A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 50. szám - A feltételes elítélésre vonatkozó új norvég törvény

200 A JOG. A kiszabott pénzbüntetésnek behajthatlanság esetén további megfelelő börtönbüntetésre történt átváltoztatása a btkv. 53. §-ban leli indokát. A btkv. 223. §-a alapján pedig vádlott a bűntettnek meg­felelő hivatalvesztésre is ítélendő, stb. A szegedi kir. itélö tábla (1894. jan. 15. 6,136. sz.): A kir. törvényszék a végtárgyalás folyamán kihallgatott és sikkasz­tás miatt elitéit S. Péter, valamint csalás és okirathamisitás miatt elitélt G. Szteván tanuknak meghiteltetését, vallomásuk aggályos­ságára való tekintettel, helyesen mellőzte, ezzel tehát semmiséget magában foglaló alaki szabálytalanságot el nem követett. Ennélfogva Sz. Lázár vádlott védőjének a nevezett tanuk meghiteltetésének mellőzése iránt hozott törvényszéki határozat ellen bejelentett semmiségi panasza elvettetik. Az ügy érdemét illetően a kir. törvényszék Ítélete indokai­nál fogva helybenhagyatik, stb. A m. kir. Curia (1894. jun. 19. 3,231. sz.): Mindkét alsó­birósági ítélet megváltoztatásával S. Lázár a btkv. 219. §-ára alapított hamis eskü bűntettének vádja és következményei terhe alól felmentetik. Indokok: S. Lázár a bűnjeles kötés aláírásának és a kötésbeli üzlet létrejöttének valóságát és azt, hogy Ő az aláírásra nézve bárki, jelesül dr. Sz. József előtt beismf rést tett volna, hatá­rozottan tagadja. Abbeli állítását, hogy G. József sértett fél a bűnjel kelte napján nála nem, illetve hogy Gomboson volt, hogy ő ennek számára oda levelet küldött, onnan sértett sürgönyözött, majd ide el is utazott, B. G. Gyula és P. Péter támogatják. Azt a körülményt, hogy G. Gyula kezesül perrel fenye­getvén, maga-magáért fizetett 100 frtot, sértett fél maga is beismeri. Ezek után tekintve, hogy a kötés létrejöttére és tartalmára nézve nem merült fsl más bizonyíték, mint G.József sértett félnek vallomása, míg az aláírás valósága mellett szól az írásszakértők és M. György véleménye, a dr. Sz. József által tanúsított beismerés, valamint G. József sértett fél tanúsága, tekintve, hogy a dr. Sz. József által emiitett beismerést ő kívüle más nem bizonyította; tekintve továbbá, hogy ez a dr. Sz. József által tanúsított beismerés nem is egyenes és határozott, a mennyiben szerinte vádlott a bűnjeles kötés felmutatásakor ugy nyilatkozott: nem mondom, hogy ez nem az én aláírásom, de a kötés tartalma semmiesetre se való. Minthogy A. György tanú szerint ő előtte meg ugyanezen alkalommal vádlott az aláírás valóságát tagadta, minthogy G. József sértett fél szavahihetőségéhez kétség fér G. Gyula abbeli nyilatkozata következtében, hogy neki, a kihez vádlott őt épen az üzlet megkötése végett utasította, erről a bűnjeles kötés­ről tudomása nem volt, mindezeknél fogva az Írásszakértőknek az írás azonosságára fektetett az a véleményük, hogy a bűnjeles kötésen olvasható aláírás S. Lázár kezétől ered, valamint A. Györgynek az a nyilatkozata, hogy az a S. Lázár aláírásához nagyon hasonlít, egyéb adatokkal olyannyira támogatva nincsen, hogy arra elmarasztaló ítéletet megnyugvással állapítani lehetne, miért is S. Lázárt a btkv. 219. §-a nyomán vádba tett hamis eskü bűntettének vádja és következményei terhe alól fel kellett menteni, stb. Az. a ki a birói zár alá vett tárgyakat a foglalás alul jog­ellenesen elvonja és saját céljaira (elhasználja, annak a ki az elvitt tárgyakra zálogjogot nyert, felelősséggel és kártérítéssel tar­tozik, a károsult tehát annak érvényesítése végett keresettel fel­lépni jogosult. A debreceni kir. törvényszék (1894. február hó 13 án, 