszék előtt békéltetési tárgyalás volt 520, válóperekben bíró által vezetett s megtartott tárgyalás volt 297, csődügyekben biró által vezetett tárgyalás volt 674, kiadmányozást igényelt csödbiztosi darab volt 584, gondnokság alá helyezési ügyekben biró által vezetett s megtartott tárgyalás volt 432, végrendelet kihirdettetett 372, hagyatéki ügyekben biró által vezetett tárgyalás volt 256, bűnügyekben megtartott végtárgyalások száma 2,095, vidéki bíróságoktól megkeresvény folytán kihallgatott tanuk száma 706, polgári perekben a bizonyitási eljárás folytán kihallgatott tanuk száma 1,359, birói szemle összesen tartatott 108. — Polgári ügyekben: feiterjesztetett a másod- és harmadbirósághoz 1,026, ezek közül leérkezett a másodbiróságtól 434 helybenhagyó, 73 részben, 88 egészben megmásító, 24 feloldó, 10 pótlás végett, a harmadbiróságtól 181 helybenhagyó, 25 részben, 26 egészben megmási'ó, 2 feloldó — Telekkönyvi ügyekben: felterjesztetett a másod- és harmadbirósághoz 68, ezek közül leérkezett a másodbiróságtól 50 helybenhagyó, 20 részben, 8 egészben megmásító, 3 feloldó, 10 pótlás végett, a harmadbiróságtól 6 helybenhagyó, 1 részben, 1 egészben megmásító. — Bűnügyekben: felterjesztetett a másod- és harmadbirósághoz 2,267, leérkezett a másodbiróságtól 1,019 ' helybenhagyó, 181 részben, 142 egészben megmásító, 65 feloldó és 44 pótlás végett, a harmadbiróságtól leérkezett 506 helybenhagyó, 75 részben, 33 egészben megmásító, 8 feloldó, 4 pótlás végett. — Sommás átnézet: I. A budapesti kir. törvényszék polgári, telekkönyvi, büntető, fegyelmi s a budapesti VII. ker. kir. járásbírósághoz 1893. évben befolyt 499,551 beadvány, elintéztetett 497,812, hátralékban maradt 1,739. II. A budapesti kir. törvényszék területén lévő 6. polgári kir. járásbírósághoz 1893 évben befolyt 59,400 sommás per, elintéztetett 47,127, folyamatban maradt 12,273. III. Ugyancsak a budapesti 6. polgári járásbírósághoz 1893. évben befolyt 18,612 kisebb polgári peres ügy, elintéztetett 16,824, folyamatban maradt 1,758. IV. A budapesti büntető kir, járásbírósághoz 1893. évben befolyt 14,198 vétség és kihágási Ugy, elintéztetett 11,381, folyamatban maradt 2,815 vétség és kihágási ügy. A büntető-ügyekben hozott Ítéletek szintén fölveendők a végtárgyalási jegyzőkönyvbe. A büntető ügyviteli szabályok 112. §-a rendeli, hogy a főtárgyaláson az elnök vagy a biróság által hozott határozatok kivétel nélkül fölvétessenek a végtárgyalási jegyzőkönyvbe s e szerint ez az Ítéletről is értendő. Következik ez a büntető ügyviteli szabályok 114. §-ának 2-ik bekezdéséből is, mely a kijelölt bírónak az ítélet és más határozatok szerkesztésére vonatkozó kötelességét emliti fel s igy világosan kifejezi, hogy a határozatok alatt az Ítélet is értendő. Egyébként nincs is arra semmi jogi, sem célszerűségi ok, hogy a végtárgyaláson történtek hiteles megállapítására szolgáló jegyzőkönyvből miért volna épen az Ítélet kihagyandó, ha abba a többi kevésbé fontos határozatok felveendők. Nevezetesen nem ad okot arra a büutető ügyviteli szabályok 114 §-a, mert az csak az Ítélet kiadmányának szerkesztését bízza az egyik ítélő biróra, a mi épen a végtárgyalási jegyzőkönyv alapján telje-itendő. (19,70 i/1893. I. M. sz.) Illetékesség megállapítása a fiumei kir. törvényszék és Horvát-Szlavonországok egyik hirósága közt felmerült illetékességi összeiitközési ügyben. Több rendbeli büntetendő cselekménynyel terhelt R. Ferenc elleni bűnügyben a fiumei kir. törvényszék és a zágrábi kir. itélő tábla (helyesen a zágrábi kir. törvényszék) között felmerült illetékességi összeütközési esetet a fiumei kir. törvényszék felállítása és hatóságának ideiglenes szabályozása tárgyában 1871. évi szept. hó 14-én (rt. 52. sz.) kibocsátott szabályrendelet 10. §-a alapján egyrészről, a kir. Curia másrészről, a horvát-szlavon-dalmát kir. hétszemélyes tábla meghallgatása után a kir. igazságügyminiszter és Horvát-Szlavonországok