A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 49. szám - A fizetési meghagyást törvény magyarázatához

196 A. JOGK A btkv. 285. §. 2-ik pontjába ütköző magzatelhajtás büntette a btkv. 290. §-ába ütköző gondatlanság által okozott emberölés vétségével a btkv. 95. §. értelmében eszmei halmazatban áll. A debreceni kir. törvényszék: 1893. évi január hó 17" napjától fogva vizsgálati fogságban volt, azonban 1893. évi június hó 16-án szabadlábra helyezett T. I-né szül. B. S. l.-r. vádlottat a btkv. 285. §-ának 2-ik bekezdésébe ütköző nyereményvágyból elkövetett magzatelhajtás bűntette, továbbá az ezzel anyagi halmazatba levő, a btkv 290. §-ába ütköző emberölés vétsége miatt bűnösnek kimondja s ezért őt a btkv 285, 289, 96, 97. §§ - ai alapján összbüntetésül a büntetés foganatba vétele napjától számítandó három évi börtönre, a melyből azonban vizsgálati fogsága által a ktkv 94. §-a alapján négy hórapot kitöltöttnek nyilvánít; továbbá a szabadságvesztés büntetés kiállása után kezdetét veendő öt évi hivatalvesztésre itéli s a kir. államkincstár részére a felmerült és felmerülendő bűnügyi költségeknek a felszámítás közlésétől számított 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe melletti megfizetésére kötelezi. Ellenben ugyanőt a kbtkv 79. §-ába ütköző közrend és a kbtkv 92. §-ának 1., 2. pontjába ütköző közegészség elleni kihágás ugy szabadlábon levő V. M-né szül. S. K. Il.-r. vádlottat a btkv. 285. §. 2-ik pontjába ütköző magzatelhajtás büntette 69. §. 2. pontja szerint részességének (bűnsegéd) vádja és következményeinek terhe alól felmenti. Indokok stb. A debreceni kir. Ítélőtábla: Az elsőfokú biróság ítéletének T. I-né vádlottra vonatkozó része részben megváltoztattatik, vádlott egyedül a btkv 285. §-a 2-ik pontjába ütköző magzatelhajtás bűntettében mondatik ki bűnösnek és ezzel a bűntettel a btkv 290. §-ába ütköző gondatlanság által okozott emberölés vétségével a btkv 95. §. értelmében eszmei halmazatban állónak jelentetik ki, a vádlottra kimért börtönbüntetés a btkv 96. és 97. §-ainak, valamint az összbüntetés alkalmazásának mellőzésével a büntetőtörvénykönyv 285. §-a 2-ik pontjára alapittatik ; egyebekben az elsőfokú bíróság ítélete, valamint a vizsgálati fogság kérdésében hozott végzése is helybenhagyatik. Indokok: A btkv anyagi rendelkezéseinek alkalmazásánál nem a bűnvádi gyakorlat, hanem maga az anyagi btkv lévén az irányadó : e helyütt a btkv anyagi rendelkezései voltak alapul veendők, annak a megítélésében, hogy a magzatelhajtás bűntette a gondatlanság által okozott emberölés vétsége tekintetében anyagi vagy eszmei halmazat forog-e fenn ? Minthogy pedig eme kérdésnek elbírálásánál az a körülmény képez döntő alapot, hogy egy vagy több cselekmény követtetett-e el és jelen esetben az eljárás anyaga azt bizonyítja, hogy vádlott csak egy cselekményt követett el, melylyel azonban a btkv több rendelkezése sértetett meg : ennélfogva nem volt az elsőfokú bíróság ítéletének az az intézkedése helybenhagyható, hogy a jelen esetben anyagi halmazat forogna fenn; ellenben meg kellett állapítani azt, hogy a vádlott terhére rótt bűncselekmények egymáshoz való vonatkozásukban eszmei halmazatban állanak. T. I-né vádlott szándéka ugyanis