A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 19. szám - Magyar sommás eljárás és fizetési meghagyás

74 A JOG. nyek az ingatlan állagát érintő terhet: az első bíróság Ítéletét a ! per főtárgyának felebbezett részében M. Péter alperesre nézve a | vonatkozó indokok alapján megváltoztatni kellett. A m. kir Curia (1894. febr. 16. 2,8l3. sz. a.): A másod- J bíróság Ítélete abban a részében, mely szerint alperesek a meg- j itélt 90 frt 65 kr. tőke és kamata megfizetésében csak egyenlő arányban és nem egyetemlegesen marasztaltattak, akként változtattatik meg, hogy a megajándékozott I—IV. r. alperesek annak tűrésére, hogy felperes megítélt követelését az ajándékozás tárgyát képező, a jelen perben 2. sz. a. beügyelt átadási szerződésben megjelelt ingatlanra vezetendő végrehajtás utján kielégíthesse és ekként a marasztalási összeg megfizetésére az ajándékba nyert vagyon erejéig korlátozás nélkül köteleztetnek. Egyebekben stb. Indokok: Felperesnek felebbezésében foglalt azt az állítását, hogy M. Péter III. r. alperessel szemben keresetétől elállott volna, a periratok nem igazolják, ez okból és tekintve azt, hogy nevezett alperes az őt marasztaló II. bír. Ítélet ellen nem feleb bezett, az e tekintetben helybenhagyandó volt azért, mert az, hogy az I., II., IV. r. alperesek mellett a III. r. alperes is marasztalva lett, felperesre nézve sérelmet nem képez. Azon általánosan elfogadott elvnél fogva, hogy a megfelelő feltételek fenforgása mellett a megajándékozott az ajándékozónak adósságát az ajándékozott vagyon értéke erejéig fizetni tartozik, a hitelező nem korlátozható abban a jogában, hogy midőn több az ajándékozott és ekként a kötelezett, ezek közt követelésének per és végrehajtás utján való érvényesítése tekintetében szabadon választhasson, minélfogva és tekintve azt, hogy a felperes azon kérelmében, hogy alperesek követelésének megfizetésére egyetemlegesen köteleztessenek : azon korlátolt kérelem is benfoglaltnak vélelmezendő, hogy a követelés erejéig az ajándékozott vagyonból kielégítést nyerjen, kellett a másodbiróság ítélete vonatkozó részének megváltoztatásával mind a négy alperest az arány megjelelése nélkül a marasztalási összeg megfizetésére az ajándékba nyert vagyon erejéig kötelezni, illetve felperest arra feljogosítani, hogy követelését az ajándék tárgyát tevő vagyonra vezetendő végrehajtás utján kielégíthesse. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. (A határozattárba felvett határozat.) Szegedi kir. itélő tábla: D. Máténak I. Mátyás ellen 400 frt és járulékai iránt folyamatba tett végrehajtási ügyében, a kielégítési végrehajtás elrendelése tárgyában hozott elsőbirósági végzés megvizsgálása alkalmával felmerült ama jogkérdés felett, hogy a fizetést teljesített egyik váltókötelezett kérelmére a többi váltókötelezett társai ellen engedmény alapján elrendelhető-e a végrehajtás 2,494/94. sz. a. kimondotta és a határozattárba felvétetni rendelte, hogy : az engedményes váltókötelezett kérelmére a többi váltókötelezett ellen nem rendelhető el a végrehajtás azon az alapon, hogy a váltóbirtokos bírói határozaton alapuló jogait a fizetést teljesített váltókötelezettre engedményileg átruházta. Indok: Az egyetemleges adóstársak által teljesített fizetés a váltóbirtokossal szemben valamennyi adóstárs javára szolgál, a minek a következménye az, hogy az ilyen fizetés a jogosítottnak valamennyi adóstárs ellen fenállott követelését megszünteti. A fizetés által megszűnt jogot tehát a váltóbirtokos többé joghatálylyal nem engedményezheti. Ehhez járul, hogy a váltókötelezettségben álló feleknek egymás irányában keletkezett viszonyait a váltótörvény 23. s illetve 51. §-a szabja meg és pedig úgy, hogy a fizető a fizetésből eredett jogait előzői ellen visszkereset után érvényesítheti. A fizetőnek vele váltó kötelezettségben álló társaival szemben végrehajtási alapul, tehát csak olyan bírói határozat szolgálhat, a mely közöttük a keletkezett váltóviszonyt döntötte el. Ezért és mert a puszta engedményezés a feleknek egymás irányában törvény által szabályozott jogain nem változtathat, a váltóbirtokos javára hozott birói határozat;nem fogadható közokiratnak, a melynek alapján az 1882. évi LX. t.-c. 1. és 13. §-a értelmében végrehajtás a fizető engedményes váltókötelezett javára elrendelhető volna. Kelt Szegeden, 1894. évi március 27-én. Hitelesíttetett 1894. évi április hó 9-én. A vasút az utánvéttel küldő felperes megbízottjaként járván el, akkor, midőn az árúk vételárát alperestől felvette: az a körülmény, hogy felperes az árúknak tényleg a kereset beadása előtt történt kiváltásáról csak a kereset beadása után értesült, alperesnek hátrányára nem szolgálhat. A budapesti V. ker. kir. járásbíróság (1893. január 23. 8,783. sz. a.j: dr. Rusznyák Samu ügyvéd által képviselt Weiszfeiler testvérek cég felperesnek dr. Preyer Hugó ügyvéd által képviselt K. Adolf alperes ellen 95 frt 32 kr. tőke és jár. iránti perében következőleg itélt: Alperest kötelezi a kir. járásbíróság, hogy felperesnek rótt perköltséget 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizessen stb. Indokok: A kir. járásbíróság alperes ama tényével, miszerint ő a kereseti árúkat, melyek részint utána küldettek, utólag saját beismerése szerint kiváltotta, beigazoltnak látja ama perdöntő körülményt, miszerint a kereseti árúk ténylég utánvétellel rendeltettek. Tekintve pedig, miszerint a K. T. 345. §. szerint más helyről küldött árúk azonnal átveendők, ha azok a törvényes kellékeknek megfelelelnek ; tehát a jelen esetben is az általa nem kifogásolt árúkat azonnal átvenni tartozott, mit azonban nem tett ; mert a 2. •/. alatti közokirat szerint részére 1892. május 8 án elküldött árúk a C. alatti közokirat szerint még ugyanazon évi május 25-én sem vette át, ily esetben pedig az eladónak joga a K. T. 352. §. értelmében a szerződés betartását követelni, vagyis a jelen esetben alperest a vételárért megperelni, a mint 1892. évi június 9-én meg is tett. Ezen perre tehát a fentiek szerint alperes mulasztása adott okot ; ennélfogva őt a per költségeiben elmarasztalni kelett annál is inkább, mert abbeli védekezése, miszerint az árúkat 30 nap alatt van joga átvenni, a mely ideig a vonat azt meg is őrzi, mint K. T. 345. §-ába ütköző figyelembe nem vétethetett stb. A budapesti kir. itélő tábla (1893. okt 24. 24,745. sz. a.): az első bíróság ítéletét megváltoztatja, felperest a perköltségre leszállított keresetével elutasítja stb. Indokok: Felperes beismerte, hogy alperes azokat az árúkat, melyeknek vételárát a kereseti összeg képezi, habár az átvételt előbb megtagadta is, később kiváltotta és ekként azoknak utánvett árát, vagyis a kereseti összeget és pedig a nem kifogásolt 2 ./• alatti szállító levél szerint 1892. évi május 27-én, tehát még a keresetnek 1892 június 9 én történt beadása előtt megfizette. Minthogy pedig az árúkat utánvéttel küldő felperes a vételár beszedésével a szállító vasutat bizta meg s igy a vasút, mint felperes megbízottja járt el akkor, midőn az árúk vételárát alperestől felvette : ennélfogva az a körülmény, hogy felperes, a mint állítja, az árúk kiváltásáról csak a kereset beadása után értesült, alperesnek, ki a felperes megbízottja részére teljesített fizetéssel kötelezettségének még a kereset megindítása előtt eleget tett, hátrányára nem szolgálhat és ugyanazért felperest, ki a kereseti összeg kifizetése után a keresetet jogos alap nélkül indította, az elsőbiróság ítéletének megváltoztatása mellett stb. A m. kir. Curia (1894. márc. 30. 22. sz. a.): A másodbiróság Ítélete indokaiból helybenhagyatik stb. Az előzőleg eredménytelenül tett biztosítási ajánlatok elhallgatása fontos körülményt képez a hiztositási szerződés elvállalására s igy annak érvénytelenítésére is. Visszakinálhatlan főesküt kínáló mi adatot sem hozván fel arra nézve, hogy a megkínált a bizonyítandó ténykörülményről tudomással bírt, emez eskünek a prts "235. §-a értelmében helye nem lehet. A budapesti kereskedelmi és váltó törvényszék (1891. dec. 31., 59,029. sz. a.): Dr. Kürcz Jakab ügyvéd által képviselt Özv. B. Vilmosné mint kk. B. Béla t. és t. gyámja felperesnek dr. Beck Hugó ügyvéd által képviselt »Equitable« egyesült-államokbeli életbiztosító-társulat magyarországi aligazgatósága alperes ellen 2,000 frt tőke és járulékai iránti perében a következő Ítéletet hozta : Ha alperes Pohl G. Gusztáv személyében leteszi a főesküt arra, hogy a biztosított B. Vilmos által az »első magyar általános biztositó-társaság«-nál, a »magyar-fancia biztositó-társaság«-nál és a »trieszti általános biztositó-társaság«-nál tett eredménytelen életbiztosítási ajánlatok megtételéről a biztosítási kötelezvény kiállítása idejében tudomással nem birt és hogy azokról csak a biztosított B. Vilmos halála után értesült, akkor felperes keresetével elutasittatik ; ellenkező esetben alperes köteles felperesnek 2,000 frt tőkét megfizetni stb. Indokok: Alperes az A) a. kötvény szerint létrejött életbiztosítási szerződést a K. T. 475. §. értelmében érvénytelennek kéri kimondatni, mert a biztosított B. Vilmos a biztosítási kötvény alapját képező 3 •/. a. biztosítási ajánlatában a 10. C) alatti kérdésre felelve, elhallgatta azt, hogy előzőleg más társaságnál oly életbiztosítási ajánlatot tett, melyre kötvény kiállítva nem lett, holott tényleg az első magyar általános, továbbá a magyar-francia, végül a trieszti általános biztosító társaságoknál tett a a 3 •/. sz. a. ajánlatot megelőzőleg oly ajánlatokat, melyek az említett biztosító társaságok által biztositási szerződések alapjául el nem fogadtattak. Ezen érvénytelenítési kifogással szemben döntő kérdéseknek tekintendők : 1. Vájjon a biztosított tényleg valótlan feleletet adott-e az emiitett kérdésre? 2. Vájjon a valótlan felelet a biztosítás elvállalásánál fontos körülményre vonatkozDtt-e ? 3. Vájjon a szerződés megkötésekor a biztositónak nem volt-e tudomása a biztosított feleletének valótlanságáról? Az első kérdésnél felperes nemcsak azt tagadta, hogy a biztosított valótlan feleletet adott, de még az állítólag valótlan feleletet tartalmazó 3 •/. a. biztositási ajánlatnak valódiságát is tagadta. Miután azonban felperes az alperes által a 3 •/. a. ajánlat valódisága kérdésében kínált visszakinálhatlan főesküt el nem fogadta, miután továbbá W. Sándor és U. Ármin tanuk egybehangzó vallomása szerint a felperes által A) alatt becsatolt biztosítási kötvény a 3 7- a. ajánlat alapján lett kiállítva, a 3-/. a.