A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 37. szám - A németbirodalmi magánjogi codificatio 1894. évben.; Folytatás

A JOÖ. 147 A tözsdebiróság illetékessége nem áll fenn az ügyvédi dijak erejéig kezességet vállalt személyivel szemben. (Kir. tábla 892/94. sz. a.) A speculativ eladási ügyletnél, a mennyiben az eladó az árút nem szállítja, a vevő fel van jogosítva azt máshonnan szerezni be; az ezen vételből származó követelésre az eladásnál kikötött bíróság illetékessége fennáll. (Kir. tábla 735/92. sz. a.) A fonok és üzletvezetője közt fennálló szolgálati szerződésből felmerülő peres kérdésekre a tözsdebiróság hatásköre hatályosan ki nem köthető. (Kir. tábla 4,209/93. sz. a.) A ki a tőzsdén iparszerüleg foglalkozik értékpapírok vételével és eladásával, az, tekintet nélkül arra, hogy a cégjegyzékbe be van-e jegyezve, vagy a jogosított tőzsdeügynökök sorába fel van-e véve és tekintet nélkül arra is, hogy iparigazolvánvnval bir-e, a kt. 3. §-a értelmében kereskedőnek tekintendő. A bíróság tudomása arról, hogy valaki a tőzsdén iparszerüleg foglalkozik értékpapírok vételével és eladásával, a kereskedői minőség megállapítására elegendő. (Kir. tábla 2,790/94. sz. a.) Az engedményesnek Ugyanazon jogai és kötelességei vannak, mint a/ engedményezőnek. Az engedményezés a bírói hatáskör kérdésén változást nem idéz elé. Törvényintézkedés által nincs kizárva az, hogy felperes a tárgyalás Folyamán a törvénynek a keresetben megjelölt rendelkezésétől eltérő más rendelkezésére alapíthassa az eljáró biróság Illetékességét. A budapesti irú- és értéktőzsde választott bírósága: Ha alperes a föesküt leteszi arra, hogy az 1893. évi december 1-én L-re. az 1893. évi november 30-án S. S., mint L. I. ügynökére és 1S93. évi dec. 1-én K. L. ra bizott díjügyletre nézve nem bízta meg B. S.-t a tőzsdeteremben az ügylet f.eljesitésével, illetve' hogy ő ezen ügyleteket B. S.-al a tőzsdeteremben be nem irattá'.: a biróság magát ez ügyben illetéktelennek mondja ki. Indokok: Felperes keresete szerint alperes B. S.-t, felperes jogelődjét L. N., továbbá S. Gy., mint L. I. ügynökével és K. L. tőzsdelátogatóval szemben kijelölte, mint azon kezet, mely az alperes által ezen személyekkel 75 drb osztrák hitelrészvény iránt kötött díjügyleteket teljesíteni, illetve alperes helyett az értékek szállítását eszközölni fogja. A mennyiben tehát, mint felperes keresetében állíttatik, ezen megbízás a tőzsdén átlátott, az illetékesség az 1881 : LIX. t.-c. 94. §-ának »a« pontja alapján megállapítandó. * Felperes ugyan még NB) alatt becsatolt nyilatkozat alapján is. melyben alperes magát bizonyos esetre ezen választott biróság illetőségének Írásban alávetette, veszi igénybe ; miután azonban felperes nem tagadta alperes azon állítását, hogy utóbbinak felperes jogelődjével többrendbeli ügylete állolt fenn, viszont alperes tagadásával szemben nem bizonyította, hogy a NB) alatti a jelen per tárgyát képező ügyletekre vonatkozik : ezen nyilatkozat alapján az illetőséget helyreállítani nem lehetett; ezt tehát figyelmen kivül kellett hagyni. Ennélfogva egyéb alkalmas bizonyíték hiányában azou körülményt, hogy az ügyletre vonatkozó megbízás a tőzsdén adatott-e, az alperes részére megállapított fenti föeskü le- vagy le nem tételétől függőleg kellett bebizonvitottnak vagy be nem bizonyítottnak tekinteni s ehhez képest az illetékességet leszállítani, illetőleg megállapítani. Az itélt dolog, valamint a követelés engedményezhetésének kérdése az ügy érdemére tartozván, az illetékességnél tekintetbe vehetők nem voltak. A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. itélő tábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja, hatáskörét a jelen perre föltétlenül megállapítja és a per érdemi tárgyalására utasítja. Indokok: Felperes a tárgyalás folyamán a NB) alatt csatolt és az elsőbiróságként eljárt kivételes biróság előtti eljárás alá vetést tartalmazó okiratra támaszkodva, az elsőbiróság hatáskörét az 188 L : LIX. t.-c. 94. §-ának »b« pontja alapján is kérte megállapítani. Alperes tagadta ugyan, hogy az NB) alatti okirat a keresetben emiitett 75 drb hitelrészvényre vonatkozik, minthogy azonban alperes felperesnek azon állítását, hogy a NB) alatti okirat kiállításakor, 1894. január 30-án a közte és felperes jogelődje, B. S. között létrejött ügyletek közül csakis a kereseti 75 drb hitelrészvényre nézve kötött ügyletek állottak fenn, kétségbe nem vonta ; a NB) alatti okirat annál is inkább a kereseti hitelrészvényekre vonatkozónak veendő, mivel alpereres azt, hogy az a felperes által E) alatt csatolt könyvkivonatban felsoroltak, illetve a felperes jogelődjével kötöttek közül mely más ügyletre állíttatott ki, meg nem jelölte. Tekintve már most, hogy alperes NB) alatti okiratban az abban emiitett 75 drb osztrák hite részvényre vonatkozó üzletből származó peres esetekre az eljárt kivételes biróság előtti eljárásnak magát kifejezetten alávetette és hogy az 1884. LIX. törvénycikk 94. §-a b) pontja szerint az az alávetés nemcsak az ügylet megkötésekor, hanem utóbb is hatályosan történhetik ; tekintve, hogy alperes saját és felperesnek, illetve jogelődjének kereskedői minőségét nem vonta kétségba, a magy. kir. < áriának 53. sz. polg. teljes ülési döntvénye szerint pedig az idézett törvényszakasz b) e) és d) pontjaiban foglalt rendelkezések abban az esetben is alkalmazandók, ha az e pontokban emiitett valamely kereskedelmi ügyletre nézve csak az alperesként perbe vont fél vetette magát aláírásban a kivételes bíróságnak,tehát a kereseti ügyletekre nézve az eljárt elsőbiróság illetékessége a NB) alatti okiratban az idézett törvényszakasz »b« pontja értelmében utólag hatályosan köttetett ki; tekintve, hogy az engedményesnek ugyanazon jogai és kötelességei vannak, mint az engedményezőnek, az engedményezés a birói hatáskör kérdésén változást nem idéz elő ; továbbá hogy valamely kereset uj jogalapon ismételten folyamatba tehető és hogy törvényintézkedés által nincs kizárva az, hogy felperes a tárgyalás folyamán a törvénynek a keresetben megjelölt rendelkezésétől eltérő más rendelkezésére alapithassa az eljáró biróság illetékességét és igy alperesnek az engedményezésre a felperes jogelődje által előzőleg más jogalapon lefolytatott perre és arra alapított kifogása, hogy felperes keresetében az elsőbiróság illetékességét az 1881: LIX. t.-c. 94. §-ának »a« pontjára alapította, figyelembe nem jöhet; tekintve, hogy a kifejtettek szerint a NB) alatti okiratban foglalt érvényes alávetés folytán az eljárt elsőbiróság hatásköre a jelen perre az 1881 : LIX. t.-c. 9. §-ának »b« pontja alapján a felperes által szükség esetére igénybe vett eskübizonyiték alkalmazása nélkül is megállapítható : az elsőbiróság végzését meg változtatni, jelen perre hatáskörét feltétlenül megállapítani kellett. (1894. évi jul. 25. 3,183.) A csődtörvény ő. §-ának rendelkezéséhez képest azon személyek tartása iránti igények, a kik irányában a közadós törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva tartásra köteles, tehát a törvénytelen gyermek tartása iránti igény is, a közadósnak egyedül ama vagyonából nyerhetnek kielégítést, melyet a csöd tartama alatt saját tevékenysége által szerez. Az ily igények tehát bejelentés alá eső igényeknek nem tekinthetők, sem pedig a csődbíróság elé nem tartoznak. (M. kir. Curia 1804. jun. 6-án 609. sz.) Bűnügyekben. Az, a ki a végrehajtást szenvedett beleegyezésével idegenili el a lefoglalt dolgokat, vagy azokat tudva, hogy azok lefoglaltattak, megveszi, a B. T. K. 35!). §-ába ütköző büntetendő cselekményben mint segéd részes. A ki pedig a végrehajtást szenvedettnek bebizonyított beleegyezése nélkül idegeníti el a lefoglalt dolgokat, akkor is csak a B. T. K. 30S. t$-a alapján büntethető, ha a lefoglalt dolgok nála és j nem a végrehajtási szenvedettnél hagyattak. A szoluoki kir. törvényszék : K. Dávid és gróf F. Gyula terheltek irányában a bűnvádi eljárás megszüntettetik. Indokok: I. A) 2/b. szám alatti szerint R. Mór és társa cég javára 74 frt 50 kr. és járulékai erejéig K Dávid ellen 1891. május 18-án foganatosított végrehajtás alkalmával 1—-3. tétel alatt lefoglalt, 120 frtra becsült ingóságok a 2/d. naplószám alatti árverési jegyzőkönyv szerint 1891. július 29-én, továbbá a i 4/c. naplószám alatti szerint K. Lipót és fia cég javára 128 frt 51 kr. és járulékai erejéig ugyancsak K. Dávid ellen 1891. május 15-én foganatosított végrehajtás alkalmával 1 — 6. tétel alatt lefoglalt, a Sr. testvérek és társa cég, R. Amália és K. és L. cég, a St. József és testvére cég, D. Endre, a St. és R. cég és a Seb. és G. cég javára felülfoglalt, 248 frtra becsült ingóságok a 4/d. naplószám alatti árverési jegyzőkönyv szerint 1891. szeptember 14-én nem találtattak, minthogy K. Dávid üzletét 1891. július 2-án 1,281 frt 61 krért gróf F. Gyulának eladta. Noha pedig gróf F. Gyula, ifj. Sch Mór és D. Endre előadásai által beigazolhatónak mutatkozik, hogy K. Dávid üzletét nem oly feltétel alatt i adta el, miszerint gróf F. Gyula minden hitelezőt kielégítsen, hanem oly feltétel alatt, hogy a vételárt a hitelezőknek fizesse és noha gróf F. Gyula, D. Endre, K. Ferenc, dr. Sch. Samu és H. | Károly előadásaiból megállapítható, hogy gróf F. Gyula a vételI árnak körülbelül megfelelő összegeket nem a foglaltatóknak és I nem is a foglalás sorrendje szerint fizette ki, ekként tehát a foglaltatok jogsérelmet szenvedtek, mindazonáltal, minthogy vádlottak nem terheltetnek azzal, mintha a K. Dávid által eladott dolgok a vételárnál több értéket képviseltek volna és mintha az üzlet eladásából befolyt vételár nem egészen a hitelezők részére adatott volna át, következőleg jogtalan vagyoni haszon vádlottak ellen nem bizonyítható, e nélkül pedig a sikkasztás egyik lényeges kelléke fenn nem áll, ez okból vádlottak ellen a sikkasztás meg nem állapitható. (1893. április 11-én, 2,302. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. törvényszék végzését részben megváltoztatja akkép, hogy K. Dávid vádlottat a B. T. K. 359. §-ába ütköző és 356. §-a szerint minősülő sikkasztás bűntette miatt vád alá helyezi s a kir. törvényszéket e részben tovább i szabályszerű eljárásra utasítja. Ezzel a változtatással egyebekben és pedig az eljárásnak gróf F. Gyula vádlott irányában való megszüntetését illetően a kir. itélő tábla az elsőfokú biróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: K. Dávid maga beismeri, hogy a napló 2. és 4. szám alatti jegyzőkönyvek tanúsága szerint Ö. Mór és társa, I valamint K. Lipót és fia cég javára 74 frt 52 kr. és járulékai, i illetve 128 frt 51 kr. és járulékai erejéig végrehajtásilag az ö I birtokából lefoglalt és nála hagyott, nemkülönben egyéb hitele-