A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 35. szám - A képviselői immunitás Austriában

140 A joa létre 1889. aug. havában vádlottak lakásán V. név alatt azon szabó-üzlet, mely fölött a csőd 1891. jul. 4 én lett a budapesti kir. törvényszék polgári osztálya által elrendelve. Az iparigazolvány V. I. nevére lett kiállítva. Az üzlet kezdetben jól ment, mert a 7,000 frt forgalmat is túlhaladta. A beállott fizetésképtelenségről vádlottak saját beismerésük szerint 1891. évi május havában nyertek tudomást, midőn V. S. legénykori adósságáért az üzlet ellen S. hitelező végrehajtást akart vezetni, a mikor is V. S.-né csődöt kért maga ellen 1891. évi jul. havában. A csödvagyon a leltár szerint 11,566 frl 78 krt tesz ki, mig a bejelentett követelések összege a tömeggondnok kijelentése szerint a 2o,000 frtot is meghaladja. V. S.-né beismeri, hogy ő az üzlet kezeléséhez nem értett és annak folyamával nem is törődött. Ez irányban az intézkedést teljesen férjére bizta. V.-né csakis az üzlet technicai részével foglalkozott, az üzlet tulajdonképeni vezetése férjének teendőjét képezte, a ki a bevásárlásokat és fizetéseket teljesítette, a megrendeléseket átvette és a levelezést vitte. Ezen beismerésével V S.-nénak a btkv. 416. §. 1. pontjába ütköző bűncselekmény beigazolást nyert. A ki a szükséges szakértelem hiányában oly üzletet nyit, melynek kezelése, tekintettel mások jogos érdekeire, a jártasság s képzettség bizonyos fokát igényli, vétkes gondatlanságot tanusit. A kereskedőtől, a ki hitelre vásárol s igy tehát idegen vagyont kezel, a törvény megkiváuja, hogy anyagi helyzetét, követelései és tartozásai mennyiségét ismerje és mindazon intézkedéseket megtegye, melyek nélkül üzletének activ vagy passiv állása iránt tájékoztatva nem lehet. A védelem érvelése szerint ugyan I. r. vádlottnő könyvek vezetésére és ennélfogva mérleg készítésére sem volt kötelezve és pedig azon okból, mert üzlete a kisipar körét túl nem haladta; a biróság azonban a védelem ezen felfogását magáévá nem tehette. Az 1875. XXXVII. t.-c. 5. §-a, mely a könyvek vezetése és a cég bejegyzésének kötelezett-égé alól a kufárokat és házalókat feltétlenül, az iparosokat pedig csak annyiban menti fel, a mennyi ben üzletük a kisipar körét túl nem haladja; már ezen összeállításnál fogva nem akart a kisipar körébe oly szabó-üzletet sorozni, melynek évi forgalma a 7,000 frtot meghaladja. Miután pedig vádlottnő maga sem állítja, hogy kereskedelmi könyveket vezetett és hogy évenkint mérleget készített, saját beismerése alapján is őt a btkv. 416. §-ának 1., 2. és 3. pontjai értelmében bűnösnek kellett kimondani. A büutetés kimérésénél, mint túlnyomó enyhitö körülmények szerepeltek: vádlottnő neme és azzal kapcsolatos fogékonysága a kereskedelmi hitel igénybevételével kapcsolatos kötelességek iránt, továbbá a fizetésképtelenség bejelentésével tanúsított lelkiismeretesség hitelezőivel szemben, végre azon körülmény, hogy hozománya képezte az üzlet alaptőkéjét, melynek tönkremenetelét legalább részben férjének adósságai okozták. Ezen enyhítő körülmények száma és nyomatékára való tekintettel, a biróság a btkv. 92. § át alkalmazta. Ugyanazon szempontok voltak irányadók másodrendbeli vádlott bűnösségének megállapításánál. A biróság V. S.-nét a btkv. '416. §-ának 1., 2. és 3. pontja alapján elitélte azon okból, mert vádlottnő sem maga nem tett eleget a törvény utasításának, sem arról meg nem győződött, vájjon férje, ki e tekintetben helyettesítését elvállalta, megfelelt e kötelességének. A másodrcudbeh vádlott bűnösségét megállapítja azon körülmény, hogy az üzlet kereskedelmi kezelésére vállalkozván, hatáskörének meg nem felelt. Ezen tekintetben a kir. törvényszék magáévá tette a vádhatóság álláspontját. De attól eltére annyiban, a mennyiben másodrendbeli vádlottat nem a btkv. 69. §-ának 2. pontja, hanem a 70. §. alapján Ítélte el. A btkv. 416. §-a kizárólag vétkes mulasztásokat ölel fel, melyeknek természete a bünsegély fogalmát kizárja. A tettesként való felelősséget pedig az üzlet vezetése más név alatt nem akadályozza. A büntetés kimérésénél figyelemmel volt a biróság azon körülményre, hogy vádlott, a ki éveken keresztül nagy kiterjedésű szabó-üzletben alkalmazva volt, nejénél inkább volt tájékoztatva a kereskedői gondosság iránt és hogy az üzletbe nem tőkét, hanem adósságokat hozott. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. ítélő tábla a kir. tszéknek ítéletét V. S.-né, szül. S. I.-ra vonatkozólag helybenhagyja ; V. S. másodrendű vádlottra vonatkozólag ellenben megváltoztatja s ezt a vádlottat a vád és következményének terhe alól felmenti. Indokok: V. S.-néra nézve a kir. ügyésznek a büntetésben megnyugvása folytán különben sem súlyosbítható elsőbiróság Ítéletét a kir. itélő tábla indokainál fogva s még azért is hagyja helyben, mert jóllehet, a ker. elöljáróságnak 1890. évi január hó 18-án kelt s v. n. 33. sz. a. elfekvő átirata szerint V. S.-né szabóüzlete a kisipar körét meg nem haladta s jóllehet, annak alapján a kir. törvényszék 1890. márc. 10-én és 12,178. sz. a. végzésével V. S.-nét a cégbejegyzési kötelezettség alól felmentette; Minthogy a büntető biró a bizonyítékokat szabadon mérlegeli, a kir. tszék, tekintettel arra, hogy vádlottnő üzletének évi forgalma 7,000 frtra, cselekvő állapota 5. n. sz. a. csődleltár szerint 11,000, szenvedő állapota pedig 6. n. sz. szerint 25,000 forintot meghaladó összegre rúgott, helyesen állapította meg azt, hogy vádlottnőnek üzlete a kisipar körét meghaladta. V. S -t az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával fel| menteni kellett, mert miután a vétkes bukásnak alanya csak a ! vagyonbukott lehet, V. S. pedig nem vagyonbukott, önálló tettességéről s önálló büntetőjogi felelősségéről szó nem lehet; oly j körülmények pedig, melyek bűnrészes minőségében bűnösségét megállapítanák, fenn nem forognak. A kir. törvényszéknek az az indoka, hogy a tettesként való felelősséget az üzletnek más név alatt vezetése nem akadályozza, arra látszik mutatni, hogy a kir. tszék másodrendű vádlottat tekinti az üzlet valódi s tulajdonképeni tulajdonosának, a kinek neje csak nevét kölcsönözte s igy másodrendű vádlott lenne a tulajdonképeni vagyonbukott. Vájjon ily esetben az, a ki másnak neve alatt üzletét folytatja, tekinthető-e büntetőjogi szempontból vagyonbukottnak, jóllehet a csőd nem ellene, hanem az ellen rendeltetett el, a kinek neve alatt az üzlet ment, az a kérdés ebben az esetben eldöntést nem igényel; rnert arra a feltevésre, hogy a V. S--né nevére bejelentett s neve alatt folytatott üzlet nem az övé, hanem másodrendű vádlotté volt, a bizonyítási eljárás adatai semmiféle támpontot nem szolgáltatnak. A m. kir. Curia: A kir. itélő tábla Ítéletének részben való megváltoztatásával. V. S. vádlott bűnössége tekintetében a kir. tszék Ítélete hagyatik helyben, a minősítés és büntetés kiszabása tekintetében azonban a kir. tszék Ítéletének is részben megváltoztatásával, nevezett vádlott a btkv. 416. g-a ]., 2-, 3. pontjaiba ütköző vétkes bukás vétségében, mint a btkv. 69. §. 2. pontja értelmében való bűnsegéd nyilvánittatik bűnösnek és a btkv. 66., illetve 72. §-a felhívásával (14) tizennégy napi fogházbüntetésre ítéltetik. Indokok: Minthogy az eljárás adatai szerint V. S. vádlott vitte vagyonbukott neje üzletének keieJkedelmi részét, a mennyiben az árúk megrendelését, a fizetések teljesítését és a számlák kezelését V. S. vádlott eszközölte ; minthogy eme vádlott személyes adósságai szolgáltattak okot arra, hogy neje, ki azokért jótállást vállalt, bepereltessék, mert a csödtömeggondnok nyilatkozata szerint a férj egyik személyes hitelezője támadta meg perrel vagyonbukott V. S.-nét legelőbb, mire ez maga ellen csődöt kérni kénytelen volt; minthogy V. S. vádlott vagyonbukott nejének ily vagyoni állapotában és annak tudatában, hogy nejének üzlete a kisipar körét túlhaladta: könyveket nem vezetett, évi mérleget nem készített és az üzletet gondatlanul vezette, mert sem a megmaradt árúk megállapodásszerű visszafogadásának a hitelezőkkel szemben érvényt nem szerzett, sem a további megrendeléseket be nem szüntette akkor, midőn a számlákból ítélve, azok kifizethetőségének valószinütlensége állott elő : mindezeknél fogva vádlott ellen az volt megállapítandó, hogy vádlott nejének vagyoni bukását a fentebbiekben foglaltak által lényegesen elősegítette, tehát a neje vétkes bukásának bünsegédi minőségben bűnrészesévé vált. Ezekhez képest a kir. itélő tábla Ítéletének megváltoztatásával, vádlott bűnössége tekintetében az elsőbiróság ítélete volt a minősítésnek jelen Ítélet szerint való megállapításával helybenhagyandó. A büntetés kiszabásánál V. S. vádlottat illetőleg enyhítő körülményként volt mérlegelendő eme vádlott büntetlen előélete, ellenben súlyosítóként az a körülmény, hogy a vádlott, mint kereskedelmi iskolát végzett egyén, a neje üzletének vádlott által eszközölt vezetési módjának káros következményeit előreláthatta. A költségek tekintetében az elsőfokú biróság Ítélete indokainál fogva, egyebekben pedig a kir. itélő tábla Ítélete az abban felhozott és a kir. tszék Ítéletéből elfogadott indokoknál fogva hagyatott helyben. (1894. évi jun. hó 15 én, 8,285. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök : Hellmann testvérek e., kolozsvári tszék, bej. okt. 20, félsz. okt. 25, csb. Becsek Lajos, tmg Molnár Sándor. — Farkas testvérek e., m-szigeti tszék, bej. okt. 1, félsz. okt. 30, csb. Szép Géza, tmg. lllyasevics Elek. — Singer Leopold e., s.-a.-újhelyi tszék, bej. szept. 28, félsz. okt. 26, csb. Emödy Béla, tmg. Krasznapolszky Ferenc. — QrÓSY. Móritz e., nagyváradi tszék, bej. szept. 29. félsz. okt. 15, csb. Jelentsik István, tmg. Bónyi Adorján. — Stern Károly e., szombathelyi tszék, bej. okt. 6, félsz. nov. 2, csb. Mennyey László, tmg. dr. Szabó László. — Brásch Simon e., aradi tszék, bej. okt. 29, félsz. nov. 22, csb. Fischer Miklós, tmg. dr. Pálmai Lajos. — Kacz és Rosenberg e., beregszászi tszék, bej. szept. 20, félsz. okt. 3, csb. Szűk Lajos, tmg. dr. Berkovics. — Kohn Lázár e., szabadkai tszék, bej. szept. 21, félsz, szept. 29, csb. , tmg. . — Ligety Ferenc e., b.-gyarmati tszék, bej. okt. 1, félsz'. okt. 29. csb. dr. Vida Géza, tmg. Frank Dezső. Pályázatok : Az aradi tszéknél jegyzői áll. szept. 6-ig. — A pécsi tszélsiiél aljegyzői áll. szept. 6-ig. — A lengyeltóti jrbságnát aljegyzői áll. szept. 6-ig. — A kaposvári tszéknél j e g y z ö i áll. szept. 6-ig. — A módosi jrbságnál jegyzői áll. szept. 20-ig. — Az aradi tszéknél jegyzői áll szept. 7-ig. — A siklósi jrbságnál aljegyzői áll. szept. 7-ig. — A lengyeltóti jrbságnál aljegyzői áll. szept. 7-ig — A kaposvári tszéknél jegyzői áll. sztpt. 7-ig. — A német-újvári jrbságnál jegyzői áll. szept. 7-ig. — Az eperjesi tszéknél a 1 b i r ó i áll. szept. 8-ig. — A b.-csabai jrbságnál aljegyzői áll. szept. 8-ig. — A pestvidéki tszéknél alj egyzői áll. szept. 8-ig. — A zentai jrbságnál jegyzői áll. szept. 22-ig. Az eperjesitszéknél aljegyzői áll. szept. 8-ig. A sziráki jrbságnál aljegyzői áll. szept. 9-ig. — A marcali k ő zjegyzői áll. szept. 15-ig. — A perlaki jrbságnál albirói áll. szept. 15-ig. — A zombori tszéknél jegyzői áll. szept. 9-ig. — A szegzárdi jrbságnál alj e g y z ő i áll. szept. 9-ig. — A nyitrai ügyészségnél a 1ügyészi áll. szept. 9-ig. iNyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)