A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 21. szám - A magyar telekkönyvi rendtartás kapcsolatban az ingatlanokra vonatkozó végrehajtási eljárással - Olasz biztosítási törvény

A JOG. 1G7 Karcag. Szödi S. könyvkereskedése. 1894. Igen hasznos és valóbani szükséget kielégitö kézikönyv első része jelent meg a vidéki könyvpiacon. A vidéken megjelenő szakirodalmi munkák tekintetében nem vagyunk épen túlságosan elkényeztetve s igy annál nagyobb örömünkre szolgál, ha egyszer valami jobb munka is elhagyja a vidéki sajtót. Magáról a munkáról, mely hivatva leend ugy elméleti, mint gyakorlati kézikönyvül szolgálni, bővebben és khneritöbben akkor fogunk szólani, ha majd az mint kész egész fekszik előttünk; addig is azonban megjegyezzük, hogy jelen rész előadásában nem túlterjengő, nem nehezen érthető s szerző érdekes tárgyát nagy biztonsággal, szakavatottsággal kezeli s a józan kritikának mindenütt tért nyit. A főérdeme azonban Magay könyvének, a mint már most is látható, az, hogy kiválóképen gyakorlati irányú s igy nemcsak hallgatók s vizsgára készülőknek fog fontos szolgálatokat tehetni, hanem a praktikus élet terén működő ügyvédek, birák, hivatalnokok, elöljárók, szóval mindazok, kiknek a telekkönyvvel dolguk van, nagy haszonnal fogják forgathatni. Ezen okból szívesen elnézzük a könyvnek egynémely csekély elméleti fogyatékosságait is. A míí — a melyre, mint emiitettük, még visszatérünk — 3 frt 50 krért lesz kapható. Ybó. Vegyesek. A sárospataki ov. ref. jogakadémia újjászervezése. A sárospataki ev. ref. jogakadémián a 8-ik jogi tanszék szerveztetett, ennek betöltése végett a pályázat a hivatalos lapban közöltetett, a pályázatok beadásának határideje 1894. jul. 31-ik napja. Az akadémia elöljárósága nem várta be a jogakadémiák új szervezését, de cselekedett, midőn a tett idejét eljönni látta, emelte szellemileg ez ős protestáns tanintézetet. Előadást fog tartani a jövő tanévben nyolc (8) rendes jogtanár, két (2) rendes akadémiai bölcsészettanár, a főiskolai orvos és egy kisegítő tanár, összesen tehát 12 tanerő és ezeken kívül a német, francia és angol nyelv tanárai. Megérdemeli tehát azon jogakadémia a közönség bizalmát és jóindulatát. A kassai ügyvédi kamara 1893. évi jelentéséből a következő érdekesebb adatokat közö'jük : Folyó ügyek ügyszáma 411, fegyelmieké 275, ezek 81 választmányi és 18 fegyelmi ülésben nyertek elintézést. A kamara az év folyamán 1 rendes és rendkívüli közgyűlést tartott. Az ügyvédek száma 4-gyel fogyott, az 1S93. év december 3l-én be volt jegyezve 156. Az ügyvédjelöltek száma 24, a létszám az előző évhez képest 3 mai szaporodott. Az év folyamán 22 ügyvéd ellen 22 panasz emeltetett, az előző évről hátralékban maradt 13-mal együtt tehát 3á volt elintézendő, ebből megszüntettetett 12. törvényszékhez áttétetett 9, fegyelmi eljárás nélkül rendreutasitással befejeztetett 4, fegyelmi eljárás elrendelésével 6, más módon 2, elintézetlen 1. Fegyelmi vizsgálat az előző évről maradt 8, ezen évben elrendeltetett 4, befejeztetett 6, hátralék 6. Végtárgyalás tartatott 7. 1 felmentő és 6 marasztaló ítélettel, büntetésül alkalmaztatott 4 esetben írásbeli feddés, 1 esetben pénzbüntetés és 1 esetben ideiglenes felfüggesztés. A kamara kezelése alatt két segélyalap létezik: a fennállott kassai ügyvéd-egylet alapítványa az 1893. év végével volt 3,568 frt 18 kr., a kassai ügyvédi kamara segélyalapja 1,316 frt 97 kr. Midőn valaki mag-át illetéktelenül közhivatalban vagy közszolgálatban álló személynek adja ki a végből, hogy másnak jogtalan vagyoni kárt okozzon, a csalás bűntettének kísérletét követi el. Ministertanácsi határozat. A m. kir. ministerium a csalás kísérletével terhelt Sz. J. 1 —i lakos elleni ügyben a temesvári kir. törvényszék és Temes vármegye lippai járásának főszolgabirósága között felmerült hatásköri összeütközési esetet 1891. évi március hó ll. napján tartott tanácsában megvizsgálván, következőleg határozott: Jelen ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: A feljelentett tényállás szerint Sz. J. 1 —i lakos W. M. társaságában B. J. u —i lakosnál megjelenvén, magát vizsgálóbírónak adta ki, a ki a 1 —i kir. járásbíróságtól azért lett kiküldve, hogy B. J. vejének, H. J.-nak — ki nejétől külön vált — B-nál visszamaradt hohniait adassa ki s ennek folytán irományokat véve ki zsebéből, mintha jegyzőkönyvet venne fel, felszólította B J.-t, hogy H.-nak holmiait adassa ki. B. J. azonban a felszólításnak nem tett eleget. Ezen cselekmény a btkv. 381. §-ának 1. pontjában körülirt csalás bűntett kísérletének ismérveit látszik magában foglalni, a mennyiben Sz. J. közhivatalnoki jelleget és hatósági megbízást színlelt a végből, hogy másnak jogtalan vagyoni kárt okozzon s e részben a csalás elkövetésére maga részéről mindent megtett, de a csalás azért nem létesülhetett, mert a tény álladékához tartozó eredmény, a vagyoni kár okozása be nem következett, Tekintve pedig, hogy az 1880: XXXVII. t.-c. 39. §-a 1. pontja értelmében a bűntettek kivétel nélkül a kir. törvényszékek hatáskörébe vannak utalva, a jelen ügyben levő eljárásra a kir. bíróság illetékességét kellett megállapítani. A kbtk. 44. §-a, mire a kir. törvényszék hivatkozott, csak oly esetekre alkalmazható, melyekben valaki magát illetéktelenül közhivatalban vagy közszolgálatban álló személynek adja ki, a nélkül azonban, hogy a mint ez a jelen esetben történt, a közhivatalnoki jelleg színlelése eszközül szolgáljon valamely bűntett elkövetésére. A magyar ügyvédség története. A mult évben Szegeden megtartott országos ügyvédgyülés tudvalevőleg a budapesti ügyvédi kamara titkára, Nagy Dezső indítványára elhatározta, hogy a magyar nemzet ezredéves ünnepségében a magyar ügyvédi kar szintén részt vegyen s ez alkalomra a magyar ügyvédség történetét megíratja. A budapesti ügyvédi kamara kiállítási bizottsága abban állapodott meg, hogy e nagyfontosságú mű megírására nem hirdet pályázatot, hanem a mult héten tartott ülésében egyhangúlag hozott határozattal ennek megírására Sik Sándor fővárosi ügyvédet kérte fel, ki ezen megbízást el is fogadta. Ugyancsak a »Magyar ügyvédség története» című munkára hirdet előfizetést Kun László budapesti ügyvéd. A 40 nyomtatott ivre terjedő munka folyó évi július hó 15-én jelenik meg, ára 2 frt 50 kr lesz. Megrendeléseket elfogad a W e i s z testvérek kiadócég Budapesten (Pala-utca 5. sz.) A bírósági tanácsvezető véleményezési joga. Egyik kir. Ítélőtábla felmerült ügyben a birói ügyviteli szabályok 187. és 188. §-aiba ütköző szabálytalanságnak minősítette azt az eljárást, hogy a kir. törvényszéki tanács elnöke az előadó és szavazó birák egyező véleményével már egyhangúlag eldöntött kérdésben saját hozzájárulási szavazatát is jegyzőkönyvbe vétette. Az illető kir. törvényszék elnöke a birói ügyviteli szabályok 185. és 186. §-ára utalva és annak előrebocsátása mellett, hogy nézete szerint elfogadhatlan a birói ügyv. szab. 187. és 188 §-ainak olyan értelmezése, melynél fogva a törvényszéki tanács elnökének a tanács más tagjainál kevesebb joga lenne, felvilágosítást kért az igazságügyministériumtól a birói ügyv. szab. 187. és 188. §-ainak helyes értelme iránt. A kir. igazságügyminiszterium 29,38l/l89o. sz. alatt ennek folytán kijelentette, hogy a felvetett kérdésben a törvényszéki elnök álláspontját tartja a tanácsvezető helyesen felfogott hivatásával és a birói ügyviteli szabályokkal megegyezőnek. A tanácsvezetőnek ugyanis nemcsak az a feladata, hogy a határozat létrejöttét eszközölje, hanem arra is van hivatva, hogy a tanács Ítélkezésének a helyes irányt megadja. A tanács két másik birájának egyező szavazata esetén szükség lehet a tanácsvezető különvéleményének előterjesztésére a végből, hogy ez érveinek belső súlyával a tanács tagjaira hasson s azokat véleménye helyes voltáról meggyőzze; de kívánatos lehet a tanácsvezető hozzájáruló nézetének indokokkal támogatott kijelentése is, hogy a szavazó birák által talán nem kellőleg méltatott döntő körülmények kiemeltessenek s az Ítélet helyesebben indokoltassék. Ez felel meg a birói ügyv. szabályoknak ÍP, melyek a tanácsvezetőt a szavazó birák egyező véleménye esetén nem kötelezik ugyan véleménynyilvánításra, de attól nem is tiltják el. Hatáskör megállapítása, házmesteri lakás kiürítése iránt indított ügyben. A kir. ministerium R. N. Dezsőnének R. János ellen lakás kiürítése iránt indított ügyében a budapesti kir. törvényszék, mint kisebb polgári peres ügyekben eljáró felsőbb bíróság és a budapesti államrendőrség IV—V. kerületi kapitányi hivatala közt felmerült hatásköri összeütközés esetét 1893. évi szeptember hó 22. napján tartott tanácsában vizsgálat alá vévén, az 1869 : IV. t.-c. 25. §-a alapján következőképen határozott : a jelen ügy elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: R. N. Dezsőné az iránt inditott keresetet a budapesti V. ker. járásbiróság, mint kisebb polgári peres ügyekben eljáró bíróság előtt, hogy R. János a hajnal-utcában 8. sz. alatt levő s felperes tulajdonát képező házban jogcim nélkül elfoglalt lakás kiürítésére köteleztessék. Alperes azzal védekezvén, hogy őt S. János, mint a ház gondnoka, házmesternek felfogadván, a lakást szolgálati dij fejében adta át neki, a járásbíróság az eljárást az 1877 : XXII, t.-c. 41. §-a alapján megszüntette azért, mert a házmesteri viszony megszüntetésére nem a kisebb polgári peres ügyekben eljáró biróság, hanem az 1876 : XIII. t.-c. VII. fejezetében kijelölt közigazgatási hatóság illetékes. Az ezen végzés ellen felperes részéről beadott semmiségi panaszt a budapesti kir. törvényszék 41,153/1892. szám alatt hozott határozatával elvetette; határozatát azzal indokolván, hogy a lakás-kiürítés kérdése azon kérdés eldöntése nélkül, vájjon alperesnek házmesteri minősége fennáll-e vagy nem, el nem bírálható ; a házmesteri minőség fennállásának vagy megszűntének kérdése pedig az 1877: XXII. t.-c 11. §-a alá nem vonható. Ekkor R. N. Dezsőné a budapesti IV —V. ker. kapitánysághoz fordult panaszával, ez által azonban a 9,528/1892. szám alatt hozott végzéssel elutasittatott azért, mert a házmester nem tekinthető cselédnek s igy a panaszolt R. János, mint házmester ellen az 1876 : XIII. t.-c. szerint eljárni nem lehet. Tekintve, hogy a kereset állítólag jogcím nélkül elfoglalt lakás kiürítésére s e szerint lényegileg sommás visszahelyezésre irányul, a mennyiben pedig alperesnek házmesteri minősége bebizonyittatik, a budapesti fővárosi lakbérleti szabályok 35. §-a az irányadó; és tekintve, hogy úgy a sommás, mint a lakbérleti szabályok alapján eldöntendő lakás-kiürites esetében a vitás kérdések elbírálására nem a közigazgatósági hatóságok, hanem a bíróságok vannak hivatva: ennélfogva a jelen ügyet a biróság hatáskörébe kellett utalni. (34,430/1893. I. M. sz.) Vadnak kézzel való fogása nem képez vadászati kihágást. A m. kir. belügyrainister 1894. évi 542. sz. határozata : Pozsony vármegye közönségének. A vármegye alispánjának 1893. évi december hó 7-én 96/kih. sz. a. kelt másodfokú ítélete, mely