1,627. sz. a.) : Dr. ürüli Bertalan ügyvéd által képviselt dr. K. József felperesnek Nagy Sándor ügyvéd által védett L. Károly alperes ellen 2,600 frt töke és jár. iránti perében következő íte­letet hozott : Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: Felperes az alapon indította keresetét alperes ellen, hogy F. Márkus ellen fennálló 2,600 frtos követelésére a D) alatti szerint végrehajtás vezettetvén, ez alkalommal F. Már­kusnak bolti helyiségében lévő árúcikkei foglaltattak le, majd F. Márkus ismeretlen helyre távozván, üzleti cikkeit és felszere­léseit alperes Debrecenbe szállíttatta és ott a maga javára érté­kesítette. Minthogy alperes ezen ténye által felperest követelése érvé­nyesítésében meggátolia s a kielégítési alapot tőle elvonta, ezért neki nemcsak a D) alatti szerint lefoglalt cikkek értéke, hanem az egész követelése és jár. erejéig felelősséggel tartozik. Alperes tagadta, hogy közte és felperes között oly jog­viszony létezett volna, melyből felperesre jog, alperesre pedig kötelezettség hárulhatott volna, tagadta, hogy alperes és F. Már­kus között létrejött jogügylet oly viszonyt teremtett volna, amely­ből felperes javára követelési jog állhatott volna elő, tagadásba vette ennélfogva felperes perelhetőségi jogát is. A per adataiból kétségtelenül kitűnik az, hogy felperes F. Márkus ellen a D) alatti szerint végrehajtást vezetett, hogy ez alkalommal bolti árúcikkek foglaltattak le, kitűnik az is, hogy alperes F. Márkusnak saját cé^e alatt vezetett nyílt üzletét a 2. sz. a. adásvevési szerződés szerint megvette és hogy ugyanezt az üzletet a 3. sz. a. szerint F. Márkusnak bizomáuyba adta, majd F. Márkusnak H.-Böször­| ményből ismeretlen helyre távozása után a 2. sz. alatti szerint megvett üzletét mint sajátját Debrecenbe szállította és saját javára • értékesítette. Ezen tényállásból azonban egyáltalán nem vehető ki, hogy ! felperes és alperes között bármiféle jogügylet jött volna létre, a | kereset nem is felperes és alperes közt létrejött jogügyletből ki­folyólag, hanem kártérítésre van irányozva az alapon, hogy a F. Márkus által eladott bolti cikkek és felszerelések felperes javára állítólag lefoglalva lévén, azoknak alperes által való elszállítása és értékesítése által megkárosittatott. Minthogy azonban kártérítés csakis valamely szerződési köte­lezettség megszegése vagy pedig valamely vétkes cselekmény avagy ily minőségű mulasztás okából követelhető és minthogy felperes sem azt, hogy alperessel szerződési viszonyban lett volna és kára ezen szerződés megszegéséből állott volna elő, sem azt, hogy alperesnek F. Márkussal, ez utóbbi üzlete eladása tárgyá­ban kötött jogügylete, a törvény által tiltott cselekményt képezne, nem bizonyította, annálfogva alperes által a perelhetőség ellen emelt kifogásnak helyt adni és felperest perelhetőségi jog hiányá­ból elutasítani kellett annál is inkább, mert a végr. törv. 48. §-a a jelen esetnél alkalmazást nem nyerhet és mert annak elbírá­lása, hogy az adott viszonyok között alperes és F. Márkus közt létrejött jogügylet büntetendő cselekményt képez-e s ebből kifo­lyólag alperes kártérítési kötelezettséggel tartozik-e ? nem a pol­gári bíróság hatáskörébe tartozik stb. A debreceni kir. itélő tábla (1894. ápr. 19. 