A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 51. szám - A tisztviselők fizetésére és illetményeire vonatkozó törvény magyarázatához

376 A JOG. Utóvégre is az 1881. évi LIX. t,-cikknél későbbi törvény az 1881'. évi LX. t.-c. az Ítéletek közt nem tesz különbséget, ily különbséget tehát a bíróság sem tehet. Dr. Roscnfeld Sándor, gödöllői ügyvéd. Irodalom. Politika. Irta: Concha Gyözö. I. kötet. Alkotmánytan. E g g e n b e r g e r-féle könyvkereskedés kiadása 613 11. Ha Concha Gyözö egyetemi tanár úr azt a célt tűzte ki maga elé, hogy irni fog egy szakmú'vet, melyet senki sem ért meg, legkevésbé az a tanuló ifjúság, melynek az — részben legalább — szánva van : akkor ezt a célját legújabban megjelent »PoIitika« című, 620 lapra terjedő vaskos munkájával tökéletesen elérte. Dr. K a u t z Gyula »rémséges« irályú »Nemzetgazdaságtan'<-a óta nem jelent meg a könyvpiac jog- és államtudományi részében megemészthetetlenségre ehhez fogható irodalmi produktum. Megfoghatatlan előttem, hogy egyes nagytudományú férfiak — minőnek dr. Concha Győzőt is minden kétségen felül el kell ismernünk — nem képesek, ha nem is könnyed, ragyogó, szépirodalmi stylusban (a mit senki sem kiván), de legalább világosan, érthetően, művelt laikusok által is felfoghatóan irni?! Hisz a tudománynak nem sajátsága a homályosság, az érthetetlenség, söt ellenkezőleg, szerintem a tudomány legfenségesebb tulajdonsága leghatalmasabb fegyvere épen az, hogy a világosság ellenállhatlan fénysugaraival hatol be az elmékbe s érleli ott meg az ismereteknek édes gyümölcseit. Az a tudomány, melyet nem lehet világos, érthető szavakbau kifejezni, előttem nem is tudomány; s az ily nehézkes, megemészihetetlen formában megirt tudományos művekre, a minő a Concha »Politiká«-ja is, az a szomorú sors vár, hogy a könyvtárak rejtett polcain mielőbb a por és feledés fog rájok borulni. Mert sem azok nem olvassák, a kik többet tudnak, sem azok, a kik kevesebbet tudnak, mint Concha Győző. Amazok nem, mert nincs rá szükségük ; emezek nem, mert nem képesek megérteni. A tudományszomjas ifjúság előtt ép oly értéktelen lesz Concha könyve, mint a sivatag éhségtől és szomjúságtól gyötört vándora előtt az útjában lelt drága gyöngysor. Nem fogja azt az ifjúság értékesíteni tudni, nem fogja azzal égő tudományszomját lecsillapíthatni. Pedig kétségtelen, hogy vannak értékes gyöngyök e műbe lerakva; kétségtelen, hogy a politika tudományának hazánkban meglehetősen árva ösvényén új és egészséges irányt törő nemes feladatra vállalkozott Concha Győző. Ám hiába mondja előszavában, hogy müve a tudomány »egyszerű« köntösében jelenik m -g ; ólomsúlyú, idomtalan, szövevényes, nehéz fegyverzet az, melytől a harcos nem tud mozogni. Hiába küzd Concha nemes ambitióval, hogy teremtsen »erős, szervezett magyar tudomány«-t az »állami életjelenségekre« nézve is, a mire hogy nálunk föltétlenül szükség van, ezt senki sem fogja tagadni: ezt a magasztos célt nem fogja elérni, de még csak meg sem közelíteni mindaddig, a mig képes nem lesz világos, érthető, átlátszó, magyar nyelvezettel irni. Hogy ez szóban forgó művében — minden tudományt szerető magyar ember őszinte sajnálatára -- nem sikerült neki, ezt a mű előszavában szomorú resignatióval maga is beismeri és bevallja, hogy »ezen segíteni nem birt«. De hogy egyáltalában segíteni ne birna, ezt nem hihetem; egyrészt, mert irt már Concha Győző olyan tudományos művet is, — pl. az »Ujabbkori alkotmányok«-at — a melyet a laikus is élvezettel olvashat, másrészt, mivel, a mint fentebb mondottam, az igazi tudomány merőben kizárja a homályosságot, az érthetetlenséget. Erre a megismerésre Concha Győzőnek logikai kényszerűséggel mielőbb el kell jutni, mivel hogy ő is az igazi tudománynak hivatott, buzgó apostola. Dr. Kovács Pál, jogakadém. tanár, Kecskemét. Felsőbíróságaink elvi határozatai. A kir. Curia és a i ír. itélő táblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye. Készítette : dr. Márkus Dezső, törvényszéki biró. Budapest, 1894. Grill Károly könyvkereskedése. Előttünk fekvő 562 oldalas kötet az első kiadás V. kötete gyanánt szerepel s célja a csak nem régen megjelent IV. kötettel együtt pótolni mindazt, a mivel az első kiadás bőség tekintetében a második mögött marad. Volt alkalmunk a munkáról — egyes részeinek megjelenése alkalmából — már több izben kimerítőbben nyilatkozni s így most csak arra szorítkozunk, hogy megjegyezzük, miszerint a jelen részt is amaz alaposság s gondosság jellemzi, melyet szerzőtől már megszoktunk s mely a jogforrások s az irodalmi adatok kiválón szorgalmas összekeresésében éri el tetőpontját. A két pótkötet ára különben a még sajtó alatt lévő névmutatóval együtt 12 frt. A magyar váltójog kézikönyve. Irta : dr. P 1 ó s z Sándor. Harmadik kiadás. Budapest. Eggerberger-féle kiadás. Plósz váltójogának kézikönyvéről a bírálat rég megállapodott Ítéletében, a mennyiben azt a legjobb coramentárnak tartja, melyet a váltójogról irodalmunk bír. A harmadik kiadás nem puszta lenyomata az előbbieknek, hanem valóban javított és bővített. Nem szükséges ajánlani e munkát, mert az a gyakorlati és elméleti magyar váltójogásznak csaknem nélkülözhetlen segédkönyv. Vegyesek. Az első felebbezósi tárgyalás a bpesti kir. törvényszéknél f. hó 17-én tartatott, melynél a szóbeli eljárás minden előnye azonnal mutatkozott. Rövid két óra alatt az ügy el volt döntve. A tárgyalás menete bizonyos ünnepélyességgel folyt le és a tárgyalási terem berendezésének alkalmatos volta szembeötlően bebizonyult. A fáradhatatlan törvényszéki elnök, B o g i s i c h Lajos figyelme e tekintetben csakugyan minden dicséreten felül áll. A budapesti ügyvédi kamara évi jelentése tárgyában a kamara titkára a választmány megbízásából most foglalkozik azon adatok gyűjtésével, melyek alapján a választmány az 1894-ik év igazságügyi fejlődéséről és a jogszolgáltatási állapotokról jelentését az igazságügyi ministerhez meg fogja állapítani. A jelentés tartalmassága tekintetében kívánatos, hogy lehetőleg bő adatok álljanak rendelkezésre s hogy így a jelentés súlyban is gyarapodjék. A választmány felkéri tehát a kamara összes, úgy fővárosi, mint vidéki tagjait, hogy az igazságszolgáltatás körül az 1894. évben szerzett tapasztalataikat, észrevételeiket, melyeknek az évi jelentésbe való felvételét kívánatosnak tartják, legkésőbb 1 89 5. évi január hó 10-éiga kamara titkári hivatalánál (Kerepesi-út 8. sz.) nyújtsák be. Igazságügyi kinevezések. A m. kir. igazságügyminister előterjesztése folytán Ő Felsége által adományoztatott : Jelentsik István nagyváradi törvényszéki bírónak ; R o z s n y a i Ferenc szászrégeni járásbirónak ; Seján Antal máramarosszigeti törvényszéki birónak; R a f f Károly marosvásárhelyi törvényszéki birónak ; M i k o v i n y i Ödön pápai járásbirónak ; Veres Jenő gyulafehérvári törvényszéki birónak ; L e d e r e r Gusztáv kulai, G a j z á g ó Ferenc szamosujvári, K r a f t Károly zsolnai. Benkő József zsibói járásbiráknak és K a i ó István lugosi törvényszéki birónak az ítélőtábla.! birói ímet és jelleget, továbbá Dobák Béla szegedi, Popovics Aurél újvidéki és Lázár Aurél kolozsvári ügyésznek a főügyészi helyettesi címet és jelleget, továbbá kineveztetett : dr. Kalocsay Kálmán kassai Ítélőtáblai tanácsjegyző albiró a gyulai törvényszékhez biróvá, C z á m p a Gusztáv fögarasi járásbirósági albiró a gyulafehérvári ügyészséghez alügyészszé s dr. Márton Ferenc törökbecsei járásbirósági jegyző a pancsovai törvényszékhez albiróvá ; végül : S a á r y József muraszombati járásbirósági albiró a muraszombati, Lehoczky István znióváraljai járásbirósági albiró a znióváraljai és dr. Szász Iván dévai ügyészségi alügyész a vajdahunyadi járásbírósághoz járásbirákká ; Herrmann Béla és dr. K a r á d i Bertalan telekkönyvi betétszerkesztő albirák telekkönyvi betétszerkesztő bírákká ; V e k e r d i Pál nagyszőllősi járásbirósági albiró a beregszászi, Szálka Jenő kolozsvári itélő táblai tanácsjegyző albiró a deési, dr. M i t t e rm a i e r Frigyes beregszászi ügyészségi alügyész a szolnoki, W o n v e rm a n s Ferenc nagyváradi itélő táblai tanácsjegyző albiró a nyíregyházai törvényszékhez bírákká; Kőrössy István sátoraljaújhelyi törvényszéki fegyző a szerencsi, Gyarmathy Ferenc kalocsai törvénys: éki jegyző a marosvásárhelyi, dr. Panghy Ignác pozsonyi törvényszéki jegyző a galgóci, Szabó Béla zilahi törvényszéki jegyző a törökbecsei járásbírósághoz, dr. Illés Dezső veszprémi törvényszéki jegyző a veszprémi, Hrabovszky Tihamér sátoralja-újhelyi törvényszéki jegyző a beregszászi törvényszékhez, Felföldy Béla pancsovai járásbirósági jegyző a munkácsi, Skultéty István trencséni törvényszéki aljegyző a nagymihályi járásbírósághoz, br. Eötvös József székesfehérvári törvényszéki aljegyző a szombathelyi törvényszékhez és dr. H o d á s z y Antal szombathelyi gyakorló-ügyvéd a szombathelyi járásbírósághoz albirákká. Curiaí és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhit (italunkhoz intézni. Déva. 0. E. A már f. k. Csernay A. — Csolnakosy D. 1793/93 sz. ügyet a C. f. hó 13-án kieg. — Eger. Cs. J. A már f. k. Á. J. — Ádám J, és neje 12844/94 sz. ügyet a T. f. hó 18-án rhh., rmv. ; F. S.-né 126(50, J4 SZ. ügyet a T. f. hó 14-én hh. ; D. J. - Rum J. 12845/93 sz. ügyet a T. f. hó 19 én rhh., rmv.; Lakuk P. és neje — PráfF N. 11456/93 sz. ügyet a T. f. hó 13-án fo. ; Angyal J.-né — Kerepesi J. 13457/93 sz. ügyet a T. f. hó 19 én mv. ; a 13470/93 sz. ügyet f. hó 19-én hh. ; Smidt J. - Seffer J.-né 13724/93 sz. ügyet a T. f. hó 20-án mv. ; Bablonkay J. — Stenszky A. 13470,93 sz. ügyet a T. f. hó 19-én hh. — Eperjes. Dr. S. S. A már f. k. Müller S. és tsa 1571/94 sz. ügyet a C. f. hó 20-án rmv. — Gyöngyös. F. S. A már f. k. Fehér S. — Lichtenstern M. 12409/93 sz. ügyet a T. f. hó 13-án hh. — Hatvan. Dr. K. G. A már f. k. Dányi P.-né — Bahács E. 11611/93 sz. ügyet a T. f. hó 13-án rhh., rmv. — Ipolyság. Dr. S. F. A már f. k. Benkő F. — Staszni J. 13591/93 sz. ügyet a T. f. hó 18-án rmv. Kalocsa. Dr. W. S. A már f. k. Sági J. — Bajzik B. 13509/93 sz. ügyet a T. f. hó 19-én hh. — Kolozsvár. Dr. J. G. A 9905/94 sz. bűnügyet a C. f. hó 12-én kieg. — Mohács. V. A. A 4990/94 sz. bűnügyet a C. m hó 22-én és a 7630/94 sz. bűnügyet m. hó 21-én hh — Nagy-Körös. A. S. A már f. k. Sebők S. — Grosz F. 13109/93 sz. ügyet a T. f. hó 13-án rhh., rmv. — H. L. A már f. k. Harsányi F. — Boros Gy. 13684/93 sz. ügyet a T. f. hó 14-én hh. — Sz. Gy. A már f. k. 5145/94 sz. ügyet a T. f. hó 19-én fo. — Pozsony. R. T. A már f. k. Luntzer G. 3002/94 sz. bűnügyet a C. f. hó 7-én hh. — Szerény. P. S. A már f. k. Matkovics Gy. — gr. Pejacs. A. 11605/94 sz. ügyet a T. f. hó 13-án hh. — Tiszafüred. T. E. A már f. k. Tomónczy E. — Próff F. 4(141/94 sz. ügyet a T. f. hó 19-én hh. — Trencsén. F. H. A már f. k. Puchs stb. — Melsiczky 1846/93 sz. ügyet a C. f. hó 19-én mv. A még hiányzó „Curiai és táblai értesítések" a legközelebbi szambán közöltetnek. Alólirt kir. közjegyző irodájában 1895. évi április 1-én egy helyettes alkalmazást nyer. Feltételek levél utján megtudhatók. Mihálkovics Tivadar, kir. közjegyző Győrött. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (V., Hold-utcza 7. sz.)