A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 19. szám - A gyermekek megvédése az atyai (gyámi) hatalommal való visszaélések ellen a magyar jog szerint

148 A JOG. 29. §. A biró a neki kiosztott sommás perekről a VII. mintaszerint jegyzéket vezet. A sommás perek jegyzékét a biró saját felelőssége és felügyelete mellett a segéd- vagy kezelő személyzetnek e célra kijelölt tagja által is vezettetheti. Minden kereset uj folyó számot kap a sommás perek jegyzékében. Uj folyó szám alatt vezetendők be a perujitási kereset, a semmiségi kereset s a végrehajtás folyamán megindított keresetek. Ha a felebbviteli bíróság a kir. járásbíróság ítéletét az 1893 : XVIII. t.-c. 165. §-a értelmében feloldja és az ügyet tárgyalás és ujabb Ítélethozatal végett az első bírósághoz visszautasítja, valamint ha a felebbviteli bíróság az első bíróságnak pert megszüntető végzését megváltoztatja, az ügy uj folyó szám alatt vezetendő be a jegyzékbe, azonban a két bevezetés közötti kapcsolat kitüntetendő mindkét ügy lajstromszámának »Észrevételek« rovatában Ugyanez áll akkor is, ha a felebbviteli bíróság az 1893: XVIII. t.-c. 167. §-a alapján tárgyalás és ítélethozatal végett utasítja vissza az ügyet az első bírósághoz. 30. §. Ha a bíróság elrendeli, hogy az egy keresetben érvényesített több követelés elkülönítve tárgyaltassék (1893 : XVIII. t.-c. 42. §. első bekezdés), mindenik követelés iránti eljárás külön pernek tekintendő. Ily esetben a perek egyike megtartja a perlajstrom eddigi számát, a többi per pedig az elkülönítést rendelő hatá-ozat iktatói számának és az iktatás idejének kitüntetésével uj folyó szám alatt vezetendő be a lajstromba s ez az »Eszrevételek« rovatában megjegyzendő. Ha pedig a bíróság közös tárgyalás és eldöntés végett elrendeli oly pereknek egyesítését, melyek előtte egymással összefüggő követelések iránt vannak folyamatban (id. törv. 43. §.) ; a jegyzékben a megfelelő bejegyzéseket csak az egyik ügynél kell megtenni s az ügyek közti kapcsolatot az »Eszrevételek« rovatában ki kell tüntetni. Ha a bíróság az egy eljárásba egyesitett több per közül csupán az egyik perre nézve hoz elkülönített végítéletet (id. törvény 1(J2. §. második bekezdése), ezt csupán az illető pernél kell kitüntetni. 31. §. A jegyzéknek a per befejezését jelző rovatát csak akkor kell kitölteni, ha a bíróság oly határozatot hoz, vagy ha a felek közt oly egyezség létesül, melylyel a per a járásbíróságnál teljesen el van intézve, avagy ha a per a bíróság külön határozata nélkül is megszűntnek tekintendő. Ellenben, ha az eljárás csupán félbeszakad vagy szünetel, ezt csupán az »Észrevételek« rovatában kell kitüntetni és ha a fél az eljárás újrafelvételét vagy folytatását kéri, ezt a megjegyzést keresztül kell húzni. A részitéletet az »Észrevételek« rovatában is ki kell tüntetni. 32. §. A szóbeli tárgyalások határnapjairól a VIII. minta szerint külön naplót vezet. Ebbe a naplóba be lehet vezetni az egyezségi kísérlet végett kitűzött határnapokat s a biró által polgári ügyben kitűzött más határnapokat is. 33. §. A tárgyalandó ügyekről a határnapot előzőleg a IX. minta szerint jegyzéket kell készíteni s ebbe a jegyzékbe az ügyeket a napló sorrendében kell bevezetni. A jegyzék a tárgyalás napján a bíróságnál nyilvánosan kifüggesztendő. A biró az ugyanarra az órára kitűzött összes ügyek felhívása után a tárgyalások sorrendjét állapítja meg. A sorrend megállapításánál szem előtt kell tartani, hogy az előreláthatólag egyszerű és röviden elintézhető ügyek a bonyolódottabb és hosszabb tárgyalást igénylő ügyek miatt ne szenvedjenek késedelmet. Ehhez képest első sorban azokat az ügyeket kell tárgyalni, melyekben a felek halasztani vagy egyezkedni akarnak, a melyekben a felek egyike meg nem jelent, vagy a melyeket előreláthatólag elismerés vagy lemondás alapján hozott határozattal lehet elintézni. 34. §. Ha felperes a tárgyalás előtt az 1893. évi XVIII. t.-c. 9—11. §-ai értelmében követelhető biztosítékot leteszi: az ily letétet el kell fogadni. Ha a felperes az 1893: XVIII. t.-c. 30. §-a második bekezdése értelmében a költség- vagy biztositékösszeget közvetlenül a bírónál teszi le: a letett összeg kezelése tekintetében a biró az ü. sz. 54. §-a értelmében intézkedik. Az ü. sz. 54. §-a irányadó az 1893 : XVIII. t.-c. 83. §. értelmében letett összeg kezelésére nézve is. 35. §. A félnek személyes meghallgatása alkalmával hozzá intézett kérdéseknek a jegyzőkönyvbe felvétele rendszerint nem szükséges, kivévén, ha a fél valamelyik lényeges kérdésre nem felel, vagy kitérően felel. A félnek a perbíróság eszközölte személyes megkérdezése alkalmával tett nyilatkozatait a tárgyalási jegyzőkönyvbe kell felvenni, abban a mértékben, mely az 1893 : XVIII. t.-c. 48. §-ának 3. pontjában általában a felek előadásának jegyzőkönyvezésére nézve van megrendelve. Ha a bíróság a fél személyes megkérdezését megkeresett biró utján eszközli : a megkeresés ahhoz a járásbírósághoz intézondő, a melynek területén a fél lakik vagy tartózkodik. A megkeresvényben szabatosan meg kell jelölni a ténykörülményeket, melyekre nézve a fél kikérdezendő s szükség esetében közölni kell a félhez intézendő kérdéseket is. A félnek a megkeresett bíróság utján eszközölt meghallgatása esetében tett nyilatkozatait összefüggően és teljesen külön jegyzőkönyvbe kell venni. 36. §. Ha a bíróság az 1893 : XVIII. t.-c. 42. §-ának első bekezdése értelmében elrendeli, hogy egy keresetben érvényesített több követelés elkülönítve tárgyaltassék: az ezt a határozatot követő eljárás minden egyes követelést illetőleg külön-külön pernek lévén tekintendő (30. §.) : ezen perek mindegyikéről külön percsomót kell készíteni olykép, hogy az egyik követelés iránti eljárás a megkezdett percsomónál folytatandó, a többi követelések mindegyike feletti tárgyalásról pedig uj tárgyalási jegyzőkönyv veendő fel, melyhez az eredeti percsomó iratainak hivatalból készített másolata — a mennyiben ez a további eljárás folytatásához mellőzhetlenül szükséges — csatolandó.'Az elkülönítési pernek az ü. sz. 126. §-a értelmében vezetett mutatókönyvben uj rovatot kell nyitni. Hasonló eljárást kell követni akkor is, ha a bíróság több külön per egyesitését elrendelő határozatát megszünteti. Azonban ebben az esetben a mutatókönyvben uj rovatot nyitni és uj irattári irományjegyzéket készíteni nem kell, hanem az egyesítés előtti mutatókönyvi rovat és irományjegyzéket kell folytatni. Ha a biró az 1893 : VIII. t.-c. 102. §-ának második bekezdése értelmében elkülönített végitéletet hoz : az ítéletet az illető követelésre vonatkozó percsomóba kell elhelyezni s a közös percsomónak szükséges iratait csak akkor kell lemásoltatni, ha az elkülönített végitélet ellen felebbezés adatott be. 37. §. Midőn a bíróság az 1893: XVIII. t.-c. 43. §-a értelmében több pernek egyesitését rendeli el, ezen perek iratait egyesíteni kell. Az ü. sz. 126. §-a értelmében vezetett mutatókönyv második rovatában az iktató számokat folytatólag csak az egyik pernél kell bevezetni; az ügyek közötti kapcsolatot azonban ki kell tüntetni. Az iratok egy iratcsomóban az egyik irattári irományjegyzék mellett helyezendők el, a többi már megkezdett irományjegyzék 4. rovatában pedig az egyesítés megtörténte feljegyzendő. Hasonló eljárást kell követni akkor is, ha a bíróság egy keresetben érvényesített több követelésnek elkülönítését rendelő határozatát megszünteti. A biró köteles a jelen és a 36. §. esetében a kezelő hivatalt megfelelően utasítani. 38. §. A biró köteles az 1868 : LIV. t.-c. 105. §-ának a csend és rend fentartására vonatkozó rendelkezéseinek szigorú megtartására ügyelni és a közönség zavargásainak, illetlen viseletének, tetszés vagy visszatetszés nyilvánítása esetében mindezeknek fékezése és e célból szükség esetén a terem kiürítése iránt intézkedni. Tettleges ellenszegülés esetén vagy nagyobb kihágás esetében jogában áll a bírónak a tettest nyomban letartóztatni és az illetékes büntető bíróság elé állítani. Ha a biró az 1893 : XVIII. t.-c. 36. §-a értelmében pénzbírságot szab ki, az erre vonatkozó határozatot a tényállással együtt külön jegyzőkönyvbe veszi. 39. §. A mennyiben a járásbíróság segéd- és kezelő személyzetének létszáma megengedi, a tárgyalásnál jegyzőkönyvvezetőt kell alkalmazni. A jegyzőkönyvben semmit sem szabad a sorok közé-, fölé- vagy aláírni. Ha szavakat kell törülni, ennek ugy kell történnie, hogy olvashatók maradjanak. Pótlásokat a jegyzőkönyv szélén vagy alul kell megtenni és ha lényegesek, külön aláírni 40. §. A jegyzőkönyvet a biró vagy a jegyzőkönyvvezetőnek tollba mondja vagy maga írja. A felek vagy képviselőik nem Írhatnak sajátkezűleg a jegyzőkönyvbe nyilatkozatokat, a jegyzőkönyvvezető pedig csakis a biró s nem a felek által tollba mondott nyilatkozatokat veheti jegyzőkönyvbe. A járásbíróság vezetője felügyel, hogy ezek a szabályok megtartassanak. A jegyzőkönyv szabályszerű felvételének ellenőrzése a felügyeleti hatóságoknak különös kötelessége s erre az ügyvitel megvizsgálásakor tüzetesen ki kell terjeszkedni. 41. §. A jegyzőkönyvben fel kell említeni, hogy a jegyzőkönyv felolvastatott és helybenhagyatott. Ha a jegyzőkönyv felolvasása után a felek a jegyzőkönyv kiegészítése vagy kiigazítása iránt kérelmet terjesztenek elő és ha a biró a kérelmet alaposnak találja, a kiegészítést vagy kiigazítást a fél kérelmének részletes előadása nélkül teszi meg. Ha pedig a kiegészítést vagy kiigazítást nem teljesíthetőnek találja, ezt a jegyzőkönyvben a kérelem tárgyának megemlítése nélkül jegyzi meg. Ha a fél a jegyzőkönyv aláírását megtagadja, a megtagadás okát a jegyzőkönyvben nem kell megemlíteni. A jegyzőkönyvet be kell vezetni az iktatókönyvbe. E szabály alól kivétetnek azok a jegyzőkönyvek, melyek szerint az eljárás a felek értesítése nélkül folytatandó. A jegyzőkönyv és mellékleteiknek az érdekeltek részéről való megtekintésére és lemásolására nézve az ü. sz. 2—4. §-a irányadó. (Folyt, köv.) Belföld. A. sommás eljárási törvény életbeléptetése — mint már egy izben közöltük — az igazságügyminiszter ur által szept. hó 1-ére szándékoltatik. Ezen törvény életbeléptetése mind az alsó, mind a felebbezési forumokon nagy változást fog előidézni az ügykezelésben. Másrészt nehéz és bonyolult voltánál fogva nagy előkészültséget igényel bíróság és ügyvédség részéről. Ez okból bizonyára az átmenetet a régi eljárásból az újba oly időpontra kellene megállapítani, a midőn a körülmények előreláthatólag a legkevesebb akadályt fognának a törvénynek amúgy is nehéz átmeneti működése elé gördíteni. Fáradságot vettünk magunknak és ez iránt az ország több vidékéről a járásbiróságoktól és törvényszékektől fölvilágositásokat szereztünk be, és ezek egybehangzóan a szeptemberi hónapot még korainak jelezték, miután akkor ritka azon biróság, melynek tagjai a szünidei szabadságolások miatt rnég teljesen együtt volnának, a mi már november hóban igenis beáll. Legtöbbje a kérdezetteknek azonban a jövő év január elsejét vélte a legkedvezőbb időpontnak az életbeléptetésre, miután a kezelésnek, a különféle kimutatásoknak, az ügyviteli nyomtatványoknak stb. az éven belül való megváltoztatása roppant sok felesleges munkát fogna okozni és bizonyára nagy bonyodalmakra is vezetni, a mi megint csak időpazarlás és felesleges megterheltetése a bíráknak és kezelő-személyzetnek. Ha minden hátrány figyelembe vétetik azzal a problematicus előnynyel szemben, hogy a törvény egy-két hónappal előbb léptettessék-e életbe, ugy bizonyára az igazságügyminiszter ur is hajlandó lesz a törvény életbeléptetését az 1895. év január elsejére állapítani meg, mi iránt az összes megkérdezett bíróságok nevében kérjük is. Az elsőfokú törvényszékeknél és járásbíróságoknál a költségvetési többlet emelkedését az 1894. évi igazságügyi költségvetés következőleg indokolja: A vizsgálóbírói intézmény fejlesztése, az örökösödési eljárás tervezete s küszöbön álló reformálása, az erdélyi birtokrendezési ügyek gyorsítása, a telekkönyvek kiigazítását tárgyazó intézkedések végrehajtása, de főként az új polgári peres eljárás életbeléptetése,