A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 41. szám - A törvényszéki orvosok helyzete

292 A JOG. szerkesztéssel együtt csak 5 — 7 forint jár s ha a hulla rothadt, 3 frttal több. A napidíjak tekintetében is kevésbé előnyös újabb időben az orvosok helyzete. Az 1874. évi rendelet értelmében, lia az orvos 4 óránál tovább működött, egész napidíjat élvezett, az 1886. évi 2,781. sz. rendelet értelmében most csak akkor jár egész napidíj, ha reggel indulva ebéd idejét, délután indulva pedig az egész éjet távol tölti az orvos lakhelyétől. Ily díjazás mellett többször megesett, hogy alig lehetett boncoló orvost találni s a boncolást nem egy orvos a törvén}' kényszerítő erejének engedve, kedvetlenül, zúgolódva teljesítette. Hogy az ilyen kényszer-munka mennyire hasznavehető s az ilyen takarékoskodásból az igazságszolgáltatásnak mennyi haszna van, azt nem kell bővebben fejtegetnem. Ez az éremnek a másik fele, a mi nem lévén oly fényes, nem igen szokták mutogatni. Szerintem nagyon elérkezett az ideje, hogy mutogassuk. Elérkezett az ideje, hogy a törvényszéki orvosokban felébredjen az összetartozandóság érzete s végre együttesen adják elő panaszaikat illetékes helyen. A sikerre kedvezőbb kilátás a mostaniuál sohasem volt. A miniszteri székben oly férfiú ül, ki az igazságügyi tisztviselők jólétének előmozdításáért rövid idő alatt annyit tett, mennyit évtizedek alatt alig lett volna más képes keresztülvinni. Az igazságügyi orvosi tanács élén pedig oly férfiú áll, kiről mindenki tudja, hogy az orvosok jólétét előmozdítani mindenkor akarta és tudta is. Ha a viszonyok ily szerencsés alakulását fel nem használjuk helyzetünk javítására, ugy valóban nem vagyunk jobbra méltóak. Igazságügyministeri rendelet a sommás eljárásrál szóló 1893 évi XVIII. törvénycikkre vonatkozó átmeneti intézkedések tárgyában. Az 1893. évi XVIII. t.-cikk 234. §-ában nyert felhatalmazás alapján rendelem : 1. §. A kir, járásbiró, békebiró és szolgabíró előtt tett azokban a kisebb polgári peres ügyekben, melyek 1894. évi november l ét megelőzőleg lettek megindítva, az eljárást — ideértve a perorvoslatokat és a végrehajtást is — az 1893. évi XVIII. t.-cikk 226. S-a értelmében az eddigi (örvények szerint az a biróság folytatja és fejezi be, a mely arra az eddigi törvények szerint hivatva volt. 2. g. Sommás perben az 1894. november 1-eje elölt az ezt a napot követő határnapra kitűzött tárgyaláson a mulasztás következményei csakis akkor állanak be, ha a felek vagy azok közül valamelyik a tárgyalásra kitűzött órán lúl két óra alatt meg nem jelennek. Egyebekben a mulasztásra és következményeire ily esetben is az 1893. evi XVIII. t.-cikk 50—56. §-ai irányadók. 3. §. Az 1894. évi október hó végén folyamatban maradt azokban a summás perekben, melyekben az elsöbirósági ítélet még nincs meghozva, az 1894. évi november hó l eje előtt felvett bizonyítás alaki tekintetben az eddigi szabályok szerint bírálandó meg, a felvett bizonyítékok mérlegelése azonban az 1893. évi XVIII. t.-cikk szabályai szerint történik. A mennyiben a biró szükségesnek találja : az 1893. évi XVIII. t.-c. szabályai alapján újabb bizonyítást, vagy a már felvett bizonyításnak pótlását elrendelheti. 4. §. A járásbíróság vezetője az 1894. évi október hó végéig teszi meg az 1894. és 1 s95. évek tartamára a S. U. Sz. 1. és 2. §-ában emiitett intézkedéseket. 5. §. A S. U. Sz. 23. §-a szerint a sommás perekről vezetett jegyzékbe csak azokat a sommás pereket kell bejegyezni, a melyekben a kereset 1894. évi november hó 1-je után lett beadva. a nőnél ritkábban fordul elő, mint a férfiúnál úgy e typus, mint egyáltalában valamennyi elíajulási jel. De bizonyos képződmények a koponyán, mint az inkacsont (a nvakszirtcsonton), bizonyos rendellenességek a koponyavarraton, a hírhedt »középső nyakszirtgödör«, melyre Lombroso oly nagy súlyt fektet, melynek fontosságát azonban D e b i e r r e, F é r é3) s mások igen leszállították, mindezek nemcsak bűntetteseknél fordulnak elő, de másoknál is, ha nem is oly gyakran. Hasonlóan vagyunk a koponyarendellenességekkel, melyek csak quantitativ gyakoriabbak s értéküket illetőleg cum grano salis mérlegelendők, minthogy az ilyenekkel rendes szellemi élet lehet egybekapcsolva. Kutattak továbbá az agyon többé-kevésbé specifikus tünetek után, de csak bizonyos eltéréseket találtak; ily tüneteket azonban egyrészről találtak normálisaknál, de különösen lelki betegeknél ; másrészt egyes bííntettes-agyvelőben teljesen hiányoztak. Mindenekelőtt hangsúlyozandó, hogy hiszen még az agy felület norma 1typusát sem ismerjük, mindegyik agy egyéni eltéréseket mutat; nem mondhatjuk tehát meg határozottan, hogy minő agy nevezhető valósággal alakilag szabálytalannak, még kevésbé, hogy mily élettani hatással van. Végül a bűntettesek agya, dacára Benedikt, Tenchini stb. adalékainak, számszerint sokkal csekélyebb mérvben vizsgáltatott meg, semhogy némileg is helyes következtetések legyenek levonhatók. A bűntettes-koponya tehát sem jellemző elfajulási jeleket nem mutat, sem pedig azok határozott csoportosítását, vagyis egy különleges typust. *) Féré: Degenerescence et Criminalité. Paris, 1889 (Elfajulás és bfiníettesség. (Folyt, köv.) Az 1894. évi november hó 1-je előtt folyamatba tett sommás perek számának nyilvántartása továbbra is az eddigi módon történik. 6. §. Azokat a határnapokat, melyeket a biró 1891. évi november 1-eje utánra tűz ki, a S. Ü. Sz.-hoz csatolt VIII. minta szerinti tárgyalási naplóba kell bevezetni. Azokat a határnapokat, a melyek 1894. november 1-eje és 1895. január 1-je közti időre vannak kitűzve és a már a régi naplóba vannak bevezetve, nem szükséges az új napiéba átvezetni, hanem az úi naplóba bevezetett tárgyalások eredményeihez egy tételben huzzáadandók a régi naplóban foglalt tárgyalások eredményei (pl. régi naplóban 5 tárgyalás, 2 egyezség, 1 részitélet, 2 pert befejező végzés). Az 1895 évi január 1 -ét követő időre mindegyik biró csak egy naplót vezethet. A mennyiben tehát a régi naplóba ezen időre is határnapok vannak bevezetve, azokat az új naplóba át kell vezetni. 7. §. Ha a felsőbíróság oly sommás perben, melyben az elsőbiróság az ítéletet 1894. november 1-je előtt hozta, az eljárás feloldásával vagy megsemmisítésével további eljárást rendel, — az ily ügyet a tárgyalási naplóban a többiektől elkülönítve és »régi ügy« megjelöléssel kell bevezetni. Ily ügyekben a tárgyalási naplóba való bevezetés és a tárgyalás eredményének kitüntetése a S. Ü. Sz. 32. §-ának második bekezdése szerint történik. 8. §. A törvényszék elnöke 1894. évi október végéig osztja be az 1894. és 1895. évek tartamára a S. Ü. Sz. 67—69; § ai értelmében a felebbezési tanács itélőbirói tagjait és rendeli ki a .S. Ü. Sz. 72. §-a értelmében a felebbezési tanács jegyzőjét, valamint ennek állandó helyettesét ; a felebbezési tanács megalakításáról és tagjairól pedig az 1894. évi november hu 15-éig tesz jelentést. 9. §. A kir. törvényszékek, a kir. itélö táblák és a kir. .Curia az 1894. november és december havában felvitt sommás ügyekről a S. U. Sz.-hoz csatolt XVII. és XVIII. minta szerint adnak kimutatást. A kir. járásbíróságok az egyezségi ügyeknek és a fizetési meghagyásoknak az 1894. évi november és december haváról szóló kimutatását a S. U. Sz.-hoz csatolt XVI. minta szerint készítik el. A járásbíróságok 1894. évi többi kimutatásainak elkészítése a következő módon történik : 1. Az 1894. évi január 1-töl 1894. évi október hó végéig terjedő időre a sommás pereket és az összes felebbviteli ügyeket az 1891. évi augusztus hó 11..napján 4,291/1. M. E. 1891. szám alatt kibocsátott ügyviteli szabályokhoz (Ü. Sz.) csatolt IV. minta 1—11. és 22—23. rovatainak megfelelő kitöltésével kell kimutatni. Ebben a kimutatásban az örökösödési ügyek és az egyéb polgári ügyek bevezetésére rendelt 12—21. rovat üresen marad. 2. Az 1894. évi október hava végén folyamatban maradt sommás perek száma (a régi IV. minta szerinti kimutatás 11. rovata átvezetendő a S. i . Sz.-hoz csatolt új XXV. minta 3. rovatába s az 1894 évi november és december haváról a sommás perekre vonatkozó kimutatás a most enilitett XXV. számú minta illető rovatainak megfelelő kitöltésével készítendő el, ugy azonban, hogy a perek tartamának kimutatására szolgáló 11 18. rovatokban csakis azokat a sommás pereket kell kimutatni, melyek az 1894. évi november 1-je után lettek megindítva. Ennek megfelelően az új XXIX. minta szerint vezetendő melléklajstromba csakis az 1894. évi november 1-je után megindított sommás perekre vonatkozó adatokat kell bejegyezni. 3. Az örökösödési ügyeket és az egyéb folyó ügyeket az egész 1894. évre kiterjedöleg, úgyszintén az ezekre az ügyekre vonatkozó felebbviteli ügyeket az 1894. évi november és december havára kiterjedöleg az új XXV. minta szerint kell kimutatni. 4. A kisebb polgári peres ügyeknek az egész 1894. évre szóló kimutatása az U. Sz.-hoz csatolt régi VII. minta szerint készitendö el. 10. §. Az év végén folyamatban maradt sommás perek számának a járásbíróság kimutatásában ki kell tüntetni, mennyi esik ebből a számból az 1894. évi november 1-je előtt és mennyi az 1894 évi november 1-je után folyamatba tett perekre. Azoknak a sommás pereknek számát, a melyekben az 1894. évi november l-jén már elsöbirósági ítélet van hozva s melyek az elsöbirósági ítélet feloldása vagy új eljárás, avagy új ítélethozatal elrendelése mellett történt megsemmisítése következtében az eddigi szabályok szerint folytatandók, a járásbíróság az új XXV. minta szerinti kimutatás 3., 11., 12. és 13. rovataiban a többi ügyektől elkülönítve ->régi ügyek« megjelöléssel tünteti ki. A járásbíróság az U. Sz.-hoz csatolt régi VII minta szerinti kimuta tást mindaddig készíteni köteles, mig az előtte folyamatban levő kisebb polgári peres ügyek egészben be nem fejeztetnek. Budapeeten, 1894. október hó 7-én. A minister helyett : Erdély s.k.. államtitkár. Belföld. Fuky Gyula debreceni kir. ítélő táblai elnök a m. kir. igazságiigytniuiszterium intézkedése folytán a német birodalom törvénykezési viszonyainak tanulmányozása céljából okt. 4-én eltávozott. Tauulmány-útja 3 — 4 heti időt vészen igénybe, melynek legnagyobb részét Berlinben és Lipcsében fogja tölteni. Távolléte idejére ugv a kir. tábla vezetését, mint az összes felügyeleti teendőket Széíl Farkas kir. táblai tanácselnök vette át. A debreceni ügyvédi kamarának az új sommás eljárásra vonatkozó egy igen practicus határozatáról számolunk be az alantiakban. Az ország több más kamarája is hasonirányban működik. Méltán kérdhetni, mit tesz ez irányban a budapesti kamara .J Miért nem mutatja ez is, hogy a nagy reformnak, hogy ugy mondjuk, népszerűsítésére, megtesz a maga részéről is annyit, mennyit a vidéki kamarák megtenni jónak és célszerűnek tartanak. A debreceni kamara állandó bizottsága Komlóssy Arthur elnöklete alatt f. évi szept. 30-án népes értekezletet tartott, melyen határozatilag kimondatott, hogy az »U j sommás e 1l'j| IS a fizetési m egha gy áso kra« vonatkozólag eletbeleptetendö törvények tanulmányozása iránti munkálatok öt részre osztassanak. 1. Az egyeztetési eljárás és a fizetési meghagyás ellenmondással ; 2. Sommás eljárás a kir. járásbíróságnál, ítélethozatal és jogorvoslat bejelentéssel vagy beadással.