A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 40. szám - Házastársak közti birtokháboritás

A JOG. 285 curiosura előadhatja magát akkor is, ha a polgári házasságról szóló törvényjavaslat már életbelépett törvényayé vált volna, mert a javaslatnak — tudomásom szerint — eddig változatlanul maradt 98. §. a) pontja szerint a kir. törvényszék szintén végzést hozhat, mely által kötelezi a házasfeleket a házassági együttélést folytatni, mely végzés tehát szintén merev ellentétben fogna állani a fenti járásbirósági Ítélettel. Látni való, hogy mily sajnos, tarthatlan s törvénybe ütköző következményei lehetnek egy helytelen, elhibázott ítéletnek, melynek hozatalánál csak az lett iigyelembevéve, hogy egy évig az asszony egyedül birta a lakást, de el lett nézve, hogy birtokháboritásról csak akkor lehet szó, ha idegen birtok lett megháborítva, már pedig az asszony birtoklása, az által, hogy saját férje költözött oda, nem lett megháborítva, mert a házassági kötelék természeténél fogva itt idegen birtokról szó sem lehet és ezért az asszouy nem háboríttathatott meg, el lett nézve továbbá, hogy birtokháboritás csak akkor forog fenn, ha jogtalanul hatol valaki he másnak a birtokába, már pedig, hogy egy férj, ki a törvény által neki adott helyet elfoglalandó, azelőtt is közösen birt lakásba megy, nem teszi azt jogtalanul, az nem lehet kétséges. Ezen okoknál fogva ily Ítélet, mely fontos anyagi, alaki s erkölcsi törvényekbe ütközik, tulajdonképen végrehajthatlannak s semmisnek tekintendő. Belföld. Hogyan készülünk november elsejére ? Tudvalévőleg f. é. november elsejére határozta az igazságügymlnister ur — dacára a mérvadó birói körök csaknem egyhangú ellenzésének, valamint a szaksajtó ellennézetének is — a sommás eljárás életbeléptetésének idej é t. Csak most tűnik ki, mennyire igazolt volt a közvetlenül érdekelt birói köröknek, valamint a szakközvéleménynek is és e között első sorban lapunknak, a midőn óva intettünk minden elhamarkodástól. Lapunk két utolsó számában élénk kifejezést nyert az aggály maguk az érdekelt körök részéről a minden ok nélkül való elhamarkodott életbeléptetés miatt, a mennyiben általában constatálva lett, hogy ámbátor az új eljárás életbelépte küszöbön van, legnagyobbrészt az egész országban a szükséges birószaporitás még meg nem történt, a nelkülözhetlen előkészületek irományok, utasítások stb. tekintetében pedig még teljes hiány mindenütt: járásbíróságoknál, törvényszékeknél. Most majd kezdődni fog a kapkodás, lőhalálába való s ü r g é s-f o rgás, siettetés, a mi bizonyára az átmenet nehézségeit csak fokozni fogja. Pedig e nehézségek nem lesznek kicsinyek. Nagyon sajnálandó, hogy ez igy fejlődött; sajnálandó ama valóban nagyszerű reform érdekében, melynek peres eljárásunk eléje néz. Ha követik fent a '>korlátolt látkörű alattvalók« jó tanácsait, melyek szerint a reform jövő év január 1-én lett volna életbeléptetendő, elég idő marad nyugodtan előkészíteni a dolgokat. Most már más választás nincs, vagy k a pk o d á s, vagy — hátrálás. Erőszak a viszonyokon, megbőszülni szokta magát. Az okos enged. Tán az okosság győz. Mint a reform őszinte barátjai, óhajtanok. Berczelly Jenő kir. ítélő táblai elnök székfoglalása. Berezeli Berczelly Jenő, a kassai kir. ítélőtáblának uj elnöke 1894. évi szeptember l5-én foglalja el ezen állását, mit következően közöljük a K. J. K. után : A kir. itélő tábla birói kara a jelzett napon d. e. 9 órakor, Fekete Ödön tanácselnökkel az élén, a kir. itélő tábla nagytermében teljes ülésre gyűlt egybe, a melyet nevezett tanácselnök megnyitván, Harmos Gábor itélő táblai biró, mint előadó, felolvasta a Berczelly Jenő áthelyeztetését tartalmazó legfelsőbb elhatározásról a kir. itélő táblához érkezett hivatalos értesítést. A teljes ülés ezt örvendetes tudomásul vévén, az új elnököt egy háromtagú bizottság által az ülésteremben való megjelenésre kérte föl, hová időközben a segéd- és kezelőszemélyzet tagjai is összegyűlvén, a belépő elnököt a kir. tábla egész személyzete lelkes éljenzése fogadta s annak lecsillapulta után a következő beszéddel üdvözölte Fekete Ödön: »M éltóságos Elnök úr! A kassai kir. itélő táblának jelen levő birói kara örömmel vette tudomásul Méltóságodnak ehhez a kir. itélő táblához elnökül való áthelyezését. Mltsgodnak fényes pályafutása és kitűnő köztisztviselői erényei, érdemei országszerte ismeretesek. Ismerjük azokat mi is mindnyájan igen jól. És éppen azért kitüntetésnek tartjuk itélő táblánkra nézve, hogy elnöki székében, a Mltsgod személyében, a hazai közéletnek ismét egyik kitűnőségét tisztelhetjük. És én bizonyossá tehetem Mltsgodat, hogy tisztelni is fogjuk. Nem ugyan a hízelgő kegykeresés himes, de üres szólamaival ; nem — hogy úgy mondjam — a bizantinismusi alázatoskodás formalitásaival; hanem igen, tisztelni fogjuk Mltsgodat az őszinte nagyrabecsülésnek, az igazán érzett vonzalomnak kendőzetleu, férfias megnyilatkozásával. Lehet, hogy Mltsgodnak, ha közelebbről szemügyre vesz bennünket, egyben-másban, egyikünk-másikunk irányában tán kifogásai lesznek. Lehet, hogy a mi működésünk eredményei tán nem egészen fogják megütni a Mltsgod bírálatának mértékét. Lehet. Egyről azonban már előre szintén biztosithatom Mltsgodat. Biztosithatom arról, hogy olyat a legszigorúbb bírálattal sem fog találni közöttünk, a ki hivatása fontosságának, komolyságának és tisztességének teljes tudatával ne bírna és a ki ekként felfogott eme hivatását legjobb tudomása és meggyőződése szerint erejéhez képest, egész odaadással betölteni ne igyekeznék. Ha tehát a külső, számszerű siker netán mégis mögötte marad igyekezetünknek : az csakis változhatlan emberi gyarlóságunknak, egyéni fogyatkozásainknak s a tőlünk nem függő különleges viszonyok hátráltató befolyásának a rovására esik. Jobbak mi jövőben sem leszünk. S nem is ígérünk, nem ígérhetünk egyebet, minthogy a törvény s ez által biztosított birói függetlenségünk körén belül, teljes készséggel magunkévá teszszük Mltsgodnak a közügy előmozdítására célzó minden törekvéseit ; egész erőnkkel támogatni fogjuk azokat; kötelességünket hiven, pontosan és serényen tcljesitendjük. S ezzel üdvöz legyen Mltsgod itélő táblánk elnöki székében ! . . . Isten tartsa meg Méltóságod lelki és testi erejét teljes éhségben, fontos és nehéz feladatának teljesítésére. Legyen közöttünk való hivataloskodása állandóan kellemes. Kisérje működését teljes siker és osztatlan elismerés. Isten hozta Mltsgodat!« (Lelkes éljenzés.) Ezen remek üdvözlő-beszédnek elhangzásával Berczelly Jenő kir. itélő táblai elnök mindenekelőtt birótársait, mint hivataltársait melegen üdvözli s a tanácselnöknek reá nézve hizelgő szavait baráti érzelemmel viszonozza, felkérvén a jelenlevőket, hogy benne ne az elnököt és hivatalfőnököt tekintsék, hanem — miután a bizalom és egyetértés a sikeres együttműködés mellőzhetlen kelléke — iránta feltétlen bizalommal viseltessenek. Megemlékezik ezután hivatali elődjéről, a kinek fényes jogászi tehetsége országszerte ismeretes s biztosítja birótársait, hogy ha annak a kitűnő jogásznak igényét fáradozásuk kielégítette, kell, hogy ugyanazzal a felfogással és igyekezettel folytatott működésük a szólót is kielégítse. Áttér ezután ama fontos missióra, a melylyel a törvény a decentralisatio alkalmából a kir. itélő táblákat s azok vezetőit felruházta s a mennyiben főleg az itélőbiráknak áll módjukban az ügyek elintézésekor az elsöbiróságoknál előforduló hiányokat és fogyatkozásokat észlelni, fölkéri őket, hogy a judicatura mellett erre a körülményre is terjeszszék ki figyelmöket s felügyeleti jogának sikeres gyakorolhatása céljából öt ily esetekről értesítsék. A kir. itélő tábla működését a hivatalos adatokból ismeri; tudja, hogy kipróbált munkaerőkkel áll szemben és miután meg van győződve arról, hogy eddigi ügybuzgalmuk nem egyedül hivatali elődje személyének szólott, hanem birói önérzetük és ügyszeretetük kifolyása volt, kéri őket, hogy őt ugyanazzal az ügybuzgalommal támogassák s ennek reményében ajánlja magát birótársainak baráti jóindulatába. E zajos éljenzés közt befejezett beszéd után az új elnök elfoglalta az elnöki széket, egyszersmind pedig, több tárgy nem létében, a teljes ülést bezárta. A debreceni ügyvédi kamara állandó bizottsága mult hó 16-án d. e. 11 órakor Komlós sy Arthur elnöklete alatt látogatott gyűlést tartott, melynek napirendén két igen fontos tárgy volt kitűzve ; úgymint 1. Szilágyi Imre ügyvéd munkálata a csődeljárás módosításáról készített törvényjavaslatról. 2. A sommás eljárás és fizetési meghagyásról szóló lö93-ik XVIII. és XIX-ik t.-cikkek életbeléptetése folytán szükséges intézkedések. Dr. Szilágyi Imre a csődtörvényt magában foglaló 1881. év XVII. t.-c. módosítása tárgyában készített törvényjavaslat felől, melyek végett a m. kir. igazságügyminiszter az ügyvédi kamarához beküldött rövid, de velős kritikai véleményt készített, melyet ott az ülésben felolvasván, javasolja, hogy a kamara a javaslatot általánosságban a maga részéről helyeselje, egyes nem eléggé világos és határozott intézkedéseire vonatkozó észrevételeit pedig felterjesztésben tegye meg. Miűtán azonban a m. kir. igazságügyminiszter a kérdéses törvényjavaslatot csak egy példányban küldötte meg a kamarának, úgy, hogy az előadón kivül a jelenlevő tagok közül magát a törvényjavaslatot s annak terjedelmes indokolását senki át nem tanulmányozhatta, az állandó bizottság tagjai az oly fontos törvényjavaslathoz érdemben nem is szólhattak, hanem az elnöklő Komlóssy Arthur indítványa folytán kimondotta a gyűlés, hogy kerestessék meg a nagyméltóságú kir. igazságügyminiszter a törvényjavaslatnak még tiz példányban való leküldése iránt, a leérkezett példányok az egyes tagok között köröztetvén, mód