A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 27. szám - A polgári törvénykezési rendtartás kézikönyve

212 AJOÖ. A kir. közjegyző a felekkel az erdőt bejárja délutáni 2 óráig keresztül-kasul s délután 6 órára a községben a tanúsítványi jegyzőkönyvet felveszi s esti 7'/2 órakor hazaérkezik székhelyére. Az átadás és átvétel tárgya 100,000 frt értéket képvisel. A fuvart a fél fizette, az ebédet a közjegyző és a fél közösen állították össze s költötték el a magukkal hozott hideg étkekből. Az italokat is maguk szerezték be együttesen. Kérdés most már az, mennyit s mily címen számíthat fel a közjegyző ezen egész eljárásáért ? Naivnak s nevetségesnek látszhatik sokak előtt e kérdés, pedig ez a felszámitási kérdés igen fontos ugy a félre, mint a közjegyzőre nézve, ugyanazért a szakértők véleményét e tárgyban tisztelettel kéri e lapokban Lcx Irodalom. ' A polgári törvénykezési rendtartás kézikönyve. írták" dr. Fodor Ármin és dr. Márkus Dezső. Budapest, S i n g e r és Wolfner kiadása, 1894. 775. 11. Ára 6 frt. Közvetlen a könyvpiac nyári szünetelése előtt még egy hatalmas és kiváló fontosságú munka hagyta el a szaksajtót: a Fodor-Márkus-féle commentár második része. Ez a munka egyike azon keveseknek, a melyekről az ember nem mondhat mást, csak jót és dicséretet. Kiváló szorgalom, kitűnő szakismeret, a legkisebb részletekre kiterjedő szorgos gondosság jellemzik a kézikönyv előttünk fekvő második részét is, mely az 1893: XVIII. és XIX. t.-c. teljes anyaggyüjteményét tartalmazza. A mit igen hasznos dologuak tartunk: a ministeri indokolás (M. i.) és a képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése (I. b. j.) az egyes szakaszok mögé mindenütt teljesen és szó szerint van csatolva. A szerzők a szövegek pontos visszaadásában odáig mentek, hogy az indokolás szövegében meghagyták a javaslat eredeti szakaszait, csillag alatt azonban a törvény megfelelő szakaszait is jelezve. A szerzők magyarázatai elkülönített jegyzetekben kisérik az egyes szakaszokat, a mit azért emelünk ki különösen, mert szokásba jött ujabb időben, hogy a törvény magyarázatok az indokolások és jelentések szövegét adták elő »magyarázat«-képen, a melyeket csak igen szerényen járnak át a saját vélemények. Ezen egészségtelen irányzattal teljességgel szakit a jelen munka. Igen nagy előnyét látjuk a műnek abban is, hogy az országgyűlés két házának tárgyalásait is fölveszi. Ez által nemcsak az anyaggyüjtemény válik teljessé, de ilyeténképen a kézikönyv mint forrásmunka szükségtelenné teszi az e tárgyra vonatkozó sokszor igen nehezen megszerezhető forrásműveket, mint a minők az országgyűlési naplók, bizottsági tárgyalások jegyzőkönyvei s ez által sok utánjárás és lótás-futástól kiméi meg. A mi a jegyzeteket illeti, ezekben röviden, de világosan ismertetve van mindaz, mit a jogász-közönségnek tudnia szükséges. A sommás eljáráson és fizetési meghagyásokon kivül fel van dolgozva az 1877. t.-c. is: a kisebb polgári peres ügyekben való eljárás, a községi bíróságok ügyviteli szabályaival, a kereskedelmi eljárás és a váltóeljárást szabályozó 1881. nov. 1-sői igazságügyminisreri rendelet. A Il ik fejezetben a kiskorúság meghosszabbítása az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetése s a gondnokság alá helyezés kérdésében követendő bírósági eljárás tárgyaltatik, a mihez a házassági ügyekbem eljárás s a sommás ügyvitel szabályai csatlakoznak. Végezetül iratminták következnek a sommás eljárásról és a fizetési meghagyásokról szóló törvényekh z. Ezen iratminták által óhajtják a szerzők az új eljárást szemléletileg bemutatni