egyedül arra irányult, hogy elhalt N. L-nén műtétet hajtott végre, de oly gondatlansággal, melynél fogva N. L-né halálát okozta. A vádlott terhére tehát csak egy cselekmény esik, de ezen egy cselekmény állal nemcsak a btkv 285. §-a, hanem 290. §-a alá eső rendelkezései is megsértettek. Nem a btkv 96., hanem a btkv 95. §-ában emiitett eszmei halmazat esete állott tehát elő, minélfogva az elsőfokú bíróság ítélete e helyütt ezen indokokból vonatkozó részében a jelen Ítélet szerint volt megváltoztatandó. A mi a büntetés kiszabását illeti, az mint egyedül a btkv 285. §-a 2. pontja alapuló és összbüntetést e szerint nem képező büntetési tétel e helyütt azért hagyatott helyben, mert az dacára annak, hogy az anyagi halmazat súlyosító hatása a fentiek szerint elenyészett, mégis megfelelőnek találtatott, a mennyiben a gondatlanság által okozott emberölés vétségének fenforgása súlyosító körülményként volt mérlegelendő és maga a btkv 285. §-a 2-ik pontjába ütköző magzatelhajtás bűntette is súlyosabb beszámítás alá eső bűncselekményt képez. Egyebekben az elsőfokú bíróság Ítélete azzal a helyesbítéssel, hogy a bűnvádi költségek nem az 1890. évi XXIII. t.-cikk, hanem az 1890. évi XL1II. t-.cikk 4. §-a alapján nyilváníttatnak egyenlőre behajthatlanoknak; továbbá az elsőfokú bíróságnak T. I-né vádlott szabadlábra helyeztetés kérdésében hozott végzése is, indokainál fogva hagyattak helyben. A m kir. Curia: A kir. ítélőtábla ítéletének, a vizsgálati fogság kérdésében hozott elsőbirósági végzésre vonatkozó nem felebezett része érintetlenül, egyéb felebbezett része pedig az abban felhozott és az elsőbiróság Ítéletéből elfogadott vonatkozó indokok alapján helybenhagyatik (1894. okt. 12-én 12,077. sz.) A Btk. 278. §-ában kifejezett »előre megfontolt szándéka alatt helyes értelmezés szerint oly erős akaratelhatározás értendő, mely higgadtan számolva a felmerülhető akadályokkal, s a kitűzött eredmény elérését feltételekhez nem kötve, a gondolatban mindig fokozódó erélylyel és kitartással, tervszerűleg a cél megvalósítására tör. Btk. 279. §. M. kir. Curia 1894. szeptember 21-én 9,215. sz. a.) Szerződések, perenkivüli beadványok szerkesztése, miután azokat az érdekelt felek maguk is elkészíthetik s azok ügyvédi ellenjegyzést nem igényelnek, a feleknek hatóság előtti képviseletét nem képezi, ehhez képest ezen cselekmény a zugirászati kihágás alkatelemeit nem foglalja magában. (M. kir. Curia 1894. okt. 30 10,295. sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az, hogy az ügyvéd az ellene vagylagosan kiszabott büntetésnemek közül a fogságbüntetést szenvedte el, oly magaviseletre mutat, mely az ügyvédi kar tekintélyét sérti. A m. kir. Curia: Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata abban a részében, a melyben a fegyelmi eljárás és vád alá helyezés T. A. ügyvéd ellen a kamarai tagsági díjak fizetésének elmulasztása miatt elrendeltetett, vonatkozó indokainál fogva helybenhagyatik, ellenben abban a részében, a melylyel a fegyelmi eljárás elrendelése a panaszlott ügyvéd által rágalmazás vétségeért történt elmarasztaltatása folytán elszenvedett 30 napi fogságbüntetés miatt mellőztetett, megváltoztatik és a nevezett ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás az 1874. évi XXXIV. t.