A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 43. szám - Adalék a sommás eljárási törvénycikk szövegezéséhez

310 A JOG. A fizetési meghagyástól a követelés összegéhez képest a következő bélyegilleték fizetendő : 10U koronáig 40 fillér; 100 koronán túl 200 koronáig .... 1 korona ; 200 koronán túl 500 koronáig .... 2 korona ; 500 koronán • 3 korona. A bélyegilleték mérvének megállapításánál a követelés járulékok nélküli összege, ha pedig több követelés iránt egy fizetési meghagyás kibocsátása kéretett, a követelések együttes összege irányadó. Az ellentmondástól járó bélyegilleték csak annak az összegnek alapul vétele mellett rovandó le, melyre az ellentmondás kiterjed. A fizetési meghagyástól járó bélyegilleték bélyegjegyekben a fizetési meghagyás iránti kérvényre, szóbeli kérelem esetében a bírósági naplóra illesztendő. Ha a biróság a fizetési meghagyás iránti kételmet jogerejűleg visszautasította: a fizetési meghagyástól előzetesen lerótt bélyegilleték az 1881 : XXVI. t.-c. 13. §-a 4. bekezdésének megfelelő alkalmazásával, a félnek visszatérítendő. A lerótt bélyegilleték visszatérítésének nincs helye, a mikor az adós a fizetési meghagyásnak ellentmondott, vagy annak hatálya az 1893: XIX. t.-c. 11. §-a alapján megszűnt. Ha azonban a fizetési meghagyásnak ellentmondással történt megtámadása folytán a követelés érvényesítése végett az 1893: XIX. t.-c. 17. vagy 19. §-ához képest peres eljárás keletkezik : a per folyamán hozott Ítélettől vagy megkötött bírói egyezségtől járó bélyegilletékbe az az illeték beszámíttatik, mely a fizetési meghagyástól ugyanazon követelés után már lerovatott. Egyebekben a fizetési meghagyás kibocsátása folytán keletkező peres és végrehajtási eljárásban a bélyegkötelezettség tekintetében az általános szabályok alkalmazandók. Ugyancsak az általános szabályok alkalmazandók bélyegrövidités esetén a leletezés és ennek, valamint a szabályszerű felülbélyegzésnek elmulasztásából az illető hivatalos közegre háruló felelősség tekintetében. Kelt Budapesten, 1894. évi október hó 9-én. WekerU, s. k. Szilágyi, s. k. Nyilt kérdések és feleletek. Az új sommás eljárás átmeneti intézkedéseihez') (Felelet.) I. A sommás eljárásról szóló 1893: XVIII. t.-cikkre vonatkozó átmeneti intézkedések tárgyában 4,056/1894. I. M. E. szám alatt kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 3. §-a igy szól: Az 1894. évi október hó végén folyamatban maradt azokban a sommás perekben, melyekben az elsőbirósági ítélet még nincs meghozva, az 1894. évi november hó 1-je előtt felvett bizonyítás alaki tekintetben az eddigi szabályok szerint bírálandó meg, a felvett bizonyítékok mérlegelése azonban az 1893 : XVII. t.-c. szabályai szerint történik. Ennek az intézkedésnek ez az értelme : Az 1893: XVIII. t.-c. 222. § a szerint az ezen törvény életbeléptekor folyamatban lévő sommás perekben, melyekben az elsőbirósági ítélet még nincs meghozva, a további eljárás a jelen törvény szabályai szerint törtéuik. Már most az a kérdés merülhet fel: miképen alkalmazandó ez a szabály a törvény életbelépte előtt felvett bizonyításra ? vájjon az új törvény szabályainak meg nem felelő bizonyítás feltétlenül ismétlendő-e ? Vegyük például a következő esetet : Az 1893: XVIII. t.-c. 94. §-a azt mondja, hogy a szakértőket a biróság nevezi ki; az 1868 í LIV. t.-c. 211. §-a pedig azt mondja, hogy mindenik fél egy-egy szakértőt választ s hogy a biróság csupán a harmadik szakértőt nevezi ki. Már most kétely támadhatna az iránt, vájjon az előbbi törvény értelmében megtartott szakértői szemle megáll-e s nem kell-e az új törvénynek megfelelően a bíróságnak újból intézkednie a szakértők kinevezése iránt. Ezt a kételyt a rendelet úgy oszlatja el, hogy a szakértők meghallgatásával felvett bizonyítás alaki tekintetben hatályban marad, a biróság csupáu a szakértők véleményének mérlegelése szempontjából alkalmazkodik az új törvény szabályaihoz. Ha azonban a biróság a szakértők véleményének mérlegelése szempontjából szükségesnek találja: az 1893: XVIII. t.-cikk újabb bizonyítást, vagy a már felvett bizonyításnak pótlását elrendelheti s ez esetben az újabb bizonyitás felvételénél, vagy a már felvett bizonyitás pótlásánál alaki tekintetben is az új törvény szabályai szerint köteles eljárni. Ypsilon. *) Egyik t. előfizetőnk azon kérdést vetette fel, hogy miként értendő a lapunk 41. számában közölt és az új sommás eljárás életbeléptetésére vonatkozó 4,056/894. sz. igazságügyministeriumi rendeletnek 3. §-a. Erre megfelel a fenti cikk. A szerkesztőst*. II. Fizetési meghagyásokra vonatkozó bélyegilletékek. *) Mivel az 1894 : XXVI. t.-c. a fizetési meghagyások körében lerovandó bályegilleték mérve iránt nem intézkedik, holott az 1893: XIX. t.-c. 22. §-a szerint ezen eljárás is bélyegköteles, azért nem vagyok tisztában az iránt, hogy fizetési meghagyás kérése esetén a határozati bélyeg jár-e s az előlegesen lesz-e lerovandó a kérvényen, avagy csak akkor, ha adós a fizetési meghagyásnak sem az 1893: XIX. t.-c. 10. §., sem a 12. igában ellent nem mond ? Kérdéses az is, vájjon az ellentmondás bélyegköteles-e, különösen akkor, ha az nem külön beadványban, hanem a kézbesítési vevényre vezettetik, vagy a bíróságnál szóval előadatik .J Az én nézetem az, hogy a határozati bélyeg a fizetési meghagyás iránti eljárásban is jár és az a kérvényen előlegesett lerovandó s ha a meghagyás hatályon kívül helyeztetik azon okból, mert egyik fél sem kérte az ügy tárgyalását, akkor az visszautaltatik s hogy az ellentmondás csak akkor bélyegköteles, ha az külön beadványban terjesztetik elő. X. Y. Z. Sérelem.* A Adalék a sommás eljárási törvénycikk szövegezéséhez. I. A »J o g« f. évi 42. Kszámában a »Sérelem« rovat alatt dr. Wagner Albert besztercei ügyvéd úr az 1893 : XVIII. t.-c. 207. íj ának (a közleményben hibásan 201. §. van nyomtatva) 1. bekezdését érthetetlennek tartja s ennek okát szövegezési vagy nyomdai hibában keresi. Azt hiszem, a t. ügyvéd úr tévedésben van és az idézett törvényhely egészen világos és érthető. Ugyanis annak az első vessző (comma) előtti része nem külön, hanem a következő részszel együtt olvasva bir értelemmel, ekként: »A felülvizsgálati kérelem elintézése után az iratok a határozatnak az iratokhoz csatolandó, valamint a felek részére szóló kiadmányaival együtt . . megküldendők.« Tehát itt először arról a kiadmányról van szó, mely az iratokhoz csatolandó, másodszor azokról a kiadmányokról, melyek a felek részére szólanak és miként a §. második bekezdése szól, az elsöbiróság és ha a felebbezési biróság további eljárásra van utasítva, a felebbezési biróság által kézbesítendők. így értve, a törvény szövegezése a t. ügyvéd úr által ajánlott szövegezésnél nemcsak rövidebb, mert kevesebb szóval fejezi ki a dolgot, hanem szabatosabb is, mert kimondja, hogy a határozatnak kiadmánya csatolandó az iratokhoz. Csipkés Árpád, in .-vásárhelyi kir. itél'ótábltit tánáctjegyzo-alíirii II. Ez alatt u rovat alatt a 42. számban dr. Wagner Albert ügyvéd ur a sommás eljárásról szóló törvény szövegezéséhez tesz egy pár megjegyzést. Egyik sem állja meg a helyét. A törvény 81. §-ában kifogásolja azt a kitételt »fe 1 tartozik mutatnk. Nem mondja ugyan meg, hogy mi kifogásolni való van benne, de én úgy látom, hogy az úgy szóvonzás, mint magyarság tekintetében tökéletesen correct. A »tartozik* szó »köteles« helyett lel köteles mutatni) épen a tősgyökeres magyar vidékeken a leghasználatosabb. Komolyabb természetű volna a törvény 207. (és nem 201.) §-ának első bekezdése ellen emelt az a kifogás, hogy a szöveg teljesen érthetetlen, melyből valami kimaradt. Collega úr a törvényt igy idézi: »A felülvizsgálati kérelem elintézése után az iratok a határozatnak az, iratokhoz csatolandó, valamint . . .« A törvénynek kezeim között levő ötféle kiadásában az idézett szakasz szórói-szóra igy hangzik: »A felülvizsgálati kérelem elintézése után az iratok a határozatnak az iratokhoz csatolandó, valamint a felek részére szóló kiadmányaival együtt a felebbezési bíróságnak és ettől, ha további eljárásra nincs utasítva, az első bíróságnak megküldendők.« Nem ismerem a Collega úr könyveit, de abból, hogy közleményében a törvény idézését épen ott szakította meg, a hol a mondatszerkezet szerint a közbevetett mondat kiegészítése következik és értelme befejezésre jutna: azt kell következtetnem, hogy az ő példányában is a fent szószerint közölt szöveg foglaltatik, de csak addig olvasta el a §-t, a meddig idézte, a mely kiszaki tott résznek magában véve természetesen nincs értelme. Dr. Kiss Károly, ii.-kikiiidiii ügyvéd. *) A fizetési meghagyások iránti eljárásban lerovandó bélyegilleték tárgyában a m. kir. pénzügyi és igazságügyi minisztereknek 1894. október !)-ikén megjelent szabályrendeletét a mai számunkban közöljük. Ezen szabályrendelet minden kérdésre megadja a felétet/ A szerkesztőség. Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel tért nyituuk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó.