A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 20. szám - Bolgár igazságügy. (Vége.)

158 A J O Gr. senek annyira óhajtott és szükséges nagy munkáját, de a magyar államnak egységes nemzeti állammá való kifejlődéséhez egy óriási lépéssel való közeledését üdvözli-« Ausztria és külföld. Iíolgár igazságügy. (Szlávkov ministersége. — Az uj igazságügyminister. — Törvényhozási tevékenység. — Uj nyugdíj - törvény. — Emeritura. — Levonások a fizetésekből. — Jogi szaklapirodalom. — Kodifikáció. — Jogi fakultás.) V (Vége.) Az emeritális nyugdij iránti igény nyolc kiszolgált és befizetett év után kezdődik. (12. §.) A minis teri állásban töltött idő kétszeresen számíttatik, de azért a ministerek fizetésük után öt százalék helyett tizet fizetnek. Az emeritális nyugdíj összege akként számíttatik, hogy ha az utolsó öt évi fizetések középösszegének 2 (két) százaléka a kiszolgált évek számával sokszoroztatik. (14. §.) Hogyha a hivatalnok, mielőtt nyolc kiszolgált év után járó részleteket befizetett volna, szolgálatából kilép, ugy a tényleg befizetett részleteket elveszti ; ha pedig ilyen körülmények között meghal, örökösei a befizetett részletek felét kapják vissza kamat n é 1 k ü 1 (6. §.) A kamat nélküli visszaadás egyáltalában nagy szerepet játszik e szabályzatban, mert a 11-ik szakasz is, mely a szabálytalanul beszedett összegek visszaadásáról intézkedik, azt rendeli, hogy ez összegek legkésőbb 3 év alatt követelhetők vissza, még pedig kamat nélkül. Az öröküsök jogára vonatkozó intézkedések megfelelők a nyugdíj-törvény hasonnemíí intézkedéseinek. Ugyanez áll a rendre nézve, melyben az emeritális nyugdíj a jogosított öröküseinek fizettetik, valamint magának a nyugdíjnak folyóvá tételére és megszüntetésére vonatkozólag. (15 — 33. §.) Az emeritális nyugdíjalap kezelésére egy külön szakosztály lett alakítva a belügyministerium kebelében. Ezen kívül van egy külün igazgató tanács, mely a belügyminister által kinevezett hét tagból áll s a befolyt kérvényeket és jelentéseket átvizsgálja és elintézi. Határozatai jogérvényességéhez a belügyminister jóváhagyása szükséges. Az igy megerősített határozatok azután foganatosítás végett az illető szakministernek küldetnek át. Ugyancsak ilyen uton történnek a fizetések is. A fizetési meghagyás keltétől 3 év alatt fel nem vett emeritális nyugdíj a pénztár javára esik (34 — 62. §.) A törvény utolsó része (63 — 71. §.) a számvevőségről intézkedik. Fennebb érintettem mily érzékeny levonások érték és fogják érni a hivatalnokok fizetéseit ezen kényszer biztosítás miatt. Most pedig mutatványul közlöm, mily levonások tétetnek havonta (kivéve február és augusztus hónapokat, midőn a félévi adó is hozzájárul) egy — budget szerint — 600 frankot huzó oly hivatalnoknál, kinek az emeritális törvény életbeléptéig — 1893. január 1-éig — 8 évi szolgálata volt. 1. 5% nyugdíj illeték fejében 30 frank. 2. 5% emeritális folyó illeték 30 » 3. 5% levonás az államkincstár javára11) . 30 » 4. Tőkekamat az emerit pénztárba 8 évi szolgálat után 76 frank 68 cent. Összesen . . .166 frank 68 cent. Február és augusztus hó 1-én a fenti öszszeg 166 frank 68 cent. a következő adótételekkel szaporodik u. m. : 5. Keresetadó (patent) 62 » — » 6. Községi pótadó 25% .... 15 » 50 » 7. Iskolaadó 5% 2 » 10 » 8. K e r ü 1 e t i p ó t a d ó 8% . . . . 4 » 96 » 9. Utfentartási illeték . . . . 2 » 10 » Mindössze . . . 254 frank 34 cent., mely a 600 franknyi minimális fizetésből levonva, marad 345 frank 66 cent. Mint a fönti részletezésből látni, tőlünk — hivatalnokoktól — még községi pót- és iskolaadót, kerületi pótadót és utfentartási illetéket is szednek. E mellett kényszerítenek, hogy a vörös kereszt egylet tagjai is legyünk s ezen egylet részére is évenként 40 frankot lehúznak. Az eredeti a dologban, hogy még a katonatisztek is a fenti adónemeket fizetik. Különben a mi az emeritális pénztárt illeti, maga a kormány is kezdi belátni, hogy annak kezdeményezői e tervükkel reá szedték, miért is lehetséges, hogy ezen kényszerbiztositást vagy teljesen be fogják szüntetni a jövő évben, vagy pedig, a u) E levonás a pénzügyminister Ígérete szerint csak a jelen 1894. évre szólana. Sajátságos csak az, hogy dacára annak, hogy a fizetések ez által 5 százalékkal leszállittattak, mégis az adó a budgetben foglalt fizetés üszszege után kivettetik, mert megjegyzendő, hogy magában a budgetben redukció nem foglaltatik, hanem a budget megszavazása után lett egy külön inditvány folytán elhatározva, hogy a polgári hivatalnokok és katonatisztek fizetéséből az államkincstár javára 5% le fog vonatni minden hónapban. Most azonban maga a pénzügyminister is belátja, hogy ezen eljárás el volt hibázva, mert a bolgár külhitelnek ártott. Még a polgári tisztviselők és katonatisztek fizetéseit illetőleg meg kell jegyeznem, hogy azok évenként állapittatnak meg a budgetben, külön törvények ez iránt nem létezvén. A szerző. mi valószínűbb, faku lta ti vvá fogják tenni. A mozgalom ez iránt már megindult a szaksajtóban. Ha már szaksajtóról beszélek, nem hagyhatom említés nélkül, hogy a két jogi folyóiratunk »Juridicseszko szpiszanije« és »Ju r i d i cs e s z k i pregled«, melynek elseje Szófiában, utóbbija pedig Plovdivban (Filipopoliban) jelenik meg, mindinkább jobban és jobban fejlődik s már szép számú előfizetővel bír. A »Juridicseszko szpiszanije« szerkesztőségében a folyó évvel változás állott be, a mennyiben dr. D á nc s o v semmitőszéki főügyész helyébe e sorok irója lépett ^ be társszerkesztőnek. A többi két társszerkesztő: Zgurev es K a falé s k o v semmitőszéki birák. E szaklap az állam részéről is — habár szerény — szubvencióban (1,000 frank évente) részesül. A mull év folyamán mozgalom indult meg a még 1884-ben alapított jogászegylet megújulása céljából ; de dacára annak, hogy több izben hirdettetett gyűlés e célra, most sem jelentkezett több, mint tavaly, hogy t. i. ezen jogászegylet részvét hiánya miatt eddig létre nem jöhetett s tekintve a hivatalnokok és jogászkörök jelenlegi hangulatát, nem is fog létrejönni oly egyhamar. Örvendetesebbet jelenthetek új igazságügyministerüuk — dr. Pomenov — tevékenységéről s reformterveiről. E közlemény elején annak a reménynek adtam kifejezést, hogy a jelen igazságügyministertől, mint jeles szakembertől, sok üdvös intézkedést várhatunk, feltéve természetesen, hogy abban nem akadályozzák. Dr. Pomenov ur most a benne helyezett várakozást igazolni látszik. Mindenekelőtt hozzá fogott egy munkához, melyet annyi sok elődje felette szükségesnek s hasznosnak elismert, de megvalósítani még meg sem kezdett. Szó van t. i. a polgári és büntető birói ügyviteli szabályokról. Elég sajátszerű, de tény, hogy 15 éve már, hogy a jelen bírósági rendszer működik s a bíróságoknak ügyviteli szabályok hiányában egy pár szakaszból álló s az occupatió idejében hamarjában összetákolt szabályzat (insztrukció) szerint kelletett eligazodniok. Hogy ilyen állapotok mellett a bíróságok ügyvitelében tarkábbnál tarkább anomáliák meghonosultak, az természetes. Hogy csak egyet említsek, az eddigi gyakorlat szerint polgári és büntető beadványok s általában valamennyi a bírósághoz beérkezett beadványok számára egy általános iktatóköuyv vezettetett, melyből azután az egyes beadványok nemök szerint különféle könyvekbe át lettek iktatva. Az iktató egyszersmind kiadó is lévén, külön kiadó könyvet nem vezetett. Az irattár— ez idő szerint — tekintet nélkül a naptári évekre s a perek nemére, könyvtárak mintájára vezettetik s az irattárba beérkezett percsomók (dossiers) folyó számmal ellátva egymásra rakatnak. Ilyen rendszer mellett polgári, büniető s fegyelmi ügyek tarkán egymás mellett s keresztül-kasul kerülnek. Betűsoros tárgymutató pár évre vezettetik stb. stb. A birák külön véleményüket magához a percsomóhoz csatolják, ugy, hogy a felek is olvashatják s reá hivatkozhatnak stb. stb. Mindezen kinövéseknek a most készülő félben lévő általános birói ügyviteli szabályzat véget fog vetni. E szabályzat kidolgozásával a minister egy három tagú bizottságot bizott meg, melynek tagja a jelen sorok irója is lévén, sok célszerű rendelkezést keresztülvilt, melyet magyar ügyvédkedése alatt alkalma volt a magyar bíróságoknál tapasztalni.11) Egyébként a bizottság dolgozatának alapjául szolgálnak a szentpétervári törvényszéknek (felette komplikált) ügyviteli szabályzata s a magyar legújabb (1891-iki) bírósági ügyviteli szabályok. Mihelyt e szabályzattal készek leszünk, hozzá fogunk egy nem kevésbbé fontos tervezet kidolgozásához, t. i. a személyi és családjoghoz.12) A mi külünös érdeket fog kölcsönözni e munkának, az azon körülmény, hogy mint megbizható forrásból tudom, a kormány nagyon hajlandó a házasságjogot a polgári házasság alapján rendezni, követve e részben a dicső magyar kormány példáját, példa, mely méltán lelkesült követőre talál minden szabadelvűén gondolkozó államférfiú keblében. Tekintettel arra, hogy Romániában, melynek lakossága túlnyomólag szintén gür. kel. vallású, a polgári házasság akadálytalanul behozatott, mi — bolgárok — is reméljük, hogy azt nálunk is meg fogjuk honosíthatni, annál is inkább, mert szobranijénkben nincsenek papo k13; s külünben is a mi klérusunk annyira meg van győződve népünk vallásosságáról, hogy neki teljesen kőzünbös, ha az állam kezébe veszi a házasságkütést s a házassági bíráskodást, ugy is tudja, hogy a bolgár paraszt addig nem tekinti magát összeházasitottnak, mig a templomban össze nem adták s igy a stóla ezentúl is biztosítva van a papok számára, ez pedig — ugy látszik — a fődolog. ") Igy például a sürgetési naplót, a kiosztást könyveket az előadók részére stb. 12) Legutóbb az igazságügyminister megváltoztatta a sorozatot s előbb a b ü n t e t 5 t ö rv é n y t szándékozik elkészíteni. E célra egyéb külföldi törvénykönyveken kivül (melyek közül első helyen áll a magyar, azután a zürichi) az igazságügyministerium részéről a jelenleg a bécsi Reichsrath jogügyi bizottságában tárgyalás alatt lévő osztrák büntető törvénytervezet is be lett szerezve. ) Az utolsó — 1890-i — választási törvény elvette a papoktól a szenvedő választóképességet. A szerző.