A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 2. szám - A hagyatéki zárlat a gyámhatósági örökösödési eljárásban. 2. (r.) - A sommás visszahelyezés iránti kereset kiterjedési jogköre

13 VII. FEJEZET. Külföldön kötött házasságok és a külföldiek házassága. tol. §. Külföldön kötött házasságok érvényességet a kor és cselekvőképesség tekintetében mindegyik házastársra nézve kizárólag hazájának, egyéb tekintetben pedig mindkét fél hazájának törvényei szerint kell megítélni, ha csak ezek más törvény alkalmazását nem rendelik, vagy a jelen törvény másként nem intézkedik. 132. §. Ha magyar honos férfi külföldi nővel akár külföldön, akár belföldön kot házasságot, a házasság érvényessége, a nő kora és cselekvőképessége kivételével, a magvar törvény szerint Ítélendő meg. 133. §. A magyar honost, ha külföldön köt is házasságot, a jelen tör vénynek 18—31. és 146. §-ai kötelezik. 134. §• Belföldön kötött házasságok esetében a jelen törvény 15., 16. és 17. §-ai a külföldiekre is alkalmazandók. Egyebekben a 131. § rendelkezései a külföldi házasulónak belföldön kötött házasságára is irányadók. (51, §.) 135. § Belföldön rendes lakhelylyel bíró kiskorú külföldi részére, ki a házasságkötéshez hazájának törvényei szerint szükséges szülői vagv gyámi beleegyezést önhibáján kivül megszerezni nem képes, a belföldi gyámhatóság gondnokot rendel és ennek meghallgatása után a házasságkötéshez a beleegyezést megadhatja. 136. §. A házasság érvényessége alakszerűségek tekintetében a házasság kötés idejében és helyén fennálló törvények szerint Ítélendő meg. (46. §. e.) A magyar honosnak külföldön kötendő házasságát a belföldön is ki kell hirdetni. (,30. §.) 137. §. Magyar honosok házassági pereiben csak a hazai bíróságok ítélete hatályos. 13S. §. A magyar honosság elnyerése előtt létrejött oly tények alapján, melyek a házastársak korábbi joga szerint bontó vagy ágytól és asztaltól való elválasztó okot képeznek, a házasságot a belföldi biróság felbonthatja, ha azon tények a jelen törvény szerint is bontó okul szolgálnak Ha az ágytól és asztaltól való elválasztást a külföldi biróság a magyar honosság elnyerése előtt kimondotta, a belföldi biróság felbonthatja a házasságot, ha az elválasztás oly tény alaoján történt, mely a jelen törvény szerint bontó okul szolgál. 139. §. Külföldiek házassági pereiben a belföldi bíróságok csak az esetben járhatnak el, ha abban az államban, a melynek a házasfelek honosai, ezen honosok házassági pereiben az idegen bíróságok ítéletei is hatályosak. 140. §. A nó', ki Magyarország területén külföldivel kötött házasságát közvetlenül megelőző idó'ben magyar honos volt, férje ellen a belföldi biróság előtt indíthat érvénytelenségi pert, ha férjét a házasság megkötése után külföldre nem követte. Ha magyar honos férj bontó okul szolgált tény elkövetése után más állam honosa lett, de neje őt külföldre nem követte, ellene a házasság felbontása végett neje a külföldi biróság előtt is pert indíthat. 141. §. Külföldi házasfeleknek belföldön tartózkodása esetében a belföldi bíróságok a 124—126 §-oknak megfelelő intézkedéseket akkor is megtehetik, ha ii házassági per hatóságuk alá nem tartozik. 142. §. Azon külföldinek házasságára, kinek állampolgársága meg nem állapitható, mindazon esetekben, melyekben a jelen törvény szerint a külföldi hazájának törvényei volnának irányadó';, lakhelyének törvényeit kell alkalmazni. 143. §. Államszerződéseknek a házassági jogviszonyokra vonatkozó intézkedései akkor is irányadók, ha a jelen törvény határozataitól eltérnek. VIII. FEJEZET. Büntető határozatok. 141. §. A bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv 252.' 2 3.. 256. és 257. §-ainak rendelkezései, azzal a változtatással, hogy a szabadságvesztésen felül a viselt hivatal elvesztésének büntetése is megállapítandó, a jelen törvény hatályba lépte napjától kezdve, a házasság kötésnél közreműködő polgári tisztviselőre alkalmazandók. Az a polgári tisztviselő, ki a jelen törvény rendelkezéseibe ütköző házasság megkötésénél tudva közreműködik, vétséget követ el és a mennyiben cselekménye súlyosabban büníetendö cselekményt nem képez, két hónaptól hat hónapig terjedhető fogházzal és a viselt hivatal elvesztésével büntetendő. Az a polgári tisztviselő, ki az előbbi pontban emiitett cselekményt gondatlanságból követi el, a mennyiben cselekménye súlyosabban büntetendő cselekményt nem képez, vétség miatt ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő ; ismétlés esetében a viselt hivatal elvesztése is kimondható. 145. §. Azon lelkész vagy vallási szertartás teljesítésére jogosított más személy, ki egyházi összeadásnál eljár, mielőtt a felek igazolták volna, hogy a házasságot a polgári tisztviselő előtt megkötötték, vétséget követ el és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő ; ismétlés esetében a cselekmény egy hónaptól két hónapig terjedhető fogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha kiderül, hogy a házasság a polgári tisztviselő előtt előzőleg megköttetett, a cselekmény, mint kihágás háromszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Nem büntethető a cselekmény, ha az egyházi összeadás az egyik félnek közel halállal fenyegető betegségében történt. 146. §. A ki a jelen törvényben megszabott akadály ellenére tudva házasságot köt, a mennyiben cselekménye súlyosabban büntetendő cselekményt nem képez, vétséget követ el és három hónapig terjedhető fogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 147. §. A véderöről szóló 18S9. évi VI. t.-cikknek az engedély nélküli nősülésre vona'kozó büntető határozatai továbbra is érvényben maradnak. 148. §• A fennebbi §-okban meghatározott vétségek eseteiben az eljárás a kir. törvényszék, a kihágás esetében pedig a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. IX. FEJEZET. Vegyes határozatok. 119. § A jelen törvény alkalmazásában cselekvőképtelenek alatt értendők ' a) a 12. éven alul levők ; b) a kik elmebetegség miatt, vagy egyéb okból eszök használatától meg vannak fosztva, m;g ezen állapotuk tart; c) az 1887: XX. t.-cikk 2íi. §-ának a) pontja alapján gondnokság alatt lévők ; d) a kiknek gondnokság alá helyezéíe az 1885: VI. t.-cikk 1. §-hoz képest előzetesen el van rendelve; e) azok, a kiknek kiskorúsága az 1877 : XX t.-cikk 28, §. <t) pontjával egybeeső okokból meg van hosszabbítva. 150. §. Korlátolt cselckvöképességűek a jelen törvény értelme szerint : a) azon kiskorúak, a kik az előző §. ér elmében nem cselekvőképtelenek : 6) azon teljeskorúak, a kik az 187,": XX. törvénycikk 23, §-ának b) vagy c) pontja alapján gondnokság alatt vannak. 151. §. Az a nő, a kinek házassága a 72. §. alapján megtámadható : a jelen törvény 76. §. i), 77. §. />), 84. és 85. §-ai alkalmazásában a kiskorúakkal egyenlő elbánás alá esik, mig eltekintve a férjhez meneteltől, más alapon teljes korúvá nem vált. Törvényes képviselőül ily esetben továbbra is azt kell tekinteni, a ki a házasság kötésekor törvényes képviselő volt. Ugyanez áll a gyámhatóságról, lö2. §. A kiskorúság meghosszabbítása a jelen törvény alkalmazásában tekintetbe nem vétetik. 153. §. Leszármazók alatt értendők a jelen törvény szerint, a menynyiben az mást nem rendel : a) a törvényes utólagos, házasság által törvényesített, a mennyiben pedig nőnek leszármazóiról van szó, a törvénytelen gyermekek is ; b) a királyi leirat által törvényesített és az örökbe fogadott gyermekek ; c) az a) és b) pontban emiitett gyermekeknek a) pont szerinti leszármazói. A felmenő rokonság megállapítására e határozatok megfelelően alkalmazandók. 154. §. Oly örökbefogadás, a melynél a vérszerinti anya az atyai hatalmat, vagy a vérszerinti anya a gyámságot föntartotta : a jelen törvény alkalmazásában tekintetbe nem vétetik. 155. §. Az 1868: IIV. t.-c. 522., £24. §-aí és az 1881 • L1X. t.-c. 89. §-a akként módosulnak, hogy a holttányilvánitás minden esetében azok az eljárási szabályok alkalmazandók, a melyek az örökség birtokbavétele I végett kért holttányilvánitás esetére irányadók. Házasságvédö akkor sem rendelendő, ha a holtlányilvánitást a házastárs kéri. Az 1868: LlV. t.-c. 522. b) pontjának esetében hozott holttányilvánitó ítélet egyenlő hatályú az a) pont esetében hozott ítélettel. X. FEJEZET. Zárhatározatok. 156. §. A házassági ügyekben való bíráskodás a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik. 157. §. A folyamatban levő házassági és eljegyzési perek az illetékes kir. bíróságokhoz átteendők. A biióságok ezen házassági perekben : a) a házasság érvényessége felett azon jogszabályok szerint itétnek, melyek a jelen törvény hatálybaléptét megelőzőleg fennállottak ; /;) a felbontást és az ágytól és asztaltól való elválasztást csak akkor mondhatják ki, ha annak mind a fennállott jogszabályok, mind a jelen törvény szerint bontó okot képező tény alapján ágytól és asztaltól való elválasztásnak volt helye. A folyamatban levő eljegyzési perekben kizárólag a jelen törvény rendelkezései alkalmazandók. 158 §. A jelen törvény hatálybalépte előtt kötött házasságok érvényessége a korábbi jogszabályok szerint Ítélendő meg. Ily házasságok azonban olyan érvényességi akadály alapján, melyet a jelen törvény annak el nem ismer, csak akkor támadhatók meg, ha alóla a korábbi jogszabályok szerint nem volt felmentésnek helye. 159 §. A jelen törvény hatálybalépte előtt kötött házasságok a korábbi jogszabályok uralma alatt létrejött tények alapján is felbonthatók, ha ezen tények mnd a házasságra nézve érvényben volt jogszabályok, mind a jelen törvény szerint bontó okot képező ily tény alapján ágytól és asztaltól való elválasztásnak volt helye. Ily esetekben alperes a 107. §-nak megfelelően kérheti felperesnek vétkessé nyilvánítását, ha ellene oly tényt igazol, mely a korábbi jogszabályok szerint bontó okul szolgált, habár azt a jelen törvény ilyennek nem is ismeri el. 160. §. Ha a korábbi jogszabályok alapján hozott Ítéletben az elválasztott házasfelek egyikének házasságkötő képessége korlátoztatott, az ily korlátozásnak csak a jelen törvény 23. § ában meghatározott esetben van jogi hatálya. 161. §. Ha a korábbi jogszabályok szerint a házasfelek oly tények alapján, melyek a jelen törvény szerint bontó okul szolgálnak, ágytól és asztaltól jogerejüleg elválasztattak, a 130. §-ban foglalt feltételek mellett bármelyik házasfél kérheti, hogy a bíró az ágytól és asztaltól elválasztó ítéletet felbontó Ítéletté változtassa át. 162. §. Ha a felek igazolják, hogy a kihirdetés a jelen törvény hatálybalépte előtt a korábbi jogszabályoknak megfelelően megtörtént, ujabb kihirdetés nem szükséges. A polgári tisztviselő azonban ily e-etben is köteles megvizsgálni, nem forog-e fenn a jelen törvény szerint házassági akadály. 163. §. Ha a jelen törvény a jogok érvényesítésére határidőt szab és I ily korlátozást a korábbi törvény nem ismer : a határidő a jelen törvény hatályba lépte napjától számítandó. 16 í. §• Ha a jelen törvény a jogok érvényesítését a korábbinál rövidebb határidőt állapit meg, a jelen törvény rendelkezései csak akkor alkalmazandók, ha a félnek jogai érvényesítésére a korábbi jogszabályok alapján a jelen törvényben megszabottnál hosszabb idő áll még rendelkezésére. Ily esetben az új határidőt ezen törvény hatálybalépte napjától kell számítani. 165. §. A minisztérium felhatalmaztatik, hogy a jelen törvényt Fiume városában és területén rendelettel haiályba léptesse. I(i6. §. A jelen törvény 189 . . . hó . . napján lép hatályba. Ezen napon a házassági és eljegyzési ügyekre vonatkozó fennálló jogszabályok hatályukat vesztik és helyükbe a jelen törvény határozatai lépnek. 167. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyi és belügyministerek bízatnak meg. Belföld. A házasságjogi javaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában. Budapest, január 4. A tárgyalásról a részletes tudósítás igy szól: A képviselőház igazságügyi bizottsága ma délelőtt tizedfél órára egybehitt ülésén a házasságjogi javaslat részletes tárgyalásának folytatását a hatodik szakasz megvitatásával kezdette. A szakasz igy szól: »A kártérítési és visszakövete'.ési jog az örökösökre csak az esetben száll át, ha a jogosult keresettel érvényesítette.« T e 1 e s z k y István előadó szükségesnek tartaná annak kimondását, hogy a kártérítési és visszakövetelési jog végrehajtás alá is csak az esetben vonható, ha a jogosult keresettel érvényesítette. W 1 a s s i c s Gyula a szakasznak akként való módosítását javasolja, hogy a kártérítési és visszakövetelési jog az örökösökre -csak az esetben száll át, ha igazolják, hogy a jogosult kétségtelen módon kifejezte akaratát a kereset megindítása iránt.