A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 29. szám - Észrevételek a sommás eljárást és a fizetési meghagyásokat szabályozó törvényekre vonatkozó ügyviteli szabályokra. (Folytatás.)

A JOG. 115 Sz. Mihály ellen könnyű testi sértés vétsége és közrend elleni kihágás miatt folyamatba tett bűnügyben felmerült ama kérdés felett, hogy azokban a bűnügyekben, a melyekben a kir. járásbiróságok az 1883: VI. t.-c. 1. §-ában felsorolt vétségekkel vagy kihágásokkal anyagi halmazatban lévő s a közigazgatási hatóságok hatásköréhez utalt és az 1883 : VI. t.-c. 1. §-ában fel nem sorolt kihágások felett is Ítélnek, a másodfokú bíráskodást a királyi törvényszékek gyakorolják-e, a határozattárba felveendőnek kimondotta a következő határozatot: Azokban a bűnügyekben, a melyekben a kir. járásbiróságok az VI. t.-c. 1. §-ában felsorolt vétségekkel és kihágásokkal anyagi halmazatban levő olyan kihágások felett is Ítélnek, a melyek az 1880: XXXVII. t.-c. 41. $-a szerint első fokban a közigazgatási hatóságok hatásköréhez vannak utalva és az 1883: VI. t.-c. 1. g-ában fel nem soroltattak, a másodfokú bíráskodást a kir. törvényszékek gyakorolják. Indokok: A fenforgó esetben a vádlott a BTK.302. §-ának első bekezdése alapján büntetendő könnyű testi sértés vétsége, tehát olyan vétség miatt vádoltatott, a mely az 1883: VI. t.-c. 1. §ának 1. pontja szerint másodfokban való elbírálás végett a kir. törvényszék hatásköréhez van utalva; de minthogy a vád kiterjedt a KBTK. 7.">. §-ában meghatározott közrend elleni kihágásra is, a másodfokú bíráskodás jogosultsága tekintetében kérdés azért merülhetett fel, mert a KBTK. 75. §-ába ütköző közrend elleni kihágás az 1880: XXXVII. t.-c. 41. §-a szerint a közigazgatási hatóságok hatásköréhez van utalva s ez a kihágás az 1883: VI. t.-c. 1. §-ában felsorolt kihágások között elő nem fordul; a miből az is következtethető, hogy az 1883: VI. t.-c. 1. §-ában felsorolt vétségekkel vagy kihágásokkal anyagi halmazatban lévő s az 1883: VI. t.-c. 1. §-ában fel nem sorolt kihágás esetében az 1883: VI. t.-c. 1. §-ának első bekezdése egyáltalában nem alkalmazható és hogy ilyen esetben a másodfokú bíráskodást az 1883 : VI. t.-c. 1. §-ában megjelölt bíróság, a kir. törvényszék nem gyakorolhatja. Ezt a következtetést azonban helytelennek kellett felismerni azért, mert habár az 1883 : VI. t.-c. 1. g-ában csak oly vétségek és kihágások vanuak a másodfokú bíráskodás tekintetében a kir. törvényszékekhez utalva, melyek elsőfokulag a kir. járásbiróságok hatásköréhez tartoznak; de minthogy a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágás az eljárási szabályok 10. §-ának végpontja alapján csak akkor eshetik a kir. járásbiróságok megbirálása aiá, mikor a kir. járásbíróság hatásköréhez utalt valamely más büntetendő cselekménynyel összekapcsolva fordul elő, ugyanazért az eljárási szabályok 10. § ának emiitett végtétele alapján a kir. járásbiróságok által elbírált, különben a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó büntetendő cselekmények a most hivatkozott 10. §-ban megállapított elvnél fogva mint járulékok másodfokban is ama biróságok, illetőleg kir. törvényszékek, vagy kir. itélö táblák hatáskörébe esnek, a melyek hatásköréhez tartozik ama másik büntetendő cselekmény, melylyel kapcsolatosan fordulnak elő. Ezekhez képest ki kellett mondani, hogy azokban a bűnügyekben, a melyekben a kir. járásbiróságok az 1883: VI. t.-c. 1. §-ában felsorolt vétségekkel és kihágásokkal anyagi halmazatban levő olyan kihágások felett is ítélnek, a melyek az 1880: XXXVII. t.-c. 41. §-a szerint első fokban a közigazgatási hatóságok hatásköréhez vannak utalva és az 1883: VI. t.-c. 1. §-ában fel nem soroltattak, a másodfokú bíráskodást a kir. törvényszékek gyakorolják. (1,595/1894. B. sz.) Kelt Debrecenben, 1894. évi május hó 3l. napján. Hitelesíttetett Debreczenben, 1894. évi június hó 8-ik napján a III. (büntető; tanács ülésén. A debreceni kir. itélő tábla 7. számú büntető határozata. Ugyanazon szeszfőző edényre vagy készülékre alkalmazott egynél több hivatalos zár megsértése miatt csak egy pénzbüntetés állapítandó meg. /. László ellen folyamatba tett szeszjövedéki kihágási ügyben felmerült ama kérdés felett, hogy az 1888: XXIV. t.-c. 89. $-a alapján egy és ugyaiiazon szeszfSzó-készülék különböző alkatrészeire két vagy több helyen alkalmazotthiratalos zárnak megsértése miatt egy, vagy pedig a megsértett hivatalos zárakszámának megfelelő külön-külön pénzbüntetés állapitkató-e meg. A határozattárba felveendőnek kimondotta a következő határozatot: Abban az esetben, ha ugyanazon szeszfőző edényre vagy miieszközre a szükséghez képest egynél több hivatalos zár alkalmaztatott is, azok megsértése miatt az 1888: XXIV. t.