A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 18. szám - A bűntett kísérlete vagy a kísérlet bűntette? - Óvás biztonság hiánya miatt

140 AJOG. elüterjesztették. Ha a bíróság a fizetési meghagyás kibocsátását végzésileg megtagadta és a felsőbíróság e végzést felfolyamodás következtében megváltoztatja : [ezt az sÉszrevételek* rovatában kell megjegyezni. Ha a fél a visszautasított kérvényt a hiányok pótlásával újból beadja: az ügyet uj folyó szám alatt kell a naplóba bevezetni. A C) naplóba az ügyek a megkeresés beérkeztének sorrendjében vezetendök be. Ha oly ügyben kerestetik meg a bíró-ág a végrehajtás foganatosítása iránt, melyben előzőleg a fizetési meghagyás kézbesítése iránt is meg volt keresve, akkor az ügyet nem kell uj folyó szám alatt bevezetni, hanem a bejegyzéseket a régi folyó számnál kell folytatni. Ha pedig oly ügyben történik a végrehajtás iránt megkeresés, mely előzőleg nincs még a naplóba bevezetve, az 5—9. rovatokat keresztül kell húzni. A 6. §. első és harmadik bekezdése megfelelően alkalmazandó. 18. §. A fizetési meghagyásra vonatkozó beadványokat az ezekkel az ügyekkel megbízott bírónál kell benyújtani. A 7. §. második bekezdése ezekben az ügyekben is alkalmazandó. 19. §. Minden ügy iratait külön iratcsomóban kell kezelni. Az iratcsomót a II. minta szerint készített borítékkal kell ellátni. Az iratborítókon az iratcsomóhoz tartozó ügydaraboknak csupán sorszámát kell felsorolni. A bíróság előtt folyamatba tett fizetési meghagyásos ügyekre vonatkozó iratcsomókat elkülönítve kell kezelni a kézbesítési vagy végrehajtási megkeresésekre vonatkozó ügyek iratcsómóitól s az iratcsomókat az illető naplónak megfelelően B) vagy C) betűvel kell megjelölni. A 7. §. második, harmadik és negyedik bekezdése, valamint a 15. ezekben az ügyekben is alkalmazandó. 20. §. A feleknek a fizetési meghagyást tái{;yazó eljárásban szóval előadott kérelmeiről és előterjesztéseiről, nevezetesen a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelméről és az ellentmondásról az alábbi esetek kivételével jegyzökönyvet nem kell felvenni, hanem azokat csakis a napló megfelelő rovataiba kell bevezetni (1893 : XIX. t.-c. 24. § ). Jegyzökönyvet kell felvenni : 1. ha a biró a fizetési meghagyás iránti kérelmet vagy az ellentmondást visszautasitandónak tartja s a fél a biró részéről nyert felvilágosítás után továbbra is ragaszkodik kérelméhez vagy az ellentmondáshoz ; 2. ha a kérelmet vagy az ellentmondást az l8'.*3 : XIX. t.-c. 20. §-a értelmében más terjeszti elő meghatalmazásának igazolása nélkül. 21. §. Ha az 1. pont esetében a fél a nyert felvilágosítás után többé nem ragaszkodik kérelméhez vagy az ellentmondáshoz : a kérelmet illetőleg az ellentmondást nem kell a naplóba bevezetni. A fizetési meghagyásról, a visszautasító végzésről és a végrehajtásra vonatkozó bírói határozatokról külön fogalmazvány készítendő, mely az iratoknál marad. A feleknek vagy más bíróságnak adott egyszerű értesítések, úgyszintén a fentebbi tekintet alá nem eső oly más kiadmány fogalmazványát, mely valamely nyomtatvány egyszerű kitöltéséből áll, nem kell visszatartani ; elegendő, ha a naplóba bevezetésén kivül az intézkedés lényege megjegyeztetik. A fizetési meghagyás tervezetét a bíróságnál rendszeresített nyomtatványminta felhasználásával a fél is elkészítheti. Ebben az esetben a kérelmező és az ellenfél részére készítendő példányokon kivül az iratoknál megtartandó példányt is csatolni kell. Ily tervezet bemutatása esetén a fél szóbeli vagy Írásbeli kérelme arra szoritkozhatik. hogy a bíróság a fizetési meghagyást a bemutatott példáhyokon adja ki s a bíróság a bemutatott tervezet tartalmából bírálja meg, vájjon a fizetési meghagyás iránti kérelem törvényszabta kellékei fenforognak-e ? 22. §. Ha a biró az 1893 : XIX. t.-c. 6. §-a értelmében közös fizetési meghagyást bocsát ki, a fizetési meghagyás fogalmazványát csak az egyik ügynél tartja meg és a további bevezetéseket csakis ennek az ügynek naplószáma alatt eszközli. A napló »Észrevételek« rovatában ennél az ügynél meg kell említeni, hogy a fizetési meghagyásba mely más követelés foglaltatott be, a többi ügynél pedig azt kell megjegyezni, hogy az ügyre vonatkozó bejegyzések a napló melyik folyó száma alatt fordulnak elő. 23. §. A fizetési meghagyás kézbesítése külön e célra szolgáló, a VI, mintának megfelelő kézbesítési ívek felhasználásával történik. A biró köteles minden kézbesítési ívet beérkezése után azonnal megvizsgálni és a mennyiben hiányt tapasztal, a pótlás iránt megfelelően intézkedni. 24. A fizetési meghagyást kibocsátó biró a nála szóval előterjesztett ellentmondást megjegyzi a fizetési meghagyás fogalmazványán is, kivéve, ha az ellentmondásról jegyzőkönyvet vett fel (20. §.). Ha a fizetési meghagyás több adóstárs ellen volt kibocsátva, a napló illető rovatában meg kell jegyezni, hogy az ellentmondást melyik adóstárs terjesztette elő, a B) napló 11. rovatában pépig ki kell tüntetni, hogy a végrehajtás melyik adóstárs ellen rendeltetett el. Ha az illető rovatokban nincs elég hely a fenti bejegyzésekre : az »Észrevételek« rovatát is lehet felhasználni. 25. §. A fizetési meghagyásnak va^y az ellentmondásnak szóbeli előterjesztése esetében csak akkor kell a visszautasítást végzésbe foglalni: midőn a biióság a kérelmet vagy az ellentmondást a 20. §. 1. pontja értelmében jegyzőkönyvbe vette. A visszautasító végzést nem kell az ellenféllel közölni. (Folyt, köv.) Belföld. Az örökösödési eljárás a képviselőházban. F. hó 1-én a képviselőház elfogadta általánosságban és részleteiben is az örökösödési eljátási törvényjavaslatot. Az országgyűlési tárgyalásról röviden a következőkben számolunk be : K r a j t s i k Ferencz, az igazságügyi bizottság előadója hosszabb beszédben ajánlja az örökösödési eljárásról szóló törvényjavaslat elfogadását. Szerinte a javaslat megfelel a legszigorúbb követelményeknek is, mert nemcsak a jelenlegi viszonyokat vette figyelembe, hanem visszatekintett eddigi örökösödési eljárásunk egész históriájára. A mai hosszadalmas, nehézkes eljárással szem ben ez a javaslat az egyszerű és gyors megoldást igyekszik elérni az örökösödési ügyek körül. Azután fejtegette az egész kérdés históriáját, majd rátért a mai állapotok tarthatatlanságának ismertetésére. A mai eljárásnak szerinte, legnagyobb hibája az, hogy nélkülözi az egységes szerkezetet és a hatósági közreműködés terjedelme és sok egyéb intézkedés nem olyan, a mely a gyakorlati élet szükségletének és a jogbiztosság követelményeinek megfeleljen. A tárgyalás alatt levő javaslat mindenekelőtt a hatáskö egységesítését kívánja megvalósítani, mely feladatot aképpen oldja meg, hogy az árvaszékeknek, valamint a királyi törvényszékeknek hatáskörét végleg megszünteti s az örökösödési eljárást, ugy az annak keretébe tartozó mindennemű birói funkciót kizárólag a királyi járásbíróság hatáskörébe utalja. Ezután indokolva a bizottság által tett módosításokat és pótlásokat, ajánlja a törvényjavaslat elfogadását. Nánássy Ödön örömmel üdvözli a javaslatot, a mely régóla érzett bajokon van hivatva segíteni és ép ezért kijelenti, hogy a maga, de a függetlenségi és 48-as párt nevében is elfogadja a javaslatot részletes tárgyalás alapjául. Szól azután a javaslat hibáiról, a melyek azonban elenyészően csekélyek szerinte, az előnyeihez mérten. Hosszasabban foglalkozott azután amaz intézkedésekkel, a melyek a polgári peres eljárás reformálása céljából történtek. Végül kérte az igazságügyministert, hasson oda, hogy a polgári peres eljárás szabályozása mihamarabb keresztülvitessék (Helyeslés a baloldalon.) M a k f a 1 v a y Géza szerint a javaslat sok anomáliát meg fog szüntetni. Vannak ugyan a javaslatnak oly intézkedései, melyek a gyorsaság javára esnek, de ő hiszi, hogy azokat némi jóakarattal meg lehet szüntetni. Azt nem hiszi, hogy az eljárás olcsóbb lesz. Mindazáltal elfogadja a javaslatot. Márkus József szintén elfogadja a javaslatot. Hosszasabban fejtegeti a javaslat hiányait. Felemlíti, hogy a bíróság mellett nem működik elegendő személyzet. Remete Géza rövid felszólalásában szintén a javaslat mellett nyilatkozik. Szilágyi Dezső igazságügyrainister örömmel konstatálja, hogy a javaslattal sem egyes pártok, sem pedig a Ház a mtiga összeségében elvileg ellentétben nem áll. A felhozott kifogásokra megjegyzi, hogy lehetnek a javaslatnak fogyatékosságai, hiányai s ő is azt tartja, hogy e hiányokat közös akarattal békésen orvosolhatjuk, csak arra kéri a t. felszólalókat, hogy csak a legfontosabb kérdésekre nézve adják be javaslataikat, az apróbb hiányok a tárgyalás folyamán is pótolhatók, ha ő is látná, hogy azoknak korrigálását a gyakorlati élet követelné. Ajánlja a javaslat elfogadását. A ház azután a törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadja a részletes tárgyalás alapjául. A részletes tárgyalás. Az első szakaszt változatlanul elfogadják, a 2-ik §-nál elfogadták M a k f a 1 v a y Géza módosítását, a mely szerint az első bekezdés a következőképpen hangzik : »A méhmagzat, vagy a még meg nem született személy« stb. A 3. §-nál elfogadták V á r a d y Károly egy lényegtelen módosítását, a 4., 5. és 6. §-t vita nélkül. A 7-ik szakasznál Remete módosítását, a 8., 9., 10. szakaszt változatlanul fogadták el. A ll-ik szakasznál elfogadták Issekutz egy stiláris módosítását, a 14 és 15-nél Remete módosítását, a 16—21. szakaszok változatlanul, a 22. §. szintén Remete Géza módosításával, a 23. íj. pedig eredeti szövegezésében fogadtatott el. Vita nélkül szaladtak ezután a 42. §-ig, a melynél M a kfalvay Géza nyújtott be módosítást. Szilágyi felszólalása után a szakasz függőben hagyatott, az 53. §. Várady Károly, a 41. §. Teles zky István módosításával fogadtattak el. Az 55 — 56. §. változatlanul, az 57. szakasz Bölönyi Ödön módosításával, a 62-ik szakasz Teleszky István módosításával fogadtatott el. Hermán Ottó kéri az elnököt, hogy konstatálja a ház határozatképtelenségét, mivel a képviselők nincsenek százan. (Felkiáltások jobbról: Vagyunk százan!) El n ö k elrendelvén a megszámlálást, konstatálja, hogy 108 képviselő van jelen s így a ház határozatképes. Újból a 90-ik §-nál az előadó lényegtelen módosítását fogadták el. A 107. §. helyett Makkfalva y Géza egészen új szakaszt ajánl elfogadásra. A ház az új szakaszt az igazságügyminister felszólalása után az igazságügyi bizottsághoz utasítja. A 117. §-nál Gulácsi Dezső és Issekutz Győző szólaltak fel s mindketten a közjegyzők számának szaporítását követelik. Szilágyi Dezső azt válaszolja, hogy erre nézve már tett ígéretet s azt be is fogja váltani. A szakasz elfogadtatott. A 118- 121. ij-ok változatlanul fogadtattak el. A 122. szakasznál Remete Géza azt indítványozza, hogy a községi jegyzők leltározási diját ne a törvényhatóság, hanem ít belugymmister határozza meg. A ház ily értelemben határoz. A 12d. §-t változatlanul fogadták el. A 126-128. §-ok változatlanul fogadtattak el, a 129. § nál Issekutz Gyozo tett módosítását, melyet a ház az igazságügyi