A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 30. szám - Az osztrák ügyvédi kamarák gyűlésének tárgyalásai. (1. r.)

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog< 30. számához. Budapest, 1894. július hó 29-én. Köztörvényi ügyekben. Ha az adós ellen megtartott árverésen befolyt pénz nem adatik át a hitelezőnek, hanem bármily okból birói letétbe helyeztetik, ennek jogérvénycs kintalványozásáig a fizetés megtörténtnek nem tekinthető. A pécsi kir. járásbíróság 1S94. évi január hó 17-én B. L. felperesnek R. V. és társai alperesek ellen haszonbérleti szerződés megszüntetése iránt indított sommás perében következőleg itélt: A kir. járásbíróság a felperes mint bérbeadó és alperesek, mint bérbevevők közt Pécsett, 1884. évi július hó 21-én és 1892. évi március hó 81-én, április 19-én és május 7-én létrejött haszonbérleti szerződést és egyezményt bíróilag megszűntnek kimondja s alpereseket a bérleménynek 8 nap és végrehajtás terhe alatt a most körülirt szerződés és ennek kiegészítő részét képező leltár szerinti állapotban a felperes birtokába és használatába leendő visszabocsájtására, továbbá 1. és II. r. alpereseket a felperes részére 56 frt 45 kr. perköltségnek ugyan 8 nap és végrehajtás terhe alatti megfizetésére kötelezi, végül a perköltséget felperes és III., IV. és V. r. alperesek kö/.t kölcsönösen megszünteti. Indokok: Alperesek a valódinak elismert C. alatti egyezmény I. b) pontja szerint a bérlemény után 1893. évre járó és ez év szeptember hó 15-éig esedékes haszonbért saját beismerésük szerint e napig meg nem fizették, hanem 5,000 forintot 111., IV. és Y. rendű alperesek a még visszalevő 8,362 frt 44 krt tevő bér fejében e per megindítása előtt néhány nappal fizették le felperesnek. Minthogy pedig a haszonbérbeadó ugy a törvény, mint a C. alatti egyezmény 1. b) pontja értelmében a bérfizetés elmulasztása esetén nem csak a haszonbéri szerződés megszüntetését, hanem a bérbevevők elmozdítását és a haszonbérlemény visszabocsájtását igényelui jogosított, s minthogy az a körülmény, hogy az I. és II. r. alperesek ellen megtartott árverésen a kukorica eladása folytán befolyt vétalár a siklósi kir. járásbíróságnál birói letétben van, a mit annak idején felperes felvehet, fizetést nem képez; továbbá minthogy figyelembe nem jöhet az a körülmény sem, hogy 400 frt csatornázási visszatérítés címén felperes urad. felügyelőjénél van, mert még ha ez való volna is, a mit pedig felperes tagadásba vett, akkor is az 5,000 frt kifizetése után még fennálló felperesi követelést nem fedezné ; végre minthogy alperesek saját beismerésük szerint az 1893. évre járó bérösszeget sem az esedékesség napján, sem azután 14 napra meg nem fizették, tehát ennek elmulasztása folytán felperes a C. alattiban kikötött jogát érvényesítheti: ezeknél fogva a felek közt létesült haszonbérleti szerződést és egyezményt biróilag megszünt tni, alpereseket a haszonbérlemény visszabocsájtására kötelezni, ugy a perre egyedül okot szolgáltató I. és II. r. alpereseket a prttás 251. §-a értelmében a perköltségben marasztalni, mig azt a többi alperes és felperes közt kölcsönösen azért kellett megszüntetni, mert felperes maga beismerte, hogy ezek az alperesek a szerződés megszüntetésébe a per megiuditása előtt beleegyeztek, ellenükben tehát e perre ok nem volt. A pécsi kir. Ítélő tábla (1891. évi február hó 20-án 768/P. sz. a.) következő Ítéletet hozott: A kir. itélő tábla annak kijelentése mellett, hogy a per valamennyi alperesre nézve csak egységesen lévén eldönthető, az ítéletet az első- és másodrendű alperesek által beadott felebbezés folytán az 1881. évi LIX. törvénycikk 35. §-ának második bekezdése alapján a többi alperesek részéről is felebbezettnek veszi, a kir. járásbíróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. A magy. kir. Curia (1894. évi május hó 25-én 4,833/P. sz. a. következő ítéletet hozott : A másodbiróság ítélete az abban felhozott indokok alapján helybenhagyatik azzal az egy kiigazítással, hogy a haszonbérletnek a bérfizetés elmulasztása okából való megszüntetése egyedül a C. alatti egyezménybeli I. b) alatt felperes részére alperesek ellenében történt e részbeni jogkikötés alapján volt kimondandó. Ha az osztrák bíróság megkeresése alapján hazai bíróság a végrehajtást elrendelte, minden további intézkedés a végrehajtás teljes befejezéséig vagy annak megszüntetéséig az itteni törvények szerint a hazai bíróság által rendelendő el. Ugyanennél kérendő tehát a folytatólagos végrehajtás is. A pécsi kir. járásbíróság 1894. márczius 19-én 5,7-JO. sz. a. következőleg végzett: A schwechati cs. kir. járásbíróság által elrendelt végrehajtásnak hivatalból leendő foganatosításával F. J. bírósági végrehajtó jelentéstétel kötelezettsége mellett kiküldetik. A pécsi kir. itélö tábla 1894. május 11-én 2,130. sz. a. következő végzést hozott: A kir. Ítélőtábla az elsöbiróság végzését megváltoztatja, a schwechati cs. kir. jbiróság 2,074/94. sz. megkeresésében foglaltak foganatosítását megtagadja és végrehajtatót kötelezi, hogy végrehajtást szenvedettnek 1 frt 30 kr. felfolyamodási bélyegköltséget 8 nap alatt végrehajtás terhével fizessen meg. Mert: Sch. Györgynek a schwechati cs. kir. jbirósághoz 1894. március 9-én beadott kérvényéből kétségtelenül kitüuik, hogy az ujabb végrehajtás elrendelése azon tőkekövetelés járulékainak erejéig kéretett, a mely tőkekövetelés és járulékai behajtása iránt a kielégítési végrehajtást a pécsi kir. jbiróság 13,226/93. sz. végzésével elrendelte és mely végrehajtás 1893. aug-. 17-én tényleg foganatosíttatott is, — már pedig ily körülmények között minden további lépés a végrehajtás teljes befejezéséig vagy annak megszüntetéséig az itteni törvények szerint foganatosítandó és mindeu további intézkedés kizárólag a hazai bíróságok által levén elrendelendő, Sch. Gy. a végrehajtás folytatását, esetleg pedig a folytatólagos végrehajtást csak közvetlenül a pécsi kir. jbiróságnál kérheti, a schwechati cs. kir. jbiróságnak ujabb végrehajtást rendelő, 2,077/99. sz. végzésében foglalt megkeresés foganatosítása tehát a 13,815/71. és 14,370/80. sz. igazságügyministeri rendeletek értelmében is megtagadandó volt és mert Sch. Gy. az okozott felfolyamodási költséget viselni köteles. Ha az esküre kötelezett félnek az eskütételi határnapra szóló idéző végzés azért nem kézbesithető, inert ezen félnek tartózkodási helye ismeretlen, ezen fél tartózkodási helyének bejelentésére hoszszabb határidő engedendő. Az eperjesi kir. járásbíróság D. és B. cégnek Sch. Jónás és Fáni elleni 80 frt 89 kr. iránti sommás perében végzett: A kir. járásbíróság figyelmeztetéssel a prts 240. §-ára felhívja Dr. Glück Lipót kassai ügyvéd alperesi képviselőt, hogy az I-ső rendű alperes jelenlegi holtartózkodási helyét annál inkább jelentse be, mert ennek elmulasztása esetén a bíróság az eskületételi határnapon az esküt le nem tettnek fogja nyilvánítani, miről Dr. Mosáuszky Győző eperjesi ügyvéd felperesi képviselőt értesíti. A kassai kir. itélő tábla következő végzést hozott: A kir. Ítélőtábla az első bíróság végzését megváltoztatja, — s amaz intézkedést a mely szerint elsőrendű alperes képviselőjét elsőrendű alperes jelenlegi tartózkodási helyének jogkövetkezmény terhe alatt az eskütételi határnapig való bejelentésére kötelezte — hatályon kívül helyezi és a kir. járásbíróságot oda utasítja, hogy alperesek képviselőjét elsőrendű alperes tartózkodási helyének bejelentésére 60 napi ujabb határidő kitűzése és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett hívja fel; felfolyamodók ama kérelmének, hogy a felfolyainodás költségében felperes marasztassék, helyt nem ad, — egyúttal felfolyamodók ügyvédének munkadiját és készkiadását a felfolyamodásért megbízójával szemben 4 frt 50 krban megállapítja. Indokok; A kir. járásbíróság az 1893. évi 886. sz. végzése szerint az 1893. évi 886. sz. végzése szerint az 1893. évi május hó 30-ik napján, a kitűzött eskütételi határnapra személyesen megidéztetni rendelt, azonban az 1893. évi 2,629. sz. kézbesítői jelentés szerint Amerikába költözött Sch. Jónás elsőrendű alperes tartózkodási helyének bejelentésére alperesek képviselőjének neheztelt végzésével — túl rövid — négy napi határidőt engedvén; ennél fogva a kir. járásbíróság a neheztelt rendelkezés hatályon kivül helyezése mellett megfelelő szabályszerű eljárásra volt utasítandó. (1894. május 29-én. 4,437/ 1893. sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. A váltón valamely ügyvédi iroda csnpán azon helyiségként jelöltetvén meg, a melyben az fizetés végett bemutatandó, az illető ügyvéd telepesnek nem tekinthető és a váltó a Vtv. 43. §-a értelmében magának az intézvényezettnek mutatandó be fizetés végett. A váltót nem forgatmány utján megszerző felperes tartozik tűrni mindazon kifogásokat, melyeket alperes az ö jogelődje ellen érvényesíthetne. Alperes részéről a kereseti vállóösszegnek megfelelő összegnek a váltóhitelező részére posta utján történt utalványozása bizonyittatván, a kereseti váltó törlesztettnek jelentkezik, ha felperes ki nem mutatja, hogy akár a pénzelküldés időpontjában, akár előbb vagy utóbb alperes ellen bármi címen, akár hasonössiegü, akár nagyobb összegű még egy más követelése is lett volna.