A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 32. szám - Az osztrák ügyvédi kamarák gyűlésének tárgyalásai. (Vége) - A perrendtartás 32. §-ához

A .1 OQ. 231 Utóvégre nem szabad elfelednünk, hogy a bűncselekmény az elitélt családjára nézve ép oly baleset, mint bármely más, azzal a különbséggel, hogy ennek a balesetnek előidézésében egy hozzátartozójának szándékossága, vagy gondatlansága is közreműködött s hogy ennélfogva az az igazságos, ha első sorban a család és nem a társadalom köteles viselni a baleset következményeit. Nézetem szerint — tekintettel a jórészt ily okokon is alapuló socialis mozgalmakra is — legfőbb ideje volna szakítani az álhumanitárius intézményekkel. Hiszen utóvégre is korántsem oly nagy társadalmi érdek a bűntettesek uri ellátása és teljes egészségben szabadulása, mint a tömegnyomor képződésének s az óriási gyermekhalandóságnak meggátlása. \ alóban ily körülmények között nem lehet csodálni, hogy akkor, mikor a megélhetés napról-napra nehezebb lesz, oly félelmetesen növekszik a professionatus gonosztevők száma s hogy a szegényebb vidékek letartóztatási intézetei télére rendesen megtelnek, mert hisz az elitélteknek oly gondnélküli és uri dolga van, a minőt az ország szegényebb munkásnépe egyáltalában nem élvez! Ezeket óhajtottam elmondani, mert fáj látnom, hogy mint sanyargatja a nyomor becsületes, jóindulatú népünket, mig a gonosztevők a törvényhozás jóvoltából oly uri életmódot élveznek, a melyhez képest az éhenhalás ellen államilag biztosított díjnok, sőt kishivatalnok életmódja valóságos tengődés. Dixi et salvavi animam meam! V A perrendtartás 32. §-ához. Irta : dr. VÁSÁRHELYI DOMOKOS, ügyvéd Komáromban. A. pts 32. §-a azt mondja, hogy »ha az alperesek különböző törvényhatóság területén laktak, felperes az alperesek illetékes bíróságai közül bármelyiket választhatja*. Ezen törvényt a gyakorlat különfélekép magyarázza és alkalmazza. Némely bíróság — így nem régiben a győri kir. tábla is — bármely alperesnek személyes bíróságát illetékesnek mondja ki az alperes társak ellenében, tekintet nélkül arra, hogy a kereseti igény az alperesek közös jogügyletéből ered-e vagy nem. Szolgáljon e telfogás magyarázójául a következő, a győri kir. táblán elintézett eset: Egy magyar embernek követelése volt egy boszniai lakos ellen ; felperes, hogy saját bírósága előtt perelhessen, könyvelőjével aláíratott egy kezességi nyilatkozatot és adósát könyvelőjével együtt a kezes személyes bírósága előtt fogta perbe. Az elsöbiróság helyt adott az adós illetőségi kifogásának azon okból, hogy az egyenes adós a kezes személyes birósága előtt nem perelhető a pts 22. §-a alapján, de a kir. tábla a 32. §. alapján elvetette a kifogást. A másik — véleményem szerint helyes — magyarázata az idézett törvénynek a volt semmitőszék 18,068/1875. sz. azon határozatában foglaltatik, hogy »az egyenes adós a kezes személyes birósága előtt a pts 32. §-a alapján sem pere'hető«. így magyarázza a törvényt a budapesti kir. tábla is 1,673/1885. sz. határozatában, kimondván, hogy : »Ha az egyenes adós és szavatos együtt pereltetnek, a szavatos személyes birósága elé az egyenes adós, ha a bíróság reá nézve helyileg nem illetékes, nem vonható«. Az elől emiitett magyarázat a birói illetőségre vonatkozó szabályok kijátszására vezet. Ezen magyarázat mellet, ahhoz, hogy mindenki azon bíróság előtt pereljen, a hol kedve tartja s a hol alperesre nézve legnehezebb a védekezés, nem kell más, mint egy második alperest fogni, olyan jó barátot pedig, ki szívességből vagy egy kis borravalóért egy színleges kezességi nyilatkozat kiállításával vállalkozik az alperességre, könynyű találni. A pts 32. §-ának helyes értelmezése csak a ptsnak az alperességre vonatkozó határozmányaival való összefüggése alapján lehetséges; meg kell állapítani, hogy több személyt, különösen a kezest a főadóssal mikor lehet egy keresettel megtámadni? E kérdést a pts 74. és 78. §-a szabályozza. A 74. §. azt mondja, hogy több személyt egy keresettel csak akkor lehet megperelni, ha a kereseti igény mindegyikkel szemben ugyanazon jogalapon vagy mindegyikkel közös hasonnevű ügyleteken alapszik ; a 78. §. pedig csak az anyagi jognak korlátozása között, annak feltételei szerint engedi meg azt, hogy felperes — a hitelező, követelő fél — a kezest ugyanazon perbe idézze, melyet a közvetlen alperes ellen indított. Minthogy olyan esetekben, melyekben a kezességi szerződés a hitelező és kezes között önállóan, az adós tudta és hozzájárulása nélkül jött létre, a főadós a kezes birósága előtt a 74. §. alapján azért nem perelhető, mert az ő kötelessége a^ kezesével nem egy jogalapon, nem is közös, nem is hasonnemü ügyleten alapszik, a felvetett kérdés a 78. §. és az abban felhívott anyagi jog szabályai szerint döntendő el. E döntés pedig csak az lehet, hogy a főadós a kezes birósága elé nem vonható, mert az anyagi jog szerint a kezességi szerződés — kivált ha az az adós hozzájárulása nélkül köttetett — az adós jogain és kötelességein semmit sem változtathat s teljesen érintetlenül hagyja azon jogviszonyt, mely a hitelező és adós között fennállott. Ha tehát egy harmadik személy az adósért ennek hozzájárulása nélkül kezességet vállal, e kezességvállalás az adósnak helyzetét hitelezőjével szemben kedvezőtlenebbé nem teheti, a törvényes illetőséget alperes rovására meg nem változtathatja. Több mint egy negyed százada, hogy perrendünk hatályban van; kívánatos, hogy bírák és felek legalább a második negyedszázadban tisztába jöjjenek a birói illetőség szabályaival. Belföld. A szegedi ügyvédi kamara a felmerült panaszok folytán, hogy a szegedi kir. ügyészségnél a feleknek egyáltalában semmiféle felvilágosítást nem adnak, átírt a szegedi kir. ügyészséghez és ezen átiratára a következő válasz érkezett. 1,957/1894. k. ü. sz. A szegedi kir. ügyészségtől. A tekintetes ügyvédi kamarának Szegeden. G51/03. sz. becses megkeresésére van szerencsém értesíteni, miszerint a kir. ügyészség valamely bűnügy miben állása felől beható részletes felvilágositás adásra, feljogosító rendelkezés hiányában magát jogosultnak nem tartja, e tekintetben a Büntető ügyv. szabályok 128., 134, §-ai s a 4,759/94. I. M. sz. magas rendelet rendelkezései irányadók. Azonban határozottan megjelölt ügyre s kizárólag arról, hogy az beérkezett-e vagy sem a kir. ügyészséghez, avagy visszaküldetett-e a törvényszékhez? a kir. ügyészségi iktató előleges engedélykérés nélkül is nyújt a félnek felvilágosítást, csak ha az bővebb értesítést kiván, az iktató szám feljegyzése mellett utalja a kir. ügyészség vezetőjéhez, ezen rendelkezés pedig a fennebb hivatkozott bünt. ügyv. szabályok, illetve reudelet betartásának ellenörizhetésc, a félnek kellő útbaigazítása, sőt szükség esetén jogos kérelmének közvetítése céljából történt. Szegeden, 1894. június 30. Dobák Béla kir. ügyész. Ausztria és külföld. Tőzsdeügyletek korlátozása Belgiumban. A tőzsdeügyletek megrendszabályozására Belgiumban új törvényjavaslatot dolgoztak ki, melyet az igazságügyminiszter nemsokára a törvényhozás elé fog terjeszteni. A javaslat kimondja, hogy a fogadás és tőzsdejáték a jó erkölcsökkel ellenkezik és az ilyen ügyleteket az állam érvénytelennek tekinti. Fogadásnak és tőzsdejátéknak tekintenek minden vételt és eladást, melynél bebizonyosodik az a szándék, hogy az nem a tényleges szállítás, illetve átvétel végett, hanem azért köttetett, hogy az árfolyamok csökkenése, illetve emelkedése által származó difierenciák kifizetésére szorítkozzék. Ezt a szándékot pedig minden jogi eszközzel lehet bizonyítani. A ki pedig az ilyen ügyletek közvetítésével foglalkozik, az fogsággal és pénzbirsággal büntetendő. Ha ez a javaslat keresztül megy, akkor bizonyára nagy károkat fog okozni Belgium virágzó kereskedelmének, mert a tőzsde forgalma valószínűleg minimálisra fog leszállani. A"Az osztrák ügyvédi kamarák gyűlésének tárgyalásai. XT (Vége.) A lembergi kamara indítványára kimondatott: A küldöttgyűlés az ügyvédekre fegyelmi úton kiszabott pénzbírságoknak azon az illető kamaránál fennálló oly egyletek vagy alapitványok céljaira kívánja fordíttatni, a melyek elszegényedett ügyvédek vagy azok özvegyeinek és árváinak segélyezését célozzák. A küldöttgyűlés szükségesnek tartja, hogy a jogszolgáltatásra vonatkozó törvényjavaslatok az ügyvédi rendtartás értelmében az ügyvédi kamaráknak véleményezés végett megküldessenek. Ad IV. Az ügyvédi közegek és azok jogait illető kérdésekhez és pedig: a) a birák és más hatóságok azon jogának megszüntetése, hogy az ügyvédeket rendbüntetéssel sújthassák; b) becsületsértési vádnak meg nem engedhetősége az ügyvéd ellen, ki védői tisztének teljesítésében tette a becsületsértő nyilatkozatot, szólt dr. J á g e r. (Salzburg.) Melegen harcolt az a) alatti inditvány s ép ugy az ügyvédnek indítványozott becsületsértési vád elleni védelme mellett az angol törvényre való utalással. Utána dr. Beuedikt védelmezte a b) alatti indítványt az olasz büntetőtörvény 398. §-ra való hivatkozással egy melléktekintetektől szabad jogérvényesítés érdekében. Dr. Jágernek a merőben alapuélküli perlekedésre kiszabott bírságokra felhozott példáihoz dr. Katz és dr. Malachowski még másokat hoztak fel, melyek igen dras'icus hatást idéztek elő. A gyűlés az a) alatti indítványt egyhangúlag a következő alakban fogadta el: »Az ügyvédi állás és függetlenségre való tekintettel minden ellene irányuló rendbüntetés megszüntetése volna célszerü«, mig ellenben a IV. b), e) pontok feletti határozathozatal elhalasztatott. Ezzel a gyűlés munkálatai befejeztettek s dr. M ü n d e 1 elnöknek az egybegyűltekhez intézett búcsúzó szavai s dr. Wiekosch, dr. Adamek és dr. Schloffer köszönő beszédeivel végződött méltóságteljesen az osztrák ügyvédi kamarák küldöttgyűlése. (cs-k.)