A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 26. szám - A fogadásszerű tőzsdejáték kifogása

104 vádlottak által ilyként jogtalanul elidegenített dolog értékét, vádlottakat a terhükre rótt bűncselekmény elkövetésében marasztalni s őket, figyelembe véve büntetett előéletüket és azon körülményt, hogy az okozott kárt, dacára annak, hogy az módjukban állott, helyrepótolni nem igyekeztek, a fentebbi mérvben sújtani kellett. (1893. jan. 24. 875. sz.) A kassai kir. itélő tábla: Tekintve, hogy az a kő, a mit ifj. T. István, V. Pál, L. Ferenc és V. István vádlottak, mint a H Gyula felfogadott és fizetett munkásai, annak kőbányájából az ö részére kifejtettek, ez által, t. i. a kifejtés és összerakás által egyáltalában nem jutott a nevezett vádlottak birtokába vagy birlalatába, hanem épen ugy, mint a hogy a bányában volt a nevezettnek tulajdonában, birtokában maradt; tekintve tehát, hogy a nevezett vádlottaknak az a cselekménye, hogy az akként kifejtett és összerakott köböl 5 köbölnyit eladtak és az árán megosztoztak, a btk. 355. §-ának meghatározása alá nem vonható, hanem az ugyanazon btk. 3 í3. §. meghatározásának ismérveit meríti ki; ezekhez képest s figyelemmel a kérdéses eladott kő értékére, a kir. itélő tábla ifj. T. István, V. Pál, L. Ferenc és V. István vádlottakat a btk, 333-331. §-aiba ütkö-.ő lopás vétségében mondja ki bűnösnek s a kir. törvényszék itéle'ében rájuk kiméri fogházbüntetést e miatt a btk. 339. §. alapján, a mellékbüntetéseket pedig a btk. 341. §. alapján alkalmazottaknak nyilvánitja s ezzel a részbeni változtatással egyebekben, úgymint nevezett vádlottak bűnössége, a büntetések neme és mértéke ; tekintetében a kir. törvTnyszék Ítéletét vonatkozó indokainál fogva helybenhagyja. (1893. jtin. 7. 856. sz.) A m. kir. Curia: A kir. ítélő tábla Ítélete felhozott és el- I fogadott indokainál fogva helybenh igyatik. (1894. máj. 15., 1893. évi 9,281. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben Ha az ügyvéd az ügyvédségről önként lemondott, az 1887 : XXVIII. t.-cikk 4. §-a értelmében elrendelendő felfüggesztésnek szüksége elesik, mindazonáltal tekintettel arra, liogy az ügyvédi lajstromba, az ügyvéd ininősitésére szolgáló adatok bevezetendök és ennek elmulasztása esetén semmi akadály sem forogna fenn, hogy az egyik kamaránál felfüggesztendő ügyvéd a másik kamarához átléphessen, ennélfogva, ha a felfüggesztésre törvényes ok létezett volna, ezen körülmény az ügyvéd lajstromlapjára följegyzendő. A szegedi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (120/fegy. sz. 1894. április 14.) : Közokirathamisitás bűntette miatt jogerős határozatokkal elitélt dr. Sz. József ügyvédnek az ügyvédségtől leendő felfüggesztési ügyében következőleg végzett: Minthogy dr. Sz. József szegedi ügyvéd 157/894. sz. a. az ügyvédségről önként lemondott, ennélfogva az 1887. évi XXV11I. törvénycikk 4. §-a értelmében elrendelendő felfüggesztésnek szüksége fenn nem forog; mindazonáltal tekintve arra, hogy az ügyvédi lajstromba az ügyvéd minősítésére szolgáló adatok bevezetendök és ennek elmulasztása esetében semmi akadály sem forogna fenn, hogy az egyik kamaránál felfüggesztendő ügyvéd a másik kamarához átléphessen; ennélfogva a kamara fegyelmi birósága elrendeli : hogy dr. Sz. József volt szegedi ügyvéd lajstromlapjára jegyeztették fel, miszerint a szegedi kir. törvényszék büntető osztályának 3,122/93. sz. és a szegedi kir. itélő táblának 3,067/93. sz. végzései alapján nevezett az 1887 : XXVIII. t.-c. 4. §-ánakb) pontja alapján felfüggesztendő lett volna, azonban ez nevezettnek önkéntes lemondása folytán mellőztetett. A m. kir. Curia 296/fegy. sz. 1894. május 19.): A szegedi ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. Az ügyvéd ingatlanok vételének s eladásának, valamint kölcsönök közvetítésével iparszerüleg nem foglalkozhatok, minthogy az 1874. XXXIV. t.-c. 10. §-a értelmében az ügyvéd sem közvetlenül, sem közvetve nem folytathat üzletszerűen bármi oly foglalkozást, mely ügyvédi hivatásával össze nem fér. A budapesti ügyvédi kamara választmánya (607. sz. 1894. április 6.) Dr. B. Béla ügyvéd összeférhetetlenségi ügyében következőleg végzett: Minthogy a beadott hirlappéldányokból kitűnik, hogy dr. B. Béla budapesti ügyvédi irodáját »tör!esztéses kölcsönöket eszközlő jelzálog-forgalmi« irodának hirdette, minthogy továbbá a jelen nyilatkozathoz csatolt cégtábla-másolat is tanúságot tesz arról, hogy nevezett ügyvéd úr a közönséggel szemben annak adott kifejezést, hogy ő ingatlanok vételének s eladásának, valamint kölcsönök közvetítésével iparszerüleg foglalkozik és minthogy az 1874. évi XXXIV. t.-c. 10. §-a értelmében az ügyvéd sem közvetlenül, sem közvetve nem folytathat üzletszerűen bármi oly foglalkozást, mely ügyvédi hivatásával össze nem fér, a kamara felhívja dr. B. Béla budapesti ügyvéd urat, hogy 15 nap alatt beigazoltan jelentse be ide vagy azt, hogy az említett üzletszerű közvetítésekkel felhagyott, vagy azt, hogy az ügyvédségről lemondott, mert különben, a mennyiben össze! férhetlen foglalkozásával fel nem hagyna s annak dacára az ügyvédségről le nem mondana, vagy a 15 nap alatt semmiféle nyilatkozat sem érkeznék be, az ügyvédi lajstromból való törlése iránt meg fognak tétetni a megfelelő lépések. A m. kir. Curia (4831/P. sz. 1894. június 1.) Az ügyvédi kamara választmányának határozata indokainál fogva helybenhagyatik. Vízjogi ügyekben. A szabad kikötőn kivid fórt int kikötés miatt panasztéteire nem csak a kikötő tulajdonosnak van joga, hanem az ily kikötés már magában véve kihágást képez, ha az az igénybe vett terület tulajdonosának engedélye nélkül történik, s ez iránt a terület-tulaldonost kereseti jog illeti meg. A meder lejtőjébe vert cövekekhez kötött tutajok csak a díjfizetési kötelezettség alól vannak felmentve, de ha az anyagok idegen területen, s igy a part igénybevételével szállíttatnak át, kihágás alóli felmentésnek nincs helye. Azon körülmény, hogy a part és a magán tulajdonba tartozó telek közötti terület vontató utat képez, csak korlátozza a tulajdont, de meg nvm semmisiti. Ily tartalmú kijelentés foglaltatik a földmivelésiigyi minister 67,548. 1893. sz. a. Cs. vármegye alispánjához intézett rendeletében. Töltések létesítése tiltott miinek csak az esetben minősíthető s annak eltávolítása vizrendőri uton csak az esetre rendelhető el, ha a víz természetes lefolyásának útjában emeltetett. Kihágásként minősített cselekmények beigazolt fennforgása esetén az illető cselekményekre megállapított büntetés alkalmazása csak az esetben mellőzhető, ha annak alkalmazása a büntető eljárás általános szabályai szerint helyt nem foghat. Ily tartalmú kijelentések foglaltatnak a földmivelésügyi m. kir. ministernek Sz. vármegye alispánjához 70,700/93. sz. a. intézett rendeletében. Kivonat a „Budapesti Közlöny "-bői. Csődök : Kertész Miksa e., budapesti tszék, bej. jul. 19, felsz. aug. 16, csb. Hajdú Imre, tmg. dr. Roth Miksa. — Lichter Adolf e., veszprémi tszík, bej. aug. 2, felsz. aug. 16, csb. Berky Károly, tmg. dr. Illés Dezső. — Reich Mihály és Steiner József e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. jul. 26, felsz. aug. 6, csb. dr. Forrásy Ferenc, tmg, dr. Burger Sándor. — Liclltschein Miksa e., nyiregynázi tszék, bej. aug. 13, felsz. szept. 13, csb. Palaticz Lajos, tmg. Fejér Barna. — Péchy Ambrus e., eperjesi tszék, bej. jul. 26, felsz. aug. 6, csb. Molitorisz István, tmg. dr. Propper Adolf. — Burger Miksa e., kecskeméti tszék, bej. szept. 4, felsz. szept. 26, csb. Kapy Lajos, tmg. Szokolay Mihály. — Herr János e., kaposvári tszék, bej. aug. 27, felsz. szept. 17, csb. Holics Gyula, tmg. Vörös János. — Sonenfeld József e., aradi tszék, bej. szept. 3, felsz. szept. 25, csb. Steinitzer Károly, tmg. Szelle József. — Schwartz Mór e., zombori tszék, bej. aug. 15, felsz. szept. 10, csb. Fogler Béla. tmg. dr. Eremin György. — Deutsch Mór e., nagyváradi tszék, bej. jul. 31, felsz. aug. 21, csb. Jelentsik István, tmg. dr. Aczél Béla. — Reich Jakab e., brassói tszék, bej. aug. 18, felsz. szept. 3, csb. Kovács Károly, tmg. dr. Rosenberger János. Pályázatok : A pécsi itélő tábla kerületében két j o g g y aj< o rnoki áll. jul. 8-ig. — A fehértemplomi ügyészségnél alügyésiZJ áll. jul. 8-ig. — A módosi jrbságnál jegyzői áll. jul. 8-ig. —A nagy-szöllösi jrbságnál aljegyzői áll. jul. 8-ig. — A trencséni tszéknél aljegyzői áll. jul. 8-ig. — A segesvári jrbságnál aljegyzői áll. jul. 8-ig. — A török-becsei jrbságnál jegyzői áll. jul. 8-ig. — A ráckevei jrbságnál j árásbirói áll. jul. 8-ig. — A nagy-becskereki tszéknél a 1 b i r ó i áll. jul. 9-ig. — A m.-szigeti tszéknél aljegyzői áll. jul. 10-ig. — A budapesti keresk. és váltótszéknél két albirói áll. jul. 9-ig. — A szabadkai jrbságnál albirói áll. jul. 9-ig. — A szegedi jrbságnál albirói áll. jul. 9-ig. — A budapesti IV. és VI. ker. jrbságnál egy-egy járásbirói áll. jul. 7-ig. — A sátoralja-újhelyi ügyészségnél alügyészi áll. jul. 10-ig. — A kassai jrbságnál második járásbirói áll. jul. 10-ig. — A pécsi jrbságnál jegyzői áll. jul. 10-ig. — A mohácsi jrbságnál jegyzői áll. jul. 10-ig. — A sásdi jrbságnál jegyzői áll. jul. 10-ig.— A fehértemplomi tszéknél bírói áll. jul. 10-ig. — A fehértemplomi tszéknél albirói áll. jul. 10-ig. — A zombori tszéknél jegyzői áll. jul. 10-ig. — A budapesti jrbságokhoz több albirói áll. jul. 7-ig. — A budapesti tszéknél 3 t v s z. birói áll jul. 7-ig. — A nagy-szebeni tszéknél jegyzői áll. jul. 11-ig. — A fehértemplomi tszéknél alj e g y z ö i áll. jul. 11-ig. — A kecskeméti jrbságnál albirói áll. jul. ll-'g. — A búziási jrbságnál albirói áll. jul. 11-ig. — A miskolci tszéknél aljegyzői áll. jul. 12-ig. — A budapesti V. ker. jrbságnál járásbirói áll. jul. 7-ig. — Az abrudbányai jrbságnál albirói áll. jul. 12-ig. — A brassói ügyészségnél ügyészi áll. jul. 12-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)