A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 21. szám - A téves fogyatékos és szabályellenes telekkönyvi bejegyzések helyesbitése perenkivüli úton

Tizenharmadik évfolyam. 21. szám. Budapest, 1894. május 27. Rudolf-rakpart :!. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendók. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr". RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér mentve küldve : Negyed évre 1 frt 50 kr Fél » 3 » — » Egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM : A téves, fogyatékos és szabályellenes telekkönyvi bejegyzések helyesbítése perenkiviili úton. Irta : O ' s v á t h Imre, pestvidéki tvszéki biró. — A fájdalomdíj, különös tekintettel a vaspálya felelősségére. Irta: dr. R e i n i t z József, budapesti ügyvéd és a m. kir. államvasutak jogügyi felügyelője. — A sommás eljárást és a fizetési meghagyásokat szabályozó törvényekre vonatkozó ügyviteli szabályok. — Ausztria és külföld. (Olasz biztositási törvény.) — Irodalom. (A magyar telekkönyvi rendtartás, kapcsolatban az ingatlanokra vonatkozó végrehajtási eljárássalIrta: Maga y Károly, kir. jbiró.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA: Fhantasia a jogban Irta: dr. Doleschall Alfréd, Budapesten. MELIÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a -Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) v A téves, fogyatékos és szabályellenes telekkönyvi bejegyzések helyesbitése perenkiviili úton. Irta : O'SYÁTH IMRE, pestvidéki törvényszéki biró. A helyszínelés alkalmával a birtokos (tulajdonos) megjelölésére vonatkozólag hiányosan, illetőleg szabályellenesen történt bejegyzések kiigazítása iránti eljárást az 1886: XXIX. t.-c. 76. §-a 10. pontjában foglalt felhatalmazás alepján kibocsátott 676/1888. L M. sz. rendelet 1. §-a kellő részletességgel szabályozván, az ott körvonalozott szabályok ismertetését mellőzve, csakis azon szabályokat kívánom ismertetni, melyek által a tkvi rdts II. része értelmében kieszközölt téves, fogyatékos és szabálytalan bejegyzések kiigazítása elérhető. Ide vonatkozólag positiv szabályozást csakis a tkvi rdts 168. §-ában találunk, melyet némileg a 676/1888. I. M. sz. rendelet 2. §-a pótolt. A tkvi rdts most idézett szakaszának szövegezése azonban annyira nehézkes, e mellett a határozottságot és a szabatosságot annyira nélkülözi, hogy a telekkönyvi szak alapos elökészültségű munkásait is képes tévútra vezetni, épen ezért megkísérlem felvilágosítani e szakaszt, mely homályosságával annyi tévedés és zavar tápláló kútforrásává vált. A homályosság mellett sarkalatos hibája az idézett §-nak az is, hogy nem részletezi, mily tévedések, hiányok és hibák azok, melvek rövid útú kiigazításai helyt foghatnak, sem a helyesbítési eljárásmódját, melynek az esetek különbözőségéhez kell alkalmazkodni, fel nem vi'ágositja, sem meg nem határozza, mily idő alatt mily előfeltételek esetében van helye kiigazításnak. A részletezés a tkvi rdts 168. §-ának pótlását képező C76/1888. I. M. sz. rendelet 2. §-ából is kimaradván, feladatom megoldását a kiigazítási eljárás útjára tartozó esetek részletezésével kell megkezdenem : Azon fogyatkozások és szabálytalanságok, melyek a tkvi bejegyzésekben előfordulnak és kiigazítást igényelnek, három különböző forrásra vezethetők vissza, még pedig : L a tkvi beadványt elintéző biró tévedésére vagy hibájára ; II. a tkvi bevezetéssel megbízott szakközeg tévedésére vagy hibájára; III. idegen személyek jogellenes cselekvésére, mely a tkvi bejegyzések meghamisításában nyilvánul. Ad I. A tkvi beadványt elintéző biró tévedése, illetőleg hibája ismét vagy a) iráshibában, vagy b) a végzés fogyatékosságában (hiányok), vagy végül a c) törvénynyel ellentétes szabálytalanságban jelentkezik. A bírói végzésbe becsúszott hibák, hiányok és szabálytalanság kiigazításának módja attól függ, mikor, mely időben lesznek ezen fogyatkozások felismerve ; ehhez képest: 1. Ha a tkvi bevezetéssel megbízott szakközeg (tkvvezető, s.-tkvvezető, vizsgázott irnok) a végzés tkvi foganatosítása (bevezetése) előtt veszi észre az íráshibát, fogyatkozást vagy törvényellenes szabálytalanságot, köteles a tapasztaltak felöl a tkvi hatóság főnökéhez (elnök, járásbiró) azonnal szóbeli jelentést tenni, ki°is a tkvvezető jelentésére az ügyiratokat a tkvi állással egybevetve, átvizsgálni és az ügy előadóját a tapasztalt hibák, hiányok és szabálytalanság rövid útú megigazitására figyelmeztetni köteles.1 A megigazítás a végzésben előforduló iráshiba kijavításával, vagy a végzés pótlása által, vagy végül a végzés újraszövegezése által történik. 2. Ha a bírói végzésbe becsúszott hibatévedés, hiány vagy szabálytalanság akkor észleltetik, midőn a birói végzés alapján a telekkönyvbe a bejegyzés már megtörtént, de a végzés az érdekelt feleknek még kézbesítve nem lett, a telekkönyvvezető az észlelt hiba, tévedés, hiány vagy egyéb szabálytalanság felől szinte az előbbi pont értelmében köteles jelentést tenni, ha ezen jelentése folytán a birói végzésben a hiba azonnal megigazittatik, a tkvi bejegyzés is azonnal megigazítandó, azonban a hibás helyeket sem kivakarni, sem egyébképen olvashatatlanná tenni nem szabad, hanem a hibásan beirt szavak és sorok alájuk tett pontokkal jelölendők. 3. Ha a birói végzésbe becsúszott hiba, hiány vagy szabálytalanság azután észleltetik, midőn a tkvi bevezetés már megtörtént és a vonatkozó végzés a felek részére kézbesítve is lett, ily esetben a helyesbítés a dolog természetének megfelelő különböző szabályok szerint történik, ahhoz képest, a mint iráshiba, fogyatkozás (hiány) vagy szabályellenesség forog szóban, épen ezért az előforduló esetekről egyenként kell szólanunk : A) A bírósági végzésbe és ennek alapján a tkvi bejegyzésbe becsúszott iráshiba kiigazítása. Akár a telekkönyvvezető jelenti az iráshiba fenforgását, akár pedig az eredeti folyamodó vagy a telekkönyv által érdekelt valamely személy nyújt be a jelzett hiba kiigazítása iránt kérvényt, az ily jelentés, illetőleg kérvény azonnal széljegyzendő. Miután az iráshiba a bírósági végzés alapjául szolgáló okmány megtekintése mellett minden esetben megáilapitható, a felek meghallgatásának helye nincs, hanem a hiba helyesbitése végzés által rendelendő el. Az e tárgyban kelt végzés a telekkönyvbe külön sorszám alatt nyer bevezetést; erről a felek értesitendők. A kiigazítást (helyesbítést) elrendelő végzés, a téves bejegyzésre további nyilvánkönyvi jogot szerzett személyekkel szemben is hatályos, még ha ezek a kiigazításba bele nem egyeztek volna is. Egyébiránt a tkvi rdts 168. §-ában foglalt kijelentés értelme szerint a tkvi hatóságnak jogában áll a tkv által érdekelt feleket s ezek közt a további nyilvánkönyvi jogszerzőket meg is hallgatni, de a mint emiitettem, ezek esetleges ellenzése a kért kiigazítás elrendelését nem akadályozhatja.2 Nem akadályozhatja pedig azért, mert szabályul van elismerve, hogy »téves tkvi bejegyzés által nyilvánkönyvi jogot szerezni nem lehet, téves bejegyzés jogerőre nem emelkedhet, elévülés alá nem esik, stb.«8 Meg kell itt emlitenem, hogy tekintélyes szaktudósok1 nézete szerint a tkvi hatóság a hibás bejegyzést a tkvi rdts 168. §-a 1 A telekkönyvi hatóság főnöke a telekkönyvvezetöt Írásbeli jelentéstételre is kötelezheti. A fentebb előadottakkal szemben helytelennek tartjuk azt a szokást, hogy a zárbeli jelentés az ügy előadásánál tétessék, mert a tkvi rdts 168. §-a világosan a tkvi hatóság elöljáróját emliti, de különben is, ha az előadó a kiigazítás iránt intézkedést nem tett, nem marad más hátra, mint az, hogy a helytelen intézkedésről a bíróság főnöke értesíttessék. 2 »A telekkönyvbe történt bevezetés alkalmával becsúszott hiba, ha ennek kiigazításába a felek az e célra kitűzött tárgyalásnál bele nem egyeztek is, a megtartott tárgyalás folytán a tkvi rdts 168. §-a értelmében hozandó végzéssel lévén elintézendő : ily esetben a felek külön perre utasítása helyt nem foghat.« (L. 1873. évi 11,105. sz legfőbb itélőszéki határozat Dvtár r. f. X[. 20. szám.) Épen ezért, miután a hibás végzés és tkvi bejegyzés, a felek ellenzése esetében is kiigazítandó, azok meghallgatása felesleges. Ezt tartja Exner is »Das Osterreichische Hypothekenrechu (1876. évről) című munkájában. 90.1., 12. jegyzet. Ezzel szemben Z 1 i n s z. k y Imling »Tkvi rdts IV. kiadás, 257.1., 3. fejezet.c Nem tartanák igazságosnak megfosztani a feleket azon jogtól, hogy ahhoz valóban hibás-e a végzés, mely által ők nyilvánkönyvi jogot nyertek, hozzá ne szólhassanak. 3 L. a kir. Curia, mint legfőbb Ítélőszék 9,514/1882. számú határozatát. (Dt. IV. 58.) * L. Zlinszky Imre, kir. táblai bírónak dr. Imling Konrád, kir. curiai biró által átdolgozott »Magyar telekkönyvi rendtartás mai érvényében* cimü munkája 257—258. —lapjait. (V. kiadás.) Lapunk mai szama oldalra terjed.