1,674. sz. a.): A kir. törvényszék Ítélete megváltoztattatik, a felperes perelhető­ségi joga megállapíttatik és az eljáró debreceni kir. törvényszék arra utasittatik, hogy ennek az ítéletnek jogerőre emelkedése után hozzon a per érdeme fölött, a perköltségre is kiterjedő ítéletet stb. Indokok: A felperes az alperes ellen keresettel azért lépett fel, mert állítólag az alperes azokat az ingókat, a melyeket a F. Márkus ellen fennálló 2,600 frt követelésének kielégítésére a D) alatt mellékelt végrehajtási jegyzőkönyv tanúsítása szerint a felperes felülfoglaltatott, Böszörményből Debrecenbe hozatta s azokat önhatalmúlag saját céljaira felhasználván, a felperestől a kielégítési alapot jogtalanul elvonta és ez által a cselekménye által neki kárt okozott. Minthogy pedig az, a ki a birói zár alá vett tárgyakat a foglalás alul jogellenesen elvonja és saiát céljaira felhasználja, annak, a ki az elvitt tárgyakra zálogjogot nyert, felelősséggel és kártérítéssel tartozik, a károsult tehát annak érvényesítése végett keresettel fellépni jogosult és igy az erre irányuló kereseti jog a felperestől sem tagadható meg; ugyanazért az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatni kellett stb. A in. kir. Curia (1894. szept. 5. 7,271. sz. a.): A rnásod­biróság ítélete indokolása alapján helybenhagyatik. A védő ügyvédet védencének a marasztaló Ítéletben megnyug­vása esetében is általán megilleti az önálló felehbezési jog a bíróság Ítélete ellen, nem csupán annak a bűnösségét és a büntet­tet, hanem az egyébként a felek szabad rendelkezése alá eső magánjogi elégt tel kérdéseit tárgyazó rendelkezései ellen is. (M. kir. Curia 1894. szeptember líi-án 6,934. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Szirmai Ármin e., székesfehérvári tszék, bej. 189") évi febr. 3, félsz. márc. 1, csb. Sohár Béla, tmg. dr. Faludi Gyula. — Nászai József e., szolnoki tszék, bej. 1895 évi jan. 19, félsz. febr. 13, csb. Mészá­ros Dániel, tmg. Somogyi József. — Kohll Márton és Keich Mór e„ s.-a.-ujhelyi tszék, bej. 1895 évi jan. 9, félsz. jan. 28. csb. Emődy Béla, tmg. dr. Fried Lajos. — Neustadt Izidor e., szabadkai tszék, bej. dec. 22, félsz. 1895 évi jan. 10, csb. Oláh Ferenc, tmg. dr. Lemberger Ármin. — Kohll és Keich e., nagykanizsai tszék, bej. 1895 évi febr. 1, félsz, febr, 11, csb. Nábráczky Lajos, tmg. dr. Rotschild Jakab. — Büchlcr Ignác e , bpesti tszék, bej. 1895 évi jan. 3, félsz. jan. 23, csb. Hajdú Imre, tmg. Okolicsányi Géza. - Spatzer Ármin e., dévai tszék, bej. 1895 évi jan. 31, félsz. febr. 25, csb. dr. Pajor Kálmán, tmg. dr. Rosenberg Ignác. — Pap Péterné e., gyulafehérvári tszék, bej. 1895 évi febr. 1, félsz. febr. 20, csb. Veress Tenö, tmg. dr. Gerasim Emil. — Seifert István e , miskolci tszék, bej. 1895 évi jan. 19, félsz, jan 26, csb. Póts Endre, tmg. dr. Neumann Bertalan. — Weisz Sándor e., kalocsai tszék, bej. 1895 évi jan. 10, félsz, febr. 7, csb. Elöd József tmg. Csernyus István. — Donnenberg Áron é., szatmárnémeti tszék, bej. dec. 31, félsz. 1895 évi jan. 22. Pályázatok : A pozsonyi itélö tábla kerületében 3, esetleg több joggyakornoki áll. dec. 21-ig. — A nyitrai bzéknél aljegyzői áll. dec. 22-ig. - A szepsii jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 22-ig. — A marosvásárhelyi tszékuél aljegyzői áll. dec. 22-ig. — Az aradi tszék­nél birói áll. dec. 22-ig. — Az aradi tszéknél két aljegyzői áll. dec. 22-ig. — A facseti jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 22-ig. — A máté­szalkai jbságnál aljegyzői áll. dec. 22-ig. — A nagy-kanizsai jbságnál aljegyzői áll. dec. 22-ig. — A sümegi jbságnál aljegyzői áll. dec. 24-ig. — A girálti jbságnál a 1 b i r ó i áll. dec. 24-ig. — A szatmárnémeti jbságnál albirói áll. dec. 24-ig. — A vingai jbságnál aljegyzői áll. dec. 24-ig — A m.-szigeti tszéknél jegyzői áll. dec. 24-ig. — Az erzsébetvárosi tszéknél aljegyzői áll. dec. 24-ig. — A felső-eöri k ö z­jegyzői áll. 1895. jan. 4-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents