A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 34. szám - Adalék a Btkv. 75. §-hoz

A JOÖ. 135 akart volna betörni; erre H. Mátyás egyenesen Sárospatakra ment a csendőrörsparancsnoksághoz és ott az esetet a neje és nővére előadása után bejelentette, mire a csendőrségtől azon utasítást nyerte, hogy menjen haza Tarnócfalvára és ott a községi bírónál tegyen jelentést az esetről. H. Mátyás ennek folytán visszatért Tarnócfalvára, a hova éjfél utáni 1 — 2 óra között megérkezvén, a községi bíró G. Bálint vádlott állítása szerint a csendőrségnek azt a meghagyását is előadta, hogy ő, a községi bíró, a rakoncátlankodó F. Vincét tartóztassa le. G. Bálint ennélfogva a községi éjjeli őröket magához véve, elment F. Mihály házához és felszólította F. Viucét, hogy kövesse öt a községházához, majd miután F. Vince ezt megtagadta, arra szólította fel, hogy kardját adja át neki. De F.Vince kijelentette, hogy kardjától meg nem válhatik, azt át nem adhatja, mire a községi biró a kardot le akarta csatolni , ezt F. Vince nem engedte, erre a kardot mind a ketten megfogták s e közben G. Bálint F. Vincét 2—3-szor úgy mellbe ütötte, hogv ez térdre esett. Ezután a községi biró látván, hogy F.-el nem boldogul, miután tőle szabadságlevelét elkérte, — eltávozott. G, Bálint vádlott beismeri azt, hogy a F. Vince kardját le akarván kapcsolni, egymást kölcsönösen lökdösték, azt azonban tagadja, hogy ö F. Vincét úgy mellbelökte volna, hogy az ennek folytán térdre esett. Ezzel szemben azonban az esetnél jelen volt K. József és B. Antal tanuk határozottan és eskü alatt állítják, hogy F. Vince, a mint ö is előadja, nem lökdöste meg a községi bírót s tevékenysége mindössze azon passiv ellenállásban nyilvánult, hogy a kardot magától elvenni nem engedte, míg a T. Mihály és B. Antal tanuk eskü alatt tett vallomásával beigazolást nyert az a körülmény, hogy a községi biró, midőn F. Viccétől a kardot elvenni akarta, őt 2 —3 szor ugy mellbe ütötte, hogy az ennek folytán térdre esett. Ezen tényálláshoz képest, minthogy vádlott községi bíró kétségtelenül hivatalos eljárásban volt akkor, midőn F. Mihály ház inál megjelent F. Vincét letartóztatni akarta, minthogy továbbá kétségtelen az is, hogy ezen eljárása közben F. Vincét tettleg b.iutahnazta : ezen ténykedése a btkv. 473. §-ába ütköző hivatali hatalommal való visszaélés vétségének téayálladékát megállapítván, öt ebben bűnösnek kimondani és az Ítélet rendelkező része szeriut elitélni kellett. A büntetés kiszabásánál a vádlott büntetlen előélete és azon körülmény, hogy a cselekményt túlbuzgóságából és a feletti felindult állapotában követte el, hogy a sértett fél az engedelmességet megtagadta, oly nyomatékos enyhítő körülménvekül tekintettek, hogy a kir. törvényszék a btkv. 92. §-ának alkalmazása mellett a cselekményre megállapított fogházbüntetésnek pénzbüntetésre való lefokozását találta indokoltnak. A cselekményre megállapított mellékbüntetés, a mennyiben főbüntetésül csak pénzbüntetés mondatott ki, a btkv. 54. §-a alapján mellőztetett stb. A kassai kir. ítélőtábla 18y3. június 6-án, 1,804. sz. a.) tekintettel arra, hogy a F. Mihály házánál békésen mulató F.Vince ,->értettnek célbavett letartóztatására törvényes ok fenn nem forog c's hogy az ellene H. Mátyás által emelt panasz nem volt oly természetű, mely a bírói, illetve a rendőri beavatkozást azonnal szükségessé tette volna, tekintve, hogy a G. Bálint vádlott javára felhozott enyhítő körülmények nem oly nyomatékosak és nem oly nagyszámúak, hogy ebben az esetben a btkv. 92. §-ának az alkalmazását helyénvalóvá tennék, ennélfogva a kir. ítélőtábla a GBálint vádlott büntetését a btkv. 92. §-ának mellőzésével a btkv. •i't'-'* s ának alapján a jogerős Ítélet foganatba vételétől számítandó tizennégy (14) napi fogházban állapítja meg és ezenfelül a btkv. 484. §-a alapján községbirói hivatalának elvesztésére ítéli és ennyiben a kir. törvényszék Ítéletét megváltoztatja, egyebekben azt, jelesül: a bűnösség, a cselekmény minősítése stb. iránt rendelkező részét, indokainál fogva helybenhagyja stb. A m. kir. Curia (1894. évi június hó 2l-én 8,785. sz. a.). Az alsóbiróságok ítéletei megváltoztatnak, vádlott a vád és ennek következményeinek terhe alól felmentetik. Indokok: Tekintettel arra, hogy F. Vince sértett tettleges ellentállást fejtett a vádlottal, mint községi bíróval szemben, holott sértett ellen rövid idővel azelőtt állítólag elkövetett büntetendő cselekmény miatt úgy a csendőrségnél.^alamint a községi bírónál is feljelentés tétetett és sértett csak ideiglenes tartózkodásra jött haza, a tett színhelyét képező községbe, mindezek a körülmények pedig indokolttá tették azt, hogy a biró a felelősség fokozottabb érzetében sértett ellen esetleg erőszakot is használjon rendeletének rélbavett teljesítése végett: az ily körülmények közt kifejtett erőszak vagy esetleg annak túlhajtása is, ha egyéb büntetendő cselekmény fenn nem forog, nem büntethető : ezeknél fogva vádlott a vád és annak következményei alól fel volt mentendő stb. Vízjogi ügyekben. Ha a jogosított saját jogának- megliatározására téves adatokat nyújt, a katósági megltatározásnál alapul az esetben is a helyes adatok veendők, ha a téves adatok jogosított hátrányára szolgálnak. I 'i.fogok rendezésénél az érdekeltek jogainak gyakorlatához tzükséges kikötések a határozatba akkor is felveetidők, ha a jogot gyakorló fél azt kijejezetien nem is kivánja. (Ekként döntött a földmivelésügyi minister V. vármegye közigazgatási bizottságához intézett rendeletében.) Községi közlekedési utakon épitett hidaknál első sorban a:: dó ütendő el, hogy a jen tartási kötelezettség mely községeket terheli s ha ez tisztáztatott s az érdekeltség a hidépités és fenntartás által érintett vízi erdekek bevonását is szándékolja, a bevonást az i88j : XXIII. t.-c. értelmében eszközli. Egyik fel részéről tett ajánlat, ha a másik fél által el nem jogadtatik, marasztalási alapul nem szolgálhat. (Ez foglaltatik a keieskedelemügyi minister 28,366 9t. sz. a. kelt határozatában.) Az 1885. évi XXlll. t.-c. életbelépte előtt gyakorolt vízhasználatok tulajdonosait a fentartási kötelezettség csak azon esetre és oly terjedelemben terheli, ha s a mily terjedelemben ezen kötelezettség az illetőket a törvény életbelépte előtt is terhelte (Ekként rendelkezett a kereskedelemügyi m. kir. minister 28,366. :>zámú P. vármegye közigazgatási bizottságához intézett határozatával.) A kenderáztatás jettétlen tilalom alá nem esik; hanem a hatóság által megállapíttatik azon mídozat, mely szerint gyakorolható és a mi által annak káros hatása megszüntethető. A víznek használatáért az i88j. évi XXIII. t.-c. 10. $-ában említett vizek kivételével, egyesek dézsmál, vagy más rímen díjakat nem szedhetnek. A vízhasználat, eltekintve a szabad vízhasználatoktól, csakis a hatóság által kijelölt helyeken, ily kijelölés hiányában pedig — a rendőri tilalmak figyelembevételével — mindenki által, minden arra alkalmas helyen gyakorolhatók. A tulajdon alapján a víz használatához jog nem formálható. (Ily tartalmú kijelentései; foglaltatnak a földmivelésügyi m. kir. miniszternek f. é. 17,013. szám alatt Sz . . . vármegye alispánjához intézett rendeletében.) Az ítélet rendelkező részének mindazokra ki kell terjednie, a kik ellen vád emeltetett. (Ily tartalmú kijelentés foglaltatik a földmivelésügyi m. kir. miniszter m. évi 56,768. sz. a. B. vármegye alispánjához intézett rendeletében.) A medernek jüzültetvényéktől való megtisztítása nem az engedélyező, hanem a rendőri hatóság hatáskörébe tartozik. (Földmivelésügyi miniszteri 16,223/94. szám alatt kelt határozattal kimondva.) Vegyesek. Műtét véghezvitele kiskorú gyermeken atyja akarata ellen. K. porosz földbirtokos 7 éves leányát atyja akarata ellen egy kórházi orvos operálta, miután egyébként a leányt megmenteni nem lehetett. Az atya feljelentést tett az orvos ellen, habár a sérült láb amputálása után a leány teljesen jobban lett. A törvényszék a vádlottat felmenté, azonban a német Reichsgericht vád alá helyezte, mivel az atya a gyógykezelésre való felhatalmazást visszavonta s mivel, bár a vádlott cselekménye orvosilag igazolt és emberileg menthető lehetett, de büntetőjogi szempontból meg nem engedhető. Az egri érseki joglyceum tanrendje 1894—1895 évre A tantárgyak átnézete. A) Rendes tantárgyak. Az I. évi tanfolyamon : 1. Bevezetés a jog- és államtudományokba; het. 2 óra: tanár: dr. Kiss István. 2. Római magánjog , het. 8 óra ; tanár : dr. Fekete Ferenc. 3. Magyar alkotmány- és jogtörténelem ; het. 7 óra : tanár : dr. Udvardy L. 4. Művelődéstörténet; het. 4 óra ; tanár: Michalek Manó. A II. évi tanfolyamon: 1. Jogbölcsészet ; het. 6 óra ; tanár: dr. Martinovich József. 2. Nemzetgazdaságtan ; het. 5 óra ; tanár: dr. Kerekes Arvéd. 3. Magyar magánjog ; het. 5 óra; tanár: Burik István. Ali. évi tanfolyamon : 1. Büntetőjog: het. 5 óra; tanár: dr. Martinovich József. 2. Peres és perenkivüli eljárás; het. 5 óra; tanár: dr. Hubert János. 3. Váltó- és kereskedelmi jog; het. 6 óra; tanár: dr. Hubert János. 4. Osztrák magánjog ; het. 6 óra ; tanár : Burik István. A IV. évi tanfolyamon : 1- Alkotmányi s kormányzati politika; het. 5 óra ; tanár: dr. Kiss István. 2. Magyar közigazgatási jog ; het. 5 óra ; tanár : dr. Falcsik Dezső. 3. Egyházjog; het. 7 óra; tanár: dr. Udvardy László. 4. Magyar pénzügyi jog; het. 5 óra; tanár: dr. Kerekes Arvéd. B) Rendkívüli tantárgyak. *1. Közegészségtan; het. 2 óra; tanár: dr. Glósz Kálmán. 2. Római perjog; het. 2 óra; tanár: dr. Fe-