-c. 08-ik §-ának b) pontja alapján ezen okból is elrendeltetik, egyszersmind a nevezett ügyvéd ez okból is vád alá helyeztetik; mert a panaszlott ügyvéd nyilatkozatában beismeri, hogy rágalmazás vétségeért 300 frt pénzbüntetésre Ítéltetvén, e büntetésnek lefizetése helyett 30 napi fogságot szenvedett el, már pedig az, hogy vádlott az ellene vagylagosan kiszabott büntetésnemek közül a fogságbüntetést szenvedte el, oly magaviseletre mutat, mely őt mint ügyvédet a tiszteletre és bizalomra méltatlanná teheti s ennélfogva az ügyvédi kar tekintélyét is sértheti. (1894. okt. 27. 518. sz. a.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 2,004. Gyári épületnek — adózási szempontból — csak a gyári telken emelt épület lévén tekintendő, a gyári telken, illetve telepen kivül bár a gyár céljaira — emelt épület után adómentességi kedvezmény nem igényelhető. (1804.. évi6,452. sz.) 2,005. Vízszabályozási társulatok által felvett kölcsönök jelzálogra felvett kölcsönök természetével nem birván, azokra az 1881. évi LXX. t.-c. rendelkezései, illetve a jelzálogos kölesönök átváltoztatására vonatkozó kedvezmények ki nem terjednek. {1894 évi 5,850. szám.) 2,006. Cigány kovácsok és foltozó vargák napszámosoknak tekintendők s mint ilyenek I. oszt. kereset adóval nem terhelhetők. (1804. évi 4,941. szám.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök: Lindenfeld Mór e., szatmár-németii tszék, bej. dec. 21, íelsz. 1895 évi jan. 4, csb. dr. Dezső Kálmán, tmg. dr. Vinnay Árpád. — Muszkál Náthán e., m.-szigeti tszék, bej. dec. 15, félsz. dec. 31, csb. Szép Géza, tmg. Juszkó István. — Fleischmann Ignác e., zala-egerszegi tszék, bej. 1895 évi febr. 5, félsz. márc. 5, csb. Nagy Géza, tmg. dr. Székely Albert. — Kádár Péter e., m.-szigeti tszék, bej. dec. 27, félsz. 1895 évi jan. 7, csb. Breznay Lajos, tmg. Vider Antal. — Münz K. e., kaposvári tszék, be]. 1895 évi jan. 28, félsz. jan. 31, csb. Dohmann Miklós, tmg. dr. Tevely Béla. — Eohn és Beich e., s.-a.-újhelyi tszék, bej. 1895 évi jan. 5, félsz. jan. 28, csb. Emődy Béla, tmg. dr. Fried Lajos. — Augnst Weifert e., pancsovai tszék, bej. 1895 évi jan. 5, félsz. febr. 4, csb. Scholmaschy Adolf, tmg. Korsós Péter. — Mihai Jelena e., nagy-kikindai tszék, bej. 1895 évi jan. 10, félsz. jan. 31, csb. dr. Schulek Kálmán, tmg. dr. Pető Ignác. Pályázatok : A szolnoki jrbságnál aljegyző' i áll. dec. 14-ig. — A duna-szerdahelyi jrbságnál a 1 b i r ó i áll. dec. 14-ig. — A lugosi tszéknél birói áll. dec. 15-ig. — A német-újvári jrbságnál áljegyzöi áll. dec. 15-ig. — A pestvidéki tszéknél birói áll. dec. 15-ig. — A m.-szigeti tszéknél birói áll. dec. 16-ig. — A kolozsvári tszéknél jegyzői áll. dec. 16-ig. — A karánsebesi jrbságnál aljegyzői áll. dec. 17-ig. — A mohácsi jrbságnál jegyzői áll. dec. 17-ig. — A pécsi jrbságnál jegyzői áll. dec. 17-ig. — A verebélyi jrbságnál aljegyzői áll. dec. 17-ig. — A szatmár-németii ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. dec. 18-ig. — A miskolci tszéknél jegyzői áll. dec. 18-ig. —- A gyulafehérvári tszéknél jegyzői áll. dec. 19-ig. — A csik-szeredai tszéknél birói áll. dec. 19-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)