és a gyakorlat szempontjából használható vezérfonalat kívánnak nyújtani. A külalakra vonatkozólag a következő újításokat találjuk. Az eddigi gyakorlat helyett, melynél a beadvány cimét, a felek neveit stb. a beadvány külső lapjára hasábosán irják s az iktató számot is ide vezetik, oly iratmintákat készítettek, hogy az a mi az eddigi gyakorlat szerint a beadvány külső lapján van, a beadvány belső lapján mint annak bevezető része, feje szerepeljen. Ugyanide jöjjön az iktató szám is. Ennek következtében összevarrot t iratcsomókat lehetne készíteni, a melyek sokkalta könnyebben kezelhetők s a milyenek Németországban általános megelégedésre vannak használatban. Van az iratmintákon még egy ujitás és ez a címzések elhagyása. Valóban üdvös s a törvény előtti egyenlőségnek csak hasznára váló ujitás ez, melynek érve nemcsak az, hogy külföldön már régen nem szokásos a törvényszék titulálása, de nálunk, a hol a címzések oly cifra változatban kisértenek, már a »jogegység« szempontjából is ajánlatos. Hogy a fél nevének aláirását megelőző mindennemű többé-kevésbbé hódolatteljes kifejezések is elmaradnak, azt csak helyeselhetjük, mert nem szükséges a törvényszék iránti köteles tiszteletet, mely kell hogy minden állampolgárban benne legyen, minden iratpéldányon újra és újra bizonyítani. Végül ha megemlítjük, hogy a munkában a döntvények, határozatok egész tömege van beillesztve s hogy a legújabb idők judicaturájáig kiterjedő casuistika van feldolgozva, akkor — azt hisszük — minden előnyt elősoroltunk. Egyébként pedig az a véleményünk, hogy a jó bornak nem kell cégér; a könyv maga magát dicséri. Ybó. A magyar büntető törvénykönyv bírálata erkölcsi szempontból. Irta E g r v Endre szatmári kir. törvényszéki bíró. Szatmár, Reizer János' kiadása 1894. Ára 1 frt, kis 8° 194. 11. A budapesti kir. magyar tudományos egyetem hittani kara által kezelt Horvát-féle alapból pályadíjra beadott művek közül a bíráló bizottság kiváló dicsérettel jutalmazta és azt mint nagy figyelemre méltó művet, — »mely hatást s gondolkozást keltene minden esetre« — és »erélyesen felhívná államférfiaink és szakembereink figyelmét büntető codexeinknek tagadhatatlan hibáira«, »hazafiui szempontból is sajtó utján közzéteendőnek* Ítélte. Bizonyára ezen kötelességnek kívánt a szerző eleget tenni, midőn művét a m. tisztelt közönség elé hozza. Szerző egyrészt bírálata alapjául a keresztény morálból indul ki, másrészt kimutatni törekszik azon irányt, a melyen a nemzetnek haladni és a magyar büntető törvénykönyvnek tervbe vett javítása, módositása és pótlásánál azt figyelembe venni kívánatosnak tartja Különösen tüzetes bírálat tárgyát képezik abban büntető törvénykönyvünk mindazon szakaszai, melyek ugy erkölcsi, mint hazafiúi szempontból a megkívántató védelmet nem nyújtják szerző nézete szerint és a melyek ezen törvénykönyvnek — a ve!e szemben állott kilenc rendbeli — különösen az osztrák és német birodalmi, polgári és katonai, az olasz, a belga és a francia büntető törvénykönyvből idézett rendelkezései szerint hátrányait képezik. Telekkönyv, birtokrendezés, telekkönyvi átalakítás, betétszerkesztés. Irta : Káplány Géza, szegedi kir. Ítélőtáblai biró. A fenti című két kötetes nagy munka első kötetének második kiadása jelent meg a napokban. A 75 nyomott ívre terjedő vaskos kötetnek ára 5 frt. Ez most a legújabb és legteljesebb telekkönyvi gy ü j t e m é n y, mely annál az oknál fogva, hogy az összes helyszinelési szabályokon, a két telekkönyvi rendtartáson és az ezekre vonatkozó rendeleteken, utasításokon és egész a legújabb időig terjedő felsőbirósági döntvényeken, határozatokon és megállapodásokon kivül a vasutak és csatornák központi telekkönyvezésére, a kisajátításra, a határőrvidéki házközösségre, a magyar földhitelintézetre, az osztrák-magyar bankra, a kisbirtokosok országos földhitelintézetére, a vízszabályozási és talajjavitási kölcsönökre vonatkozó törvényeket és rendeleteket, valamint a végrehajtási eljárásról szóló törvényt és az erre vonatkozó s egész a legújabb időig terjedő felsőbirósági döntvényeket, határozatokat és megállapodásokat, ugy nemkülönben a bírósági végrehajtókról szóló törvényeket és rendeleteket tartalmazza, bíráknak, ügyvédeknek, kir. közjegyzőknek, telekkönyvvezetőknek, községi és körjegyzőknek igen hasznavehető. E munka első kiadása 1890. évben Budapesten jelent meg. Vegyesek. Törvénykezési szünet a kir. kúrián és a budapesti kir. táblán. Emiitettük, hogy a kir. kúria és a budapesti kir. tábla szünidei tanácsai a folyó hét kedden kezdik meg a működésüket. Időközben a már közölt szünidei tanácsok személyzetében változás történt s e szerint a végleges választás eredménye a következő : A kir. kúrián: Július hóban a polgári tanácsot a következők alkotják: elnök Oberschall Adolf tanácselnök, bírák : Vavrik Antal, Hammersberg Jenő, Gyárfás Ferenc, Kormos Adolf; büntető tanács : elnök Osztrovszky József, bírák: Szeiffert Ede, Bömches Gyula (július 1 — 14-éig), Szeremley Lajos, Neuberger Ignác, (július Í4-étől 28-áig) Székely Ferenc, Mikó Miklós, Tóth Gerhard, Szentimrey Jenő. Augusztus havában : polgári tanács: elnök Manojlovich Emil, bírák: Ádám András, Gyárfás Ferenc, Pechata András, Fabinyi Ferenc. Büntető tanács: elnök: Czorda Bódog kúriai másodelnök, bírák: Szeiffert Ede, Székely Ferenc, Mikó Miklós, Nedeczky Ede, Hieronymi Béla, Tóth Gerhard, Szentimrey Jenő. — A budapesti kir. táblán: Július hóban: elnök: Vértessi Sándor táblai elnök, bírák: Halmágyi Sándor, Skoff Iván, Kársa László, Tarnai János, Dessewffy Géza, Wattay Géza, Bakos János. Augusztus hóban: elnök: Sárkány József táblai alelnök, birák: Skoff Iván, Burg Lajos, Tarnai János, Desseőffy Géza, Wattay Dezső, Kossutány Géza, Nyárasdy János. A budapesti kir. törvényszék elnöke, Bogisi ch Lajos július hó 2-án Ischlbe ment nyolc heti szabadságra s ez alatt a polgári osztályt C h i r a törvényszéki biró fogja vezetni. A büntető osztály alelnöke, Z s i t v a y Leo, szintén szabadságra megy. A büntető osztály vezetője addig Tóth Ernő táblai biró lesz. Törvénykezési szünet a budapesti kir. fenyítő törvényszéknél. A budapesti kir. fenyítő törvényszéknél a mai nappal beállott törvénykezési szünet tartama alatt naponként csak egykét vádtanácscsal fog működni, augusztustól pedig hetenkint csak három napon fognak végtárgyalást tartani. ZsitvayLeól, a büntető osztály vezetőjét — mint tudjuk — augusztus 5-éig Tóth Ernő kir. táblai biró fogja helyettesíteni, viszont az utóbbit dr. Fekete Gyula törvényszéki biró. Végtárgyalási elnökök lesznek: július hóban: Tóth Ernő, dr. Fekete Gyula, dr. Baumgarten Izidor, dr. V a r g h a Ferenc és C s e k e Kálmán ; augusztus 1-étől 12-ig: Tóth Ernő és Cseke Kálmán; augusztus 13 tói szeptember 9-ig: Kálossy József, Brinkmann Antal, Mladoniczky Nándor, E ö r d ö g h András ; szeptember 10 tol 23-ig: dr. Fekete Gyula, Kálosy József, Brinkmann Antal, dr. Baumgarten Izidor, dr. Vargha Ferenc és Mladoniczky Nándor tanácselnökök. Azontúl újból a rendes végtárgyalási sorrend lép életbe. ,A cur,i,ai, é,s tablai értesítéseket és hirdetéseket lásd lapunk mellekletén. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-ná!. (Hold-utca 7.