-c. 89. §-a alapján nem a megsértett hivatalos zárak számának megfelelő külön-külön, hanem együtt véve csak egy pénzbüntetés állapítandó meg. Indokok: Az 1888 : XXIV. t.-c. 89. §-a az edényekre és műeszközökre alkalmazott hivatalos zár megsértésének két esetét különbözteti meg és az egyszerű hivatalos zársértést 6 frttól 500 frtig, a pénzügyi kihágással összekötött hivatalos zársértést pedig 10 frttól 500 frtig terjedő pénzbüntetéssel rendeli büntettetni. A most említett szakasz ama rendelkezése, hogy minden más meghatározás nélkül a hivatalos zár megsértését minősiti kihágásnak s a fentebb megjelölt megkülönböztetés szerint, mint ilyenre állapit meg büntetést, már egymagában is arra mutat, hogy a hivatalos zár alatt nem maga a több helyen alkalmazott zárólapok, avagy zárójegyek elhelyezése, hanem az arra hivatott közegeknek ama hivatalos eljárása értendő, melylyel a készülék i'edény, műeszköz) zár alá vétetett, közömbös lévén e mellett az, hogy a zár alá hely ezés a szükséghez képest ugyanegy készüléken egy vagy több zárójegy alkalmazásával hajtatott-e végre, minthogy több zárójegy alkalmazásával is csak az az egy zár alá vétel foganatosittatik. Valamely vádlottnak egy akarat elhatározásból eredt az a cselekménye tehát, hogy a hivatalosan lezárt edényen, vagy műeszközön alkalmazott több zárójegyet távolit el, avagy több zárójegy eltávolításával a lezárt edényt, műeszközt használatba veszi, a hivatalos eljárással foganatosított lezárolást csak egyszer sértheti meg s ekként az 1888: XXIV. t.-c. 89. §-ában foglalt megkülönböztetés szerint a hivatalos zár megsértésének csakis egy tényálladékát létesítheti, minélfogva az ilyen cselekményre nem a zárójegyek számának megfelelő külön-külön, hanem c?ak egy pénzbüntetés állapítandó meg. Ezekhez képest ki kellett mondani, hogy abban az esetben, ha ugyanazon szeszfőző-edényre vagy műeszközre a szükséghez képest egynél több hivatalos zár alkalmaztatott is, azok megsértése miatl az 1888 : XXIV. t.-c. 89. §-a alapján nem a megsértett hivatalos zárak számának megfelelő külön-külön, hanem együttvéve csak egy pénzbüntetés állapítandó meg. Í2.400/894. B. sz.) Kelt Debrecenben, 1894. évi június hó 14-én. Hitelesíttetett Debrecenben, 1894. évi június hó 15-én a III. büntető) tanács ülésében. A pécsi kir. itélő tábla 1. számú büntető határozata. A kir. ügyész felebbezési jogáról a tanudíjak viselésének kérdésében. Lopás vétsége miatt vádolt Sz. János és orgazdaság vétsége miatt vádolt Sz. György e/leni bűnügyben azon kérdést illetőleg, hogy hivatalból üldözendő vétségek és kihágások eseteiben a járásbíróság felmentő Ítéletének ama rendelkezése ellen, melylyel a panaszló fél a felmerült tani/dijak viselésére köteleztetett, a kir. ügyész élhet-e fclcbbezéssel ? A pécsi kir. itélö tábla 1894. évi június hó 6-án 1,697/894. B. szám alatt hozott határozatában kimondotta és a határozattárba felveendőnek rendelte, hogy : Hivatalból üldözendő vétségek és kihágások eseteiben a járásbíróság felmentő ítéletének ama rendelkezése ellen, melylyel a panaszló fél a felmerült tanudíjak viselésére köteleztetett, a kir. ügyész nem élhet felebbezéssel. Indokok: Habár a kir. ügyészségről szóló 1871 : XXXIII. t.-c. 1. § ának amaz intézkedése, mely szerint az igazságszolgáltatás körül az állam közérdekét a bűnügyekben a kir. ügyészség képviseli, a kir. ügyészséget rendeli az igazságszolgáltatás ama közegéül, melynek hivatása bűnügyekben a törvények helyes alkalmazása felett őrködni; habár az elsőbirósági ítéletnek ama rendelkezése, melylyel hivatalból üldözendő cselekmény elkövetésével terhelt vádlottakat eme vád alól felmentve, a felmerült tanudíjak viselésére a sértett felet kötelezte, a járásbiróságok előtti eljárást szabályozó 2,265/880. sz. igazságügyminiszteri rendelet 108. §-ában foglalt intézkedésnek meg nem felel: mindazonáltal a kir. ügyész az elsőbirósági ítélet eme rendelkezése ellen bejelentett felebbezése visszautasítandó ; mert az elsőbirósági Ítélet eme rendelkezésében a panaszos megnyugodván, azt magára nézve sérelmesnek nem tekinti és mert a kizárólag magánjogi igényeket szabályozó emez Ítéleti rendelkezés az állam közérdekét semmikép sem érintvén, a bűnügyekben azt képviselni hivatott kir. ügyésznek a közvetlenül érdekelt panaszos megnyugvása dacára való közbelépését nem indokolja. Kelt Pécsett, 1894. évi június hó 6. napján. Hitelesíttetett Pécsett, 1894. évi június hó